100 százalék magyar kávé Costa Ricából

Sok kalandban volt része élete során Tóth Sándornak, A Kávé Háza, valamint a Lucky Cap pörkölő tulajdonosának, pár hete mégis olyan élmény részese lett, amire talán soha nem gondolt volna. Egy partnerétől kávémintát kapott, ami igen megnyerte tetszését, ezért felvette a kapcsolatot a Costa Rica-i termelővel. Írt egy bemutatkozó levelet, természetesen angolul, ám kikerekedett a szeme, amikor megérkezett a válasz.

 

 

A Lucky Capnál sok időt szentelnek annak, hogy egyedi, a pörkölő stílusához illeszkedő zöldkávét szerezzenek be. Így talált rá Tóth Sándor, a cég tulajdonosa a 2017-ben szüretelt friss kávék közt egy 88 pont feletti Costa Rica-i Caturra és Catuai fajtákból álló válogatásra, amiből mintát rendelt. A minta rendkívül egészséges, egyenletes kávészemeket tartalmazott.

Az általuk megtervezett pörkölési profilt jól követte és egyenletes babok születtek. Két nap múlva „lekóstolták” és azonnal kiegészítették a rendelésünket, így összesen két raklap Costa Rica-i Juyszi Mill Honey kiváló kávét szereztek be. Következett a szokásos feladat, begyűjteni minden rendelkezésre álló információt a termelőtől, és ekkor jött az óriási meglepetés: az angolul megírt levélre ugyanis az alábbi válasz érkezett.

Laci2

Hi! I’m Laszlo Banyai, 100% Hungarian. I’m living in Costa Rica, here I’m doing coffee business. (Szervusz! Bányai László vagyok, 100 százalékig magyar! Costa Ricában élek, a kávéüzlettel foglalkozom.) Majd a termelő udvariasan érdeklődött, átválthatnak-e magyar nyelvre a levelezésben.

De ki is a világ túlsó felén élő Bányai László, és hogyan került Közép-Amerikába? A most 60 éves termelő Miskolcról származik, édesapjának Sárospatakon és Tokaj-hegyen volt szőlője, innen származik földműves tudománya. Fiatalon felvonószerelőnek tanult, később ebben a szakmában helyezkedett el, ám nem kedvelte az akkori kurzust, volt elegendő pénze is, nekivágott hát a nagyvilágnak.

Előbb az Egyesült Államokba költözött, ahol nyelvtudás nélkül kissé nehezen boldogult, ám később belerázódott a kinti létbe. Sokáig élt az Államokban, sikeres lett az üzleti életben. A fia beszélte rá, hogy váltsanak, és kezdjenek kávét termeszteni. Így került a család Costa Ricába, egy Lourdes nevű városba.

A település az ország közepén, a Kordillerák vulkáni kúpokkal tarkított láncaival övezve található a Naranjo régióban. Itt található Bányai László farmja, amely Juyszi Mill névre hallgat, ám ez igazából elírás, hiszen valójában Gyuszi Millről van szó. László ugyanis a fiáról nevezte el a területet. – A bennszülött öregek azt mondják, Isten keze van a Lourdes-i kávén. Ettől azért még természetesen fontos a gondoskodás, amikor szükséges – vélekedik Bányai László a helyi termőterületről.

A terület a tengerszint felett 1460-1520 méteren fekszik, az eső és a nap mennyisége kifogástalan. Farmja 30 hektár, amelynek jelenleg a harmadán termel kávét, ennek a legnagyobb részét ő ültette. Hogy honnan értett egy magyar a kávé elültetéséhez? Azzal a régi magyar technikával dolgoztak, amelyet még édesapjától lesett el szőlőtelepítés közben Tokajban. 

Farm7

Eltérő szakaszokra osztotta a farmot és a kávét ennek megfelelően különbözőképpen dolgozza fel. Leginkább az úgynevezett „honey” eljárást alkalmazza, ami a legmunkaigényesebb, mert a kávé összeragad a mézszerű gyümölcsrétegtől. A honey technológiánál különböző kísérleteket végzett, így a gyümölcs elválasztásakor a víz mennyiségét szabályozva a termés egy részénél a pektines réteg negyedét, másik részénél a felét, és egy harmadik résznél a 75 százalékát távolította el.

A nedves erjesztést követően a teraszokon 3-4 napig gondozza a kávét, hogy a „mézes” réteg teljesen rátapadjon a pergamen héjra, majd emelt szárítóágyakon, vékony rétegben 7-8 napig szárítja, hogy a nedvességtartalom 10 és 11 százalék közé csökkenjen. A babokat ebben a periódusban két óránként forgatják át, éjszakára szellősen lefedik, hogy a páratartalom ne tehessen benne kárt. A szárítóágyak elhelyezésénél nagy figyelmet fordítanak rá, hogy szeles helyen legyenek, így segítve a babok száradását.

farm 02

– A teraszon és a szárítóágyon állandóan külön kell választani a szemeket, hogy egyformán száradjanak. A szüretelésnél tudják a munkások: ha zöld cseresznyét találok a leszedett törzsben, másnap nincs munkájuk. Már megtanulták, ez a Laci törvénye! – avatta be Bányai László saját rendszabályaiba Tóth Sándort.

farm 01 kicsiA farmer időben megad minden gondoskodást és szerelmet a kávénak, ezért a gyomirtásra nem használ mérget, mert szerinte az „bűncselekmény” a kávé ellen. Ilyen mentalitás mellett talán nem meglepő, hogy minden kávéja nagyon magas pontokat kap. A magyar kávéfogyasztóknak azt üzeni: amikor kapcsolatba került Tóth Sándorral, rátett egy lapáttal, még több időt tölt a farmon, mert szeretné, ha különleges kávét fogyasztanának a magyarok. Tóth Sándoron és a Lucky Capon nem fog múlni: mostantól azon lesznek, hogy Bányai Lászlótól minden évben bemutathassanak a friss termésből.

A premierre már sor is került október 1-én a Kávé napján, ahol a most indult Hungarian Barista League versenyzői ebből a kávéból főzhettek, valamint kapható a szekszárdi A Kávé Házában, a zalaegerszegi Kávélaborban és a fővárosi Ténylegben.

Fotó: Bányai László, Lucky Cap

Copyright PuzzleMedia 2017