Belfastban is tudnak a honi kávéforradalomról

Ha nem virítana hatalmas betűkkel a ház vörös téglafalán, hogy kávépörkölő, talán fel sem tűnne a járókelőnek, hogy egy kiváló kávézó mellett visz az útja. Márpedig a belfasti Root & Branch-et kár volna kihagynia annak, aki Észak-Írország fővárosában jár: abszolút trendi, a minőséget illetően konok és tántoríthatatlan, a vendéglátásuk rendkívül szívélyes.

 

Hmmm! Végre egy kávé, amikor nem csak az első korty után érzem, hogy nagyon jót iszom. Mennyei! – áradozik észak-ír kísérőm, amikor a belfasti Root & Branch kávézó teraszán kortyolgatjuk feketénket. Igen kedveljük a jó kévét, így magától értetődő számunkra, hogy – erre járva – nem hagyhatjuk ki a belfasti kávékultúra megismerését sem. A városban nagyon sok helyre ülhetünk be egy feketére, a nagy multi láncok mindegyike nyitott boltot az észak-ír fővárosban, ezek mellett számos olasz kávézó is található. Mi azonban nem erre vagyunk kíváncsiak.

A centrumtól indulva egy jó negyedórás gyaloglás vár ránk az Ormeau Roadon, míg elérjük a Jameson Streeten álló kékkapus téglaházat, amely egy kicsiny kávézót rejt. Gyorsan kiderül, hogy az elsőre – különösen a tenger felől érkező szélben – kissé hosszúnak tűnő túra megéri a kitérőt. Még akkor is, ha a kávézó két baristája nem sokkal nagyobb helyen kínálja kávéit, forró csokoládéit, teáit, mint anno a Fekete kezdte az Astoriánál.

belfast kávézó 04

A parányi kávézóban igazából le sem lehet ülni, de mint később látni fogjuk: nem a méret a lényeg! A kiszolgáló pult mögött szorgosan dolgozik Simon Johnston társtulajdonos és kollégája, hisz folyamatosan érkeznek a vendégek. A kényelmes munkatér előtt akkora hely áll a betérők rendelkezésére, hogy egymást nem zavarva mondjuk, hárman állhatnak sorba. Simonéknak mindenihez van pár kedves szavuk, aki még nem volna képben, annak bemutatják éppen kínált blendjüket. Úgy tűnik, sokan valóban csak a jó kávé miatt gyalogolnak idáig, mert szinte mindeni elviszi rendelését.

belfast kávézó 03belfast kávézó 02Simonék nagyon elcsodálkoznak, amikor megtudják, hogy Magyarországról érkeztünk, ám a következő félig kérdésük, félig állításuk már így hangzik: „Ugye Budapesten mostanában nagyot fejlődött a kávékultúra?!” Bőszen bólogatunk, és hosszasan ecseteljük nekik a fővárosi és vidéki újhullámos kávézók, pörkölők előretörését, valamint hogy júniusban Budapest adott otthont a World of Coffee rendezvénynek. Nekik túl messze volt, mondják, de gyorsan hozzáteszik, hogy a jövő évi, amszterdami eseményen már valószínűleg ők is ott lesznek. A kávézó emeltén található a cég pörkölője. A srácok csak olyan kereskedőktől szerezik be a kávét, akik a fair trade szellemében közvetlenül a termelőktől vásárolják fel a kávé- és kakaóbabot. Előfordul, hogy maguk is kapcsolatba lépnek termelőkkel. – Bár kicsi a pörkölőnk, mégis sokat kísérletezünk, rendszeresen új pörkölési profillal lepjük meg a vendégeket – mondja Simon. 

Amikor arról kérdezem őket, meddig pörkölik a kávébabot, szinte kikérték maguknak: természetesen csak világos pörkölésben gondolkodnak. Zene füleinknek. Mostanában a Saints & Scholars, azaz szentek és tudósok névre keresztelt blendjüket őrlik a vendégeknek. A mixbe kerülő kávészemek Costa Rica és Kenya földjeiről érkeztek, és Simonék pörkölőjében nyerik el mély arany színüket. – A kávéban a csokoládé és tejkaramella mellett szeder, fekete ribiszke és alma savai fedezhetők fel – ad nyájasan támpontot Simon. 

A kávé kortyolgatása egyébként külön élmény. A kávézó ugyanis úgy oldotta meg a hely szűkét, hogy befedte a bolt előtti teraszt, és a falra hősugárzókat szerelt. Így bár szellő cirógatja arcunkat, kellemes a hőmérséklet, épp ideális a kávé/forró csoki fogyasztásához, közben pedig kellemes jazz és latin zene szól. Akad pár szék is, de a legtöbb helyet egy hatalmas rönkből faragott lócán találni, a csészéket ugyancsak kis rönkökre helyezhetjük.

belfast kávézó 05

A kínálatot helyi szállítóktól érkező sütik, illetve teák, és csodálatos, közvetlenül a termelőtől vásárolt kakaóból főzött forró csokoládé egészíti ki. Ez utóbbit ugyancsak megkóstoljuk. Az ital Madagaszkárról származó babból készült, az ízéről pedig csak annyit: hozzá fogható finomat talán soha életünkben nem kóstoltunk még.

Nehezen akaródzik elindulnunk Simonék kedves kis kuckójából. Búcsúzóul még megköszönjük a sok információt, a szívélyes vendéglátást, mire az egyik barista viccesen megkérdi: „Megérte Magyarországról egy kávéért Belfastba jönni?” Csak annyit feleltünk: egy jó kávéért a világ végére sem hosszú az út!

 

Copyright PuzzleMedia 2017