„A természetben nincs derékszög, csak az ember agyában”

Ennyi kemikáliával, ilyen művelés mellett kétszáz év múlva nem lesz termőtalaj a Földön – vélekedik Koch Csaba borász, aki tavaly elnyerte az Év Bortermelője díjat. Úgy véli, olyan termelési rendszert kell kialakítanunk, ami hosszú távon biztosítja a termőtalaj, a Föld fenntarthatóságát. A borász arra jutott, hogy olyan szőlőfajtát kell nevelni, ami harmóniában él a természettel. Szőlői „boldogok”, és még előállításuk is olcsóbb.

 

– Mozgalmas félév van ön mögött, hiszen tavaly év végén megkapta az Év Bortermelője elismerést, majd alig volt ideje kiünnepelni magát, amikor jött a koronavírus-járvány. Hogy élte meg az elmúlt negyedévet?

– Ez az időszak mindannyiunk életébe komoly változást hozott. Amikor elnyertem a díjat rengeteg felkérés érkezett hozzám, sok borkóstolóra, borvacsorára, ezeket értelemszerűen le kellett mondanom, és most igyekszünk új időpontokat keresni. Kevesen tudják, de a családi házam is a birtokon van, így a borászat mindennapi életében ugyanúgy részt tudtam venni, és sokkal több időt tudtam a gyermekeimmel tölteni, sokat voltunk például közösen a szőlőben. Évek óta nem volt időm arra hogy olvassak, most erre is jutott idő, sőt újra elkezdtem futni is.

koch csaba 08

– Mit jelentett a járvány a Koch Borászat életében?

– Úgy gondolom elég hamar és jól reagáltunk a vírushelyzetre. Nagy örömünkre egy kollégától sem kellett megválnom, több turnusban ugyan, de folyamatosan zajlott a termelés. Az elmaradt borkóstolókat online pótoltuk, elindítottuk a „Borpárbaj” online sorozatunkat, ahol a két birtokom borai mérkőztek meg egy baráti összecsapásban. De volt erre az időszakra készített online, akár érintésmentesen is átadható, tavaszi karantén-borcsomagunk is. A birtokon pedig egyértelműen több idő jutott az olyan plusz feladatokra, mint a kertgondozás, vagy éppen a panzió csinosítgatása.

– Evezzünk békésebb vizekre! Hogy kell érteni azt a korábbi nyilatkozatát, hogy ön a boldog szőlők gazdája?

– Négyévnyi kutatás után – amit a Szent István Egyetem szőlészeti tanszékével közösen végeztünk – azt mondhatom, hogy a szőlő esetében ezt egy fotoszintézis menedzsmentnek kell tekinteni.

– Nem lettem okosabb.

– Arról van szó, hogy a növény a saját belső hormonjaival sokkal pontosabban tudja a lombozatát kialakítani, hiszen a fán a levelek a legideálisabban helyezkednek el, nem a homo sapiensnek kell a leveleket „beszabni”. Erre én azt szoktam mondani, hogy a természetben nincs derékszög, az csak az ember agyában született meg és az általa alkotott dolgokra alkalmazta.

koch csaba 01

– Mit ért ez alatt?

– Ha egy ültetvényt sorba plántálunk, derékszögbe metsszük, a hajtásokat drótok közé bújtatjuk, amivel a növényt természetellenes állapotba kényszerítjük, beleavatkozunk a szőlő életébe. Ez önagában „gyanússá” teszi a közbelépést, hogy az jó-e a növénynek vagy sem.

– Kezdem kapizsgálni. Ön komoly biológiai tanulmányokat folytatott Szegeden a JATE-n, ott esett szó ilyesmiről?

– A tanulmányaim mellett a tapasztalataim is azt mondatják velem: sokkal jobban tudja a növény szabályozni a saját folyamatait, mint az ember. Mi nem tudunk az életébe úgy beleavatkozni, hogy az a növénynek pozitív legyen.

– Furcsa ilyet épp egy mezőgazdaságban dolgozó szakembertől hallani.

– Pedig az nem is lehet kérdéses, hogy valójában – az Indul a bakterház című filmből idézve – „nem jól legeltetünk”. Nagyon sok fitotecnikai művelettel segítünk elő bizonyos folyamatokat a megfelelő termés érdekében, például, amikor megvonjuk a napfényt a növénytől, korlátozzuk a lombozatát alapvető céljaink érdekében.

koch csaba 06

Áder János, köztársasági elnök, Herczegh Anita, az államfő felesége, Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke és Koch Csaba az Év Bortermelője díszebéden (j-b) 

– Gondolom, azért ez igen régóta így megy.

– Valóban, de ezek a beavatkozások összességében gyöngítik a növényt, s később már csak a káros hatásokat próbáljuk csökkenteni. Azzal, hogy két drót közé dugjuk a hajtásait, hajtászsúfoltásgot idézünk elő, ahol a levelek egymást takarják.

– Sokaknak ez most kínai.

– Mindezt azért teszi az ember, hogy az ültetvények gépekkel is művelhetővé váljanak. Majd az ebből származó károkat próbáljuk csökkenteni. A hajtás drótok közé szorítása a szőlőművelés alapproblémája.

– Ön mindezt miként küszöböli ki?

– A fás metszést ugyanúgy elvégezzük, de a drótot mi csak kapaszkodónak hagyjuk kint, hiszen a szőlő mégiscsak kacsnövény. A lombozat természetes módon, magától alakul ki, és a szüretig nem csonkítjuk a növényt. A mérések azt bizonyítják, hogy ezzel a technikával húsz százalékkal lesz csak több a zöldtömeg, viszont a fotoszintézis ötven százalékkal nagyobb. A leveleknek felével több helyük marad a lombozaton belül.

koch csaba 03

– Milyen hatással van ez a művelési mód a minőségre?

– A megnövekedett fotoszintézis hatására az aroma- és színanyagok értéke magasabb lesz a szőlőben.

– Ez is egy előremutató újítás, de emellett biogazdálkodással is foglalkozik. Az eddig elhangzottak alapján nem nehéz rájönni, miért.

– Már harminchektárnyi ültetvényünk bio, emellett építtettünk egy zöldmezős bioborászatot is, amit áprilisban vettünk át.

– Hogy kell elképzelni ezt a termőterületet?

– Együtt élünk a szőlővel, szó szerint. Ahogy az imént említettem, pincénk épp a szőlőültetvény közepén áll, vagyis bármelyik ablakon nézek ki, szőlőt látok. Még az udvarunkban is van egy kísérleti szőlőtábla, amelybe harminchárom olyan genom nevelkedik, amit egyáltalán nem permetezünk.

koch csaba 05

– E harminc hektáron nevelkedő szőlők még „boldogabbak”?

– Minden szőlőm „boldog”. E műveléssel három dolgot érünk el: nyolc százalékkal nő a termelt mennyiség, jelentősen jobb a minőség és számottevő költséget tudok megtakarítani.

– Pontosan mekkora költségről beszélünk?

– Hektáronként nagyjából kétszázezer forintnyi zöldmunkát takarítok meg.

– Tehát nemcsak boldog a szőlő, de még olcsóbb is az előállítása?

– Pontosan. Egy hektár szőlőnek ötszázezer és egymillió forint között mozog a termelési költsége, a mi borvidékünkön ez az összeg hatászezer forint. Ha ennek a harmadát megspórolom, az azért nem rossz.

koch csaba 02

– Valóban nem. El tudja képzelni, hogy a nagyobb borászatok is átálljanak a bio művelésre?

– Azt gondolom, hogy mindenképp el kell mennünk ebbe az irányba, mert a jelenlegi termelési módok hosszú távon nem fenntarthatók, és ez nem csak a szőlőművelésre igaz. Ennyi kemikáliával, ilyen művelés mellett kétszáz év múlva nem lesz termőtalaj.

– Ez erős megállapítás.

– Olyan termelési rendszert kell kialakítanunk, ami hosszú távon biztosítja a termőtalaj, ha pátoszos akarok lenni, akkor az egész Föld fenntarthatóságát. Ezért mindenképpen egy természetközelibb gazdálkodás irányába kell elindulnunk. Mivel a fogyasztók is ezt igénylik, e felé fog elmozdulni minden a mezőgazdaságban, méghozzá rohamos gyorsasággal. Csak idő kérdése, mikor tudatosul mindenkiben, hogy egészségesen kell étkezni, élni. Nem lesz nehéz döntés, hogy az üzletben inkább a bio terméket válassza a vásárló, így (is) védve az egészségét.

koch csaba 07

– Merre fejlődhet a biogazdálkodás?

– Több féle irány létezik, az egyik szerint a növényeket természetes anyagokkal kell megvédeni, de az igazság az, hogy ezeket az anyagokat – például a narancsolajat – is elő kell álltani, elszállítani az ültetvényre, majd traktorral kivinni a szőlőbe. Az a legjobb, ha semmire nincs szükség, mert így az ökológiai lábnyomunk sem nő. Azaz olyan szőlőfajtát kell nevelni, ami harmóniában él a természettel, és a legkisebb költséggel, energiával, a természetbe való beavatkozással tudjuk megvédeni és fenntartani.

– Ezzel visszatérnénk őseink módszereihez, ahogy ön a felmenőeihez, hisz családja már tíz generáció óta szőlészettel foglalkozik. Mit tapasztal, a ma emberének mit jelent tulajdonképpen a gyümölcs?

– Egyértelműen az egészséget. Én hiszek abban, hogy aki gyümölcsöt eszik, nem csak azért teszi, mert szereti, hanem mert fontos számára az egészségének megvédése, az egészségesebb életmód.

koch csaba 04 leany

Koch Csaba kisebbik leánya, Pálma (középen) édesapja nyomdokaiba lépett: 20. születésnapjára termőterületet kért, szülője egy 0,3 hektáros villányi syrah-ültetvénnyel ajándékozta meg

– Birtokuk a Hajós-Bajai Borvidéken található, miért vásárolt Villányban is ültetvényt?

– Az Alföldön 1987-től 2001-ig nem volt komoly fagykár, akkor azonban elfagyott minden szőlő. Majd ezt követően öt év alatt még háromszor. Ez akkora kár egy borászat életében, amit nem bír ki. Még az is megfordult a fejemben, hogy az Alföldön többé nem tudok bort készíteni, és éppen ekkoriban kerestek meg Villányból, hogy szálljak be egy vállalkozásba. Gyorsan megtapasztaltam, hogy villányi borvidéken olyan borokat tudok készíteni, amit az Alföldön már nem. A két borvidéken készített boraim nagyon jól kiegészíti egymást, míg Hajós-Baján könnyű, gyümölcsös fehér, rosé, és vörösboraim készülnek, addig Villányban a komoly, nemzetközileg is elismert vörösboraimat készítem.

 

Copyright PuzzleMedia 2017