Skip to main content

Mély, karakteres, elegáns

| Gourmet Riporter | Pincesor

Párbajon jártunk, ám a bajvívásra nem egy ködös tisztáson, hajnalban került sor, hanem egy csillogó bálteremben. A felek évszázadok óta ismerik egymást, hisz két ősi borvidékről van szó, Szekszárdról és Egerről. A párbajt különleges fegyverrel vívták, bikavérrel. Az eredmény döntetlen, a győztes a fogyasztó.

 

A Corinthia Hotel Budapest adott otthont az immár sokadik alkalommal megrendezett Eger-Szekszárd Bikavér Párbajnak. Rengetegen ismerik a bikavért, borbárokból, pincekóstolókból, élelmiszerüzletekből vagy legendákból, hallomásból, reklámokból, könyvekből. Ahány fogyasztó, annyi vélemény. Kíváncsiak voltunk hát, vajon a termelőknek, mi jut először eszükbe, ha meghallják a szót: bikavér.

bikaver parbaj 05„A vörösbor” – Adamovics Károly, borász, Ostorosbor, Eger
„Finom, elegáns” – Sebestyén Csaba, borász, Sebestyén Pince, Szekszárd
„Zászlóshajó” – Pintér Noémi, marketinges, Kovács Nimród Pincészet, Eger
„Komplex, jól iható, mégis testes, remekül passzol a magyar ételekhez, például a kakaspörkölthöz” – Mészáros Péter, borász, Mészáros Borház, Szekszárd
„Testesség, mélység, férfiasság, karakteresség, kékfrankos” – Dániel Dóra, hostess, Juhász Testvérek Pincészete, Eger
„Szekszárd!” – Gódor Attila, borász, Twickel Szőlőbirtok, Szekszárd
„Mindig is első helyen volt” – Dula Bencéné, kertészmérnök, Dula Pincészet, Eger
„Párbaj!” – Bodri István, tulajdonos, Bodri Pincészet, Szekszárd
„Imádom!” – Besenyei Klári, tulajdonos, Besenyei Borház, Eger
„Bika dűlő Szekszárdon” – Fogel János, borásztanuló, Németh János Pincészet, Szekszárd
„Eger legfontosabb márkája” – Tóth Katalin, tulajdonos, Tóth Ferenc Pincészet, Eger
„Itt van előttem egy palack bikavér, önnek meg üres a pohara?” – Halmai Csaba, borász, Tüske Pince, Szekszárd
„A szőlő” – Böjt László, tulajdonos, Böjt Pincészet, Eger
„Takler” – Juhász Milán, borász, Takler Pincészet, Szekszárd
„Egri vár; és változatosság – ez a lényege, nem!?” – Thummerer Tamás, szőlész, Thummerer Pince, Eger
„Tradíció, harmónia” – Benedek Gábor, kereskedelmi vezető, Petrény Pince, Eger

Láthatjuk, a borászoknak és a pincészetek képviselőinek is ezernyi gondolat társul a bikavérhez, lássuk hát akkor, mit mond a legenda, repüljünk vissza a képzelet szárnyán előbb a ködös múltba! A homályos história szerint a törökök Eger ostrománál azt hitték, a várvédők bikavért ittak, mert a bortól vörös volt a szakálluk, és halált megvető a bátorsággal küzdöttek a túlerő ellen. Nem kisebbítenénk semmiképpen a várvédők hősiességét, de a valósághoz talán közelebb áll az, amit Dula Bencéné oszt meg velünk.
bikaver parbaj 04

Ebben a történetben is vannak törökök, csak nem úgy. A Magyar Királyság felé nyomuló oszmánok elől, akinek még módja volt rá, elmenekült, így tett sok rác is. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, valamint a vörösbor készítésének egy addig a magyarok körében nem ismert módját, tudniillik a héjon erjesztés tudományát. Ez utóbbi technológiának azért van jelentősége, mert addig a magyarok lényegében csak fehérbort termeltek. Attól kezdve errefelé is ihattak a borisszák mélyvörös nedűket, mégis, a bikavért legkorábban a 19. században említik írásos források.

Ez a múlt, de lássuk, mi a jelen, s hogy a párbajról is essék pár szó, miként vélekednek a párbajozók, szerintük merre halad a két borvidéken a bikavér készítése, népszerűsítése. Besenyei Klári érdekes tapasztalatot oszt meg velünk. Elmondja, hogy sokáig ellenálltak a vendégeik, ha bikavért akart kóstoltani velük. Amikor rákérdezett az okára, egybehangzóan a rossz tapasztalataikat említették, a szocializmus évtizedei alatt ugyanis a bikavért gyakran a rossz minőséggel azonosították. 

bikaver parbaj 02

Fel kellett szakítani a gátakat, de ez mára oly sikeressé vált, hogy rendkívüli népszerűségnek örvend a bikavér, aminek talán az is az oka, hogy a ma készült italok jobbak és populárisabbak, ha úgy tetszik, mondja Besenyei Klári. Optimista Benedek Gábor is, ám ő úgy látja: van még min dolgozni. Jó irányba fordultak az egri pincék, megadják a megfelelő érlelési időt (ő legalább 3 évet tart ideálisnak) a bornak.

Kiemeli ugyanakkor, hogy amíg 2-300 forintos borokat is lehet kapni „Egri Bikavér” címkével ellátva, addig nehéz felépíteni a márkát. A maguk eszközeivel harcolnak az ellen, hogy az Alföldön termelt szőlőből ne lehessen egri bikavért készíteni Kiskőrösön vagy Soltvadkerten. Csak helyeselni tudjuk a kereskedelmi vezető szavait, és a borvidék törekvését. 

Bodri István azt emelte ki: remek, hogy az eseményen a borászok is megjelennek, mert a fogyasztók imádják a bikavért, s így első kézből kaphatnak információkat a népszerű borról. – Jó, ha a nagyközönség megismeri a két borvidék különféle stílusait, amelyeket meg is kóstolhat, össze is vethet. A pincék meg tudják mutatni a termőhely egyediségét – mondja Kiss András, a Gál Lajos Pincészetének borásza. Kiemeli: a két borvidéknek egyaránt nagyon fontos a márka. 

bikaver parbaj 06

Minden pincészetnél kiemelten foglalkoznak a bikavérrel, ezzel tudják ugyanis megmutatni, az egri borvidék vörösboros arcát, fogalmaz Tóth Katalin. Sebestyén Csaba azt emeli ki: a párbaj lehetőséget ad arra, hogy megtapasztalják a szekszárdiak, merre tartanak az egriek, ők hogy gondolkodnak a bikavérről. Látszik, teszi hozzá, hogy az egri borászok is sokat foglalkoznak a legendás cuvée-vel.

Szavait megerősíti Adamovics Károly, aki szerint folyamatosan alakul a bikavér, jó irányba halad a bikavér készítése Egerben, sokkal inkább kikristályosodik a koncepció, ami mentén halad a borvidék. Úgy véli, általánosan elmondható, emelkedik a színvonal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyformák is a borok, nemcsak Egerben, de Szekszárdon sem. Mészáros Péter szerint minden pincének megvan a maga markáns arculata, elképzelése a bikavérről, hiszen a borvidék terroirja úgyis adott.

Juhász Milán szerint is pozitív irányba fejlődik a bikavér, még ha két különböző stílusról is beszélhetünk. Úgy tapasztalja, mindenki a gyümölcsös, elegáns borok felé halad Szekszárdon, míg Egerben a markánsabb, hosszabb fahordós érlelést tartják üdvözítőnek. Halmai Csaba is a tiszta ízek és a gyümölcsösség irányába halad, kerüli a túlzott hordós érlelést, ami szerinte Szekszárdon visszaszorulóban van. Az utóbbi időben sokat fejlődtek a borászok és így a borok is, Egerre ez kimondottan igaz – hangsúlyozza Böjt László, aki kiemeli az új generáció szerepét.

bikaver parbaj 01

A fiatalok már mindent másképp csinálnak, mint az „öregek”, más szemszögből látják a termelést és a kereskedelmet egyaránt. Szakmai tudásuk is magas, ráadásul előttük már kinyílt a világ, utaznak, látják, mi a trend külföldön, és igyekeznek reprodukálni a kint kóstolt tételeket, esetleg még jobbat is készíteni. Ez több szempontból is jó hír, tesszük hozzá, hiszen ez viheti, viszi előre a magyar bor ügyét. 

Persze a minőségből azért máshol sem engednek. – Szépen fejlődnek a borok, és a fogyasztók is egyre inkább igénylik a magas minőséget. Ügyfélkörük jelentős része szereti és meg is tudja fizetni a prémium minőséget – osztja meg tapasztalatait Pintér Noémi.


A párbajban részt vettek:

Egri borvidék:
Besenyei Borház, Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok, Böjt, Dula Pincészet Eger, Eszterházy Szőlőbirtok, Gál Lajos Pincészete Eger, Gál Tibor Fúzió, Juhász Testvérek Pincészete, Kovacs Nimrod Winery, Nyolcas És Fia Borház, Ostoros Családi Pincészet, Petrény Winery, St. Andrea Borászat, Thummerer Pince, Tóth Ferenc Pincészet, Varsányi Pincészet, Wanda Borház - Eger, Szépasszonyvölgy 18-as pince

bikaver parbaj 03

Szekszárdi borvidék:

Bodri Pincészet, Eszterbauer Borászat, Fritz Pincészet, Garai Pince, Heimann Családi Birtok, Márkvárt Pince, Mészáros Borház, Németh János Pincészet, Prantner Pince, Schieber Pincészet, Szekszárd Sebestyén Pince, Szent Gaál, Takler Pince, Tüske Pince, Twickel Szőlőbirtok, Vesztergombi Pince Szekszárd, Vida Borbirtok

 

Címkefelhő