Lassan búcsút inthetünk a vargányának

Írta: Gourmet Riporter, dátum: .

Idén minden eddiginél korábbi dátumra, augusztus 2-ára esett a túlfogyasztás napja, vagyis az emberiség alig több mint hét hónap alatt elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. A jövőnket használjuk el, mert úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, pedig bolygónkból csak egy van.

 

Tavaly ez a nap augusztus 8-án érkezett el, 1997-ben pedig még szeptember végére esett. Mi több, 1970-ben egészen december 23-áig sikerült kihúzni az emberiségnek, vagyis akkor közel optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke. Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartása, valamint ilyen mértékű népesség- és fogyasztásnövekedés mellett annyi erőforrásra lenne szükségünk egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani – azonban csak ez az egy bolygó áll rendelkezésünkre.

Ez az érték ráadásul globális átlag, a fogyasztás mértéke országonként eltérő képet mutat. Ha például a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk, az Egyesült Államok lakosainak életmódjával pedig 4,8 Földnyi erőforrást használnánk fel egy év leforgása során. A rekorder Luxemburg, ahol ez az érték 9,1.

A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán. A magyarországi adatokból az látszik, hogy mi is jóval túllépjük az ideális mértéket, hiszen ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 1,92 Földre lenne szükségünk.

szemét 02

– A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség természeti erőforrások iránti igénye és károsanyag-kibocsátása idén augusztus 2-án átlépte át azt a szintet, amit a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ez a dátum jelképes nap: ezt követően a fogyasztásunk már az ökoszisztéma rovására megy, és jól mutatja, hogy az emberi tevékenység mekkora nyomást gyakorol a természetre – érzékeltette a bajt Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60 százalékát az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki. Emellett jelentős összetevő a mezőgazdaság is, de a lábnyomunk részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat. Jelenleg több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, valamint nagyobb mértékben halászunk és irtjuk ki erdeinket, mint ahogyan azok újratermelődni tudnának. Belátható, ha túlhalásszuk a tengereket, ha elpusztítjuk az erdő lakóinak életterét, előbb-utóbb le kell mondanunk a tenger gyümölcseiről, az ízletes, vadon termő gombákról, mint például a vargánya, valamint a gyümölcsökről, az erdei vadakról.

Amint arról a kislábynom.hu beszámolt, a Global Footprint Network számos partnerrel összefogva dátumváltoztató kampányt indított. A vállalások között az egyik fő hangsúly az élelmiszerhulladék csökkentésén van, nem véletlenül, a pazarlás ugyanis óriási. Az emberi fogyasztásra megtermelt és előállított élelmiszer harmada vész el, vagy kerül a szemétbe minden évben, ami 1,3 milliárd tonnát jelent az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint. Leginkább a gyümölcs, zöldség, a gyökérzöldségek és gumók mennek veszendőbe, 40-50 százalékukat dobjuk ki, majd következnek a halak 35 százalékkal, a gabonafélék 30 százalékkal. Az olajos magvak, a húsok és a tejtermékek ötöde ugyancsak is a szemétben köt ki. Mivel az élelmiszertermelés teszi ki a globális ökológiai lábnyom közel harmadát, ha az élelmiszerhulladékot a felére csökkentenénk, az 11 nappal késleltetné a túlfogyasztást.

Az ökológiai túlfogyasztás természetesen csak korlátozott ideig lehetséges: egy idő után degradálódik a természeti környezetünk, sőt, jó eséllyel össze is omlik. – A túlfogyasztás világnapja egy rendkívül fontos emlékeztető! Arra hívja fel a figyelmünket, hogy egyéni, nemzeti és globális szinten is azonnali lépéseket kell tennünk: küzdenünk kell az éghajlatváltozás ellen, csökkentenünk kell fogyasztásunkat azért, hogy a biológiai sokféleség megdöbbentő mértékű csökkenését le tudjuk lassítani, az erdőket, az óceánokat, a vadvilágot és az édesvizeket meg kell óvnunk annak érdekében, hogy a fenntarthatóság útjára lépjünk – hívta fel a figyelmet az aggasztó jövőképre Antal Alexa.

Fotó: greenofficevu.nl, pbs.org, huffingtonpost.co.uk

 

Nyomtatás