Köszvény ellen egyen sózott vért!

| Gourmet Riporter | Reflektor

Hitte volna, hogy a Tamás napján levágott disznó hája gyógyító erejű? Tudja, miért csíráztattak egykor búzát Borbála napján? És azt, miért rajzoltak eleink keresztet fokhagymával az állatok fejére? E népi szokások mindegyike az adventi ünnepkörhöz kötődik, a karácsony előtti négy hétben ugyanis dédanyáink igyekeztek biztosítani a következő évi jó termést, szapora jószágáldást. Advent idején a kántornak is csurrant egy kis kamrába való.

 

Az advent a latin adventus szó rövidülése, amely megérkezést, eljövetelt jelent és Jézus világrajövetelére utal. Advent az egyházi újév kezdete, egyben a karácsonyig tartó négyhetes ünnepi előkészület, az elcsendesedés, a böjtölés időszaka.

Az ünnep eredete az 5-6. századig nyúlik vissza, amelyet kezdetben háromnapos böjttel kötöttek össze. XIV. Kelemen pápa (1769-1774) az advent szerdai és pénteki napjaira rendelt el böjtöt, míg a szombatokra a húsételektől való tartózkodást írta elő.

advent búza 01Az adventi ünnepkörben emlékeztek meg Szent Borbáláról (december 4.), aki keresztény hitéért halt vértanúhalált. Borbála napján búzát csíráztattak eleink, amely ha kicsírázott karácsonyra, jó termést sejtetett.

Luca napján (december 13.) két hiedelem keveredett: egyrészt Szent Lucára emlékeztek, aki ugyancsak kereszténységét vállalva veszett el, ám nem bizonyított, hogy valaha is létezett, ettől függetlenül legendás alakja a nép körében gyökeret vert. Neve a lux, vagyis a fény szóból származik. Sokfelé ugyanezen a napon a rontó boszorkány, Luca ellen védekeztek, aki megronthatja az embereket, állatokat.

Ezért is építették a lucaszékét, amelyre az éjféli misén (máshol keresztutak találkozásánál) felállva felismerhető volt a boszorkány. A Tápióságban az ólak ajtajára, az Ipoly vidékén a jószágok fejére rajzoltak keresztet fokhagymával a rontás ellen, a házban pedig mindenkinek fokhagymát kellett lenyelnie lefekvés előtt.

advent boszi 02Luca napján ugyancsak csíráztattak búzát, amely szintén jó termést jósolt, ha kizöldült. Ezen a napon sok tájegységen nem süthettek a háziasszonyok, mer azt tartották, hogy a kenyér kővé változik, vagy mivel Luca ott ül a kemence torkában, megeszi a kenyeret, a gazdaasszonyt pedig beveti a tűzbe.

Máshol Luca napján a háziasszony tojást csent a szomszédtól, és betette a saját tojói alá, hogy az ő tyúkjai tojjanak jól. Hogy a tyúkok jól ülősek legyenek, e napon a gazdaasszonynak ülni vagy feküdnie kellett egész nap. A Dunántúl nagy részén kotyolni vagy lucázni jártak a fiatal fiúk, hogy termékenységvarázsló mondókáikkal segítsék a jószágok gyarapodását. Cserébe gyümölcsöt, diót kaptak.

December 21-én, Tamás napján a hitetlen apostolra emlékezünk, aki csak akkor hitt Jézus feltámadásában, amikor sebeibe dugta ujját. Tamás napján gyakorta vágtak disznót, háját tamáshájnak nevezték, amelyről azt tartották, gyógyító ereje van. Máshol a hízó sózott vérét tették el, mert az gyógyítja a köszvényt.

advent disznóvágás

Adventhez kötődik az ostyahordás szokása is. Karácsony böjtjén a kántortanító ostyát küldött a gyerekekkel a családoknak, akik ezért a tanítónak mindenféle terményt, lisztet, tojást, babot, bort adtak. Ez az ostya a karácsonyi vacsora részévé lett, amelyet mézzel, borssal, fokhagymával együtt fogyasztottak el. Mivel hittek egészségmegtartó erejében, sok helyen az állatoknak is adtak belőle.

Forrás: Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Fotó: Produto.mercadolivre, Bigstockphoto, Gourmet Riporter

 

Címkefelhő