Nem isszuk sárig a vizet!

Hét kormánynak dolgozott protokoll tanácsadóként, később protokollfőnökként a rendszerváltás előtt és után. Görög Ibolya ma is fáradhatatlanul igyekszik a viselkedési és illemszabályokat minél szélesebb körben terjeszteni, ezért folyamatosan járja az országot előadásokat tartva, emellett számos cégnek is segítséget nyújt. A báli szezon derekán járunk, sokan készülnek első előkelő estélyükre, számukra e beszélgetés kötelező olvasmány.

 

gorog ibolya 09– Mennyiben módosultak az étkezési illemszabályok az elmúlt évtizedben?

– Az étkezési szabályok és szokások változnak, egyrészt a globalizáció, másrészt a gasztronómia fejlődésével. Vannak azonban kőbe vésett szabályok, amelyek soha nem változnak meg. Erre csak egy nagyon fontos példa: a könyökünket nem rakjuk az asztalra. Nem támaszkodunk rá és nem bukunk az ételre. Én nem mondom, hogy helyezzünk két könyvet a hónunk alá, ahogy régen tanították, az a világ már elmúlt, de igenis meg kell emelni az evőeszközt, nem hajolhatunk az asztalra.

– Említette, hogy néhány illemszabály módosult, mi váltotta ki ezeket?

– Egy példát említek. Az 1920-as évekig a halat villával és kenyérrel ették, a tányéron kenyérrel választották le a halszálkát a falatról. Később „feltalálták” a filézést, attól kezdve a teríték része lett a halkés. A késsel-villával étkezés sem olyan rég terjedt el, ezt tudja mindenki. Kanalat és kést ugyan évszázadok óta használ az ember, de a villa viszonylag nemrég jelent meg az asztalon. Richelieu bíboros kezdte alkalmazni a 17. században, mert idegesítette, hogy az urak a kés hegyével teszik a szájukba a húst. A globalizáció is sokat változtatott: kinek jutna ma már eszébe bármit kanállal és villával enni? Na, tessék – ott a spagetti! Kínai ételt – és nem csak Kínában – elegáns ember csak pálcikával fogyaszt.

– Sokan esnek kétségbe, ha először kapnak meghívót előkelő estélyre. Segítsünk nekik, kezdjük az alapokkal! Kinek kell bemutatkozni az asztalhoz érkezeskor?

– Az alapszabály: aki érkezik, az mutatkozik be. Tehát ha egy házaspár odalép az asztalhoz, a férj bemutatkozik és bemutatja a feleségét. Olykor nehéz kivitelezni a kézfogást, az asztalon keresztül nem is illik, de nincs is rá szükség: elég ránézni az új érkezőre, szemünkkel „fogunk kezet”.

gorog ibolya 07

– Milyen témákat illik kerülni beszélgetés közben, illetve mely kérdésekre tagadhatjuk meg a választ?

– A téma sokban függ a társaságtól, mióta ismerjük egymást, családi vagy baráti a társaság. Nagy illetlenség, ha valaki szidja az ételt. Nem illik gusztustalan dolgokat sem emlegetni, olyat, ami kínos, mert sok embernek más és más az ízléstelen. Garantáltan jó téma az időjárás, a közlekedés, a nyári élmények, a pozitív családi események, vagyis a nem túl izgalmas beszédtémák, amelyek azonban nem veszik el a figyelmünket a finom ételekről.

gorog ibolya 01– Étkezés kezdetekor a szalvétát minden esetben az ölünkbe kell hajtani?

– Ha damaszt szalvétát terítenek – és ez általában elegáns eseményeken vagy étteremben este így van – azt az ölünkbe tesszük. Ha netán papírszalvétát terítenek, azt helyezzük a bal oldalunkra. Ha más kultúrájú társaságban vagyunk, és a házigazda felrakja a nyakába a damasztot, akkor tegyünk úgy mi is.

– Előkelő eseményen az asztalon legtöbbször rengeteg tányér, evőeszköz, pohár sorakozik. Melyik mire való? 

– Vendégként nem kell tudnunk, melyikkel, mit kell tennünk. Egy dolgunk van, kintről befelé használjuk az evőeszközöket. Egyébként három pár evőeszköznél többet nem illik egyszerre felrakni, ha többfajta az étel, a pincér szervírozza, az új evőeszközt. 

– Milyen sorrendben használjuk a poharakat?

– A poharakból sem illik háromnál többet feltenni. A jobboldali a vizespohár. Egyébként pedig könnyű a dolgunk, mert abból iszunk, amelyikbe a felszolgálók töltenek számunkra.

gorog ibolya 05

– Akad olyan az evőeszközök között, amelynek használata előzetes ismeretet, gyakorlatot igényel?

– Talán a csigafogó vagy a spárgavilla igényel némi előtanulmányt. De ha elakadunk, ha fogalmunk sincs, hogyan használjuk az eszközt, akkor fogjuk meg a vizespoharunkat, és lassan kortyolva a vízből óvatosan nézzünk körbe, mások hogyan használják!

– A kóstoló falatokat illik kézzel megfogni?

– Igen, az apró falatokat – mondjuk a kis pogácsa méretűeket – megfoghatjuk kézzel.

gorog ibolya 03

– A leves kanalazásakor megdönthetjük a tányért?

– Nem isszuk sárig a vizet, nem döntögetünk. Ha netán mégis, akkor egy picikét, legfeljebb egy ujjnyit magam felé. De inkább ne emelgessük!

– Közvélekedés, hogy a szárnyast nem illetlenség kézzel megfogni. Valóban így van?

– Mindent evőeszközzel kell enni, kivéve a sült kelt tésztákat. Tehát a csirkecombot sem markolom meg. Itt teszem hozzá, hogy a körömpörköltet, a csirkeszárnyat és a többi isteni étket inkább otthon együk kézzel.

gorog ibolya 02

– Manapság előfordul, hogy nem hagyományos terítéken érkezik a fogás, hanem fa, kő vagy egyéb különleges eszköz szolgál tányérként. Ilyenkor milyen illemszabályok szerint járjunk el?

– Ez nem befolyásolja a viselkedésünket, mert ugyanúgy kell leemelni ezekről az ételt, mint a rendes tálról.

– Illetlenség az összes felszolgált ételt elfogyasztani, vagy illik hagyni valamit a tányéron?

– A tányéromról mindent megehetünk, még a virágdíszt is, nem kötelező hagyni egy falatot sem. Ugyanígy meg is hagyhatjuk, a mi dolgunk, mennyit fogyasztunk.

gorog ibolya 04

– Mi a helyzet a „díszítésekkel”, húzzuk félre a tányéron vagy megehetjük azokat is bátran?

– A díszítéseket is megehetjük, a konyha csak azt helyezi a tányérra, ami ehető. Persze, ha fogpiszkálóra kis zászlót tesz, és azzal díszíti a tányért, azt azért ne együk meg. 

– Mennyit illik inni a kitöltött italból, illetve lehet-e, s ha igen, hányszor újratöltést kérni?

– Nem illik fenékig inni egyszerre, még pohárköszöntőnél sem. Újratölteni csak olyan ital esetében szabad, ami a pohárban nem változtat az állagán. Tehát egy legumisodott sörre nem. De borra ugyanazt a bort rá lehet töltetni.

Nyomtatás E-mail

Copyright PuzzleMedia 2017