Levendulaszüret pillangókísérettel
Lilába borult Magyarország, virágzik az illatos levendula, amelynek szüretelése igazi élmény. Fertődtől a Balatonig, Fóttól Szőregig, Esztergomtól Nyírtelekig számos település kínál lehetőséget a kellemes kikapcsolódásra. Mi az Országos Kéktúra útvonalán fekvő Pilisborosjenőn jártunk, amely a fővárostól csak negyedóra autóútra található. Nyugalma, csöndessége, a környék vonzza a lila levendulamező látványáért rajongókat.
Alig hagyjuk el Budapestet, máris a festői fekvésű Pilisborosjenőre érkezünk, amely nem mellesleg az Országos Kéktúra útvonalán fekszik. Erre később még visszatérünk. Érdemes minél korábban érkezni a reggel 9-kor nyitó kevély-hegyi levendulamezőre, mert olyankor még alig szedegetnek páran, és parkolóhelyet is könnyebb találni. A Levendulamező tulajdonosaitól megtudjuk, hogy két éve ültették a 12 ezer tő levendulát, amely mára igazi látványossága lett a településnek.
A látvány lebilincselő: a domboldal mély lilába öltözött, a levendulatövek között méhek és pillangók kergetőznek. A levendulást egyik oldalról aranyló búzatábla, a másikról repcemező fogja közre. A szolgáltatók kérésre – a készlet erejéig – tudnak metszőollót biztosítani, de hogy ne érjen bennünket meglepetés, érdemes vinni otthonról, akár egy hétköznapi ollót.
A megvásárolandó papírzacskóba nemcsak levendulát lehet szüretelni (amelynek felhasználásáról ITT ÍRTUNK), hanem számos gyógy- vagy fűszernövényt is. A levendulamező búzatábla felőli részét szegélyező kerítés mellett izsóp, curry, menta, citromfű, kakukkfű, borsikafű, zsálya virágzik, érdemes ezekből is bőven gyűjteni. Ha megtelt a staniclink és még élveznénk a látványt, megtehetjük a tábla közepén elhelyezett padok vagy fotelek egyikében.
Az illatozó mezőt hátrahagyva érdemes úgy egy kilométert sétálni a Kéktúra útvonalán, mert egy közeli völgyben igazi kuriózum bukkanhatunk. Az egri várra. No, nem az igazira, csupán egy kőből épített másolatára, éppen ötven éve forgatták itt az Egri csillagok című filmet. Ugyan az 1968-ban épített erőd fából készült részei leégtek, és később a magára hagyott építmény is erősen lepusztult, ám néhány éve az önkormányzat rendbe hozatta a „várromot”.
Visszafelé egy meredek emelkedő után élvezzük a csöndet, a jó erdei levegőt, és a megannyi, különböző pillangó kíséretét. (Természetesen nem vagyunk lepkeszakértők, a pillangókat utólag próbáltuk beazonosítani, elnézést kérünk a szakértőktől, ha tévedtünk volna!) Egyszer egy rozsdaszínű kergetőző gyöngyházlepke pár szegődik mellénk, máskor fekete-fehér kockások köröznek körülöttünk, majd kardfarkú pillangó, vagy fecskefarkú példányok kísérnek utunkon. A kicsiny fehérpettyes álcsüngőlepkéket pedig akár kezünkön is vihetjük egy darabon, oly szelídek.