A tavaly novemberi finn hetek sikerén felbuzdulva Tóth Zoltán, a Yellow Bistro & Bar executive séfje ezúttal a sváb gasztronómia világába kalauzolja el vendégeit. A Danubius Hotel Helia vendéglátóhelye február 18-tól március 17-ig várja az érdeklődőket olyan különlegességekkel, mint a „Madárka” vagy a sváb savanyú tojás gőzgombóccal.
Dánia nyerte meg a Lyonban zajló világhírű szakácsversenyt, a második helyen Svédország végzett, míg a dobogó harmadik fokára Norvégia csapata állhatott fel, Pohner Ádám a 12. helyen zárta a versenyt. A Bocuse d'Or világdöntőjére kontinentális selejtezők után juthatott el 24 nemzet kiváló szakácsai, akiknek idén a híres franci fogást, a chartreuse-t, valamint csontos borjúkarajt kellett elkészíteniük időre.
Szerencsére az utóbbi években nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is mind több olyan étterem nyílt, ahol komolyan veszik a szakmát, a vendéget. Villányban kis túlzással annyi jó helyet találhatnak a finom ételekre vágyók, mint egy megyeszékhelyen. Mi a Mandulában jártunk, ahová bármikor visszamennénk, még ha tapasztaltunk is apró furcsaságokat.
Két porcelánkancsót egymás felé fordít a pincér, majd rafinált mozdulatokkal úgy önt ki a tányérba két különböző levest, hogy nem keverednek egymással. Ilyen meglepetéssel kezdődik ebédünk a mádi Perczében, s élvezeteink csak fokozódtak, amikor a malaccsülök az asztalunkra kerül. Ha létezne verseny az ízletes és kellően ropogós csülökbőrnek, a Percze fogása biztos a dobogón végezne.
Január 29-én kezdődik Lyonban a Bocuse d’Or világdöntője, amelyen Magyarországot a tavalyi európai selejtezőn elért helyezésével Pohner Ádám séf, valamint Segal Viktor coach és Csillag Richárd commis képviseli. Az idei verseny nemcsak izgalmas, de megható is lesz: először rendezik meg a tavaly elhunyt alapító, Paul Bocuse nélkül a szakácsok Forma 1-ét.
Már az üknagymamája is szakács volt egy grófi családnál, nem meglepő, ha séf lett. és az sem, ha a Monarchia korának gasztronómiájáért rajong. Kerekes Sándor a vendégeinek is a békebeli idők konyháját, fogásait kívánja tálalni, emellett hisz a magyar alapanyagokban és a szürkemarha nagykövete. Rendpárti, de ez nem gátolta meg abban, hogy a Balkánon nyisson éttermet. Állítja, nincs szükség minden nap a fine diningra, ha étkezni szeretnénk, elsősorban olyan helyet keressünk, ahol jók az ízek, és nem a látványra helyezik a hangsúlyt.
Az elmúlt hetekben számos helyre ültünk be egy ebédre, hogy leteszteljük, az éttermek milyen ebéd menü kínálattal várják a vendégeket. Természetesen összeállításunk nem lehet teljes, az azonban biztos: nagyon sok vendéglátóhelyen fogyaszthatunk délidőben kínált menüt, amely még a legszerényebb étteremben is jobb választásnak tűnik a munkahelyre rendelt pizzáknál vagy gyorséttermi hamburgereknél. A körkép készítése aztán váratlan fordulatot vett.
A halászlé vagy a húsleves mellett sok családban rántott hal vagy szárnyas kerül az asztalra szenteste. Ha nem halat fogyasztunk, már csak egy kérdés marad: milyen szárnyast készítsünk, és hogyan. Megkérdeztük a szakma mestereit, milyen szívüknek kedves receptet ajánlanának olvasóinknak. Kiderült: a séfek nem kizárólag pulykában gondolkodnak.
Karácsonykor a legtöbb család asztalán halászlé gőzölög, ilyenkor még azok is kanalaznak a pirosló levesből, akik év közben nem fogyasztanak halat. De hogy készítsünk jó levest? Maradjunk a családi receptnél, a széles körben elterjedt passzírozós technikánál? Milyen halból készüljön az ünnepei halászlé? Ismert séfeket kértünk fel arra, hogy tanácsaikkal segítsék olvasóinkat. Vigyázat: stílusok csatája következik!
Évente egyszer az Atlanti-óceánból a Földközi-tenger keleti medencéjébe úsznak, hogy szaporodásukat biztosítsák. A hatalmas út végén nagyon legyengülnek, a visszaúton pedig befogják őket. Ám a motorcsónak sebességgel közlekedő kékúszójú tonhalaknak ezt követően igen jó soruk lesz, mert életük végéig szardíniával etetik őket. Egy kékúszójú bontásán jártunk.