Mézfogyasztást népszerűsítő országos kampány indult, amelynek fókuszába a fajtamézek, azon belül is hársméz fogyasztása került. Az ezüsthárs méze immunerősítő, a téli időszakban kifejezetten ajánlott fogyasztása. A kampányindítón az is elhangzott: tudatosan, leginkább termelőtől vásároljunk mézet.

Bár jobbára a méz fogyasztásának előnyeiről esik a legtöbb szó, szeretnénk, ha a méz mögött álló méhészekre, és nem különben a méhekre is jutna figyelem, hiszen csak így, minden szereplőt együtt figyelve beszélhetünk a (fajta)mézek fogyasztásáról – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a hársméz fogyasztására ösztönző kampányindító rendezvényén.Aláhúzta: sokszor kerül a figyelem középpontjába, hogy milyen mértékben függ a mezőgazdasági termelés a beporzást végző a házi méhektől, ugyanakkor arról is érdemes szólni, mennyire függ a méz értékesítésének lehetőségétől 600 ezer európai, közte 20 ezer magyar méhész megélhetése. Az államtitkár rámutatott arra is, hogy földrészen 17 millió kaptárral dolgoznak, ám minden erőfeszítés dacára Európa mézfogyasztásának csupán hatvan százalékát képesek megtermelni. „Az európai mézhiány adta az óriási hátszelet a magyar méztermelés felfutásának, a magyar méhészet megerősödésének, a tevékenységben mind többen találtak megélhetést vagy kiegészítő jövedelemforrást” – emelte ki Feldman Zsolt.

Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy jelentősen megerősödött az Európai Unión kívülről érkező mézek, vagy mézhamisítványnak tekinthető termékek piaca, amelyek a minőségi magyar mézhez képest féláron érkeznek az unióba, a magyar méztermelés jelentős részét kiszorítva a piacról.

Ezért van óriási jelentősége annak, tette hozzá az államtitkár, hogy az idehaza megtermelt mézből miként növelhető a fogyasztás, a minőségi magyar méz piacát bővíteni. Ebben a magyar fogyasztóknak van a legnagyobb felelőssége, hiszen a mi döntésünkön múlik, hogy közvetlenül a termelőtől vásárolunk mézet, illetve az áruházakban a 100 százalékban magyar mézet keressük-e.Az állam igyekszik eszközöket biztosítani: éveken át dolgoztak például azon, hogy elérjék: jelölni kelljen a címkén, ha különböző országokból származó mézkeverékét tartalmaz a tégely. Jogszabály írja majd elő, hogy a gyártók százalékos pontossággal tüntessék fel, mely országból származnak a mézek, amelyekből egy-egy termék készült. Emellett méhegészségügyi kiegészítő támogatást biztosít az állam a méhészeknek az Európában elsőként elindított méh állatjóléti programon keresztül. Az állam azzal számol, hogy az eddigi 15 eurós méhcsaládonként és évenként elérhető támogatást 30 euróra növelheti.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) 2018 óta szervez mézfogyasztást ösztönző kampányokat (tavaly például a napraforgómézet népszerűsítette). Ondré Péter, a társaság ügyvezetője kifejtette: a kampányok célja összetett, a legfontosabb azonban a magyar méhész társadalom támogatása. „Ugyanakkor magyar méhész és méz akkor lesz, ha a magyar fogyasztók a különféle hazai mézeket fogyasztják. A magyar fogyasztók nélkül az ágazat nem tud stabilan állni” – húzta alá. Méhek, beporzás nélkül nincs biodiverzitás sem, anélkül pedig biztonságos magyar élelmiszerellátás.Ezért rendkívül fontos, hogy a magyar vásárlók köre biztos bázisa legyen az ágazatnak. Ondré Péter kitért arra is: a magyar piacon tízezer tonna méz fogy évente (az elmúlt években növekedett a volumen), ebből nagyjából 6 ezer tonna kerül direkt értékesítés során a fogyasztókhoz.

Bár Magyarországon több mint negyven fajta méz érhető el, a fogyasztásnak motorja lehet, ha a fajtamézeket keresik a vevők. Az AMC ügyvezetője rávilágított arra is, miért a hárs mellett döntöttek idén: ez az a mézfajta, amit Magyarországon a legnagyobb őshonos, méhlegelőül is szolgáló növényállományról gyűjtik. Hiszen az ezüstlevelű hársfa több ezer éve van jelen a Kárpát-medencében, különösen Baranyában és Somogyban, a Zselicben található.

A hárs jól beilleszthető az egészséges táplálkozásba is; ősszel, télen a felsőlégúti vagy lázas betegségek esetén hatásos (egyébként a hárs teája is). Ondré Péter kiemelte: Magyarországon a kereskedelmi láncok polcain hiába keresnénk hársmézet, vagyis, ha ilyen mézet szeretnénk vásárolni, termelőhöz kell fordulnunk – ezzel erősödhet a termelő és a vásárló közötti kapcsolat is. (Ez utóbbit nagyon támogatjuk; ugyanakkor két helyen is találtunk hársmézet, ITT és ITT).

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke arról tájékoztatott: a fentebb említett 10 ezer tonna méz négyötöde az év végén kerül a vásárlók kosarába, leginkább a hideg idő, a meghűlések és az év végi ünnepi mézes sütemények készítése miatt.

Hangsúlyozta: a magyar mézfogyasztás nemcsak azért fontos, mert egészséges, hanem azért is, mert egy olyan szakmabelinek biztosítunk árbevételt, aki olyan állatot tart, amelynek léte nélkül elképzelhetetlen az élet.

Az elnök elmondta azt is: az államalapítástól kezdve 800 éven át a megtermelt méz legnagyobb mennyiségét a hárs adta, mert a fa őshonos a Kárpát-medencében. Az ezüsthárs mediterrán fafajta, elterjedésének északi határa nyúlik be az ország déli területeire. Hozzáfűzte még, hogy már egy 1200-as években kelt oklevélből tudjuk, létezett Hárságy nevű település, illetve egykor beszedtek márcadót (ami a vízzel higított méz); míg Zselickisfalud címérében ma is szerepel a kaptár és a méhek.Bross Péter meglepetést keltett, mikor elmondta, a hársméz minden évben más színű – ez az egyetlen ilyen mézfajta. Az oka a csapadék mennyiségében keresendő: ha sok a csapadék, lemossa a levéltetűt a fáról, termelődik a nektár, világos színű lesz a méz. Ha kevés a csapadék, és sok a tetű, akkor sötétebb lesz a méz is. Az idei közepes színű.A kampányindítón arra is ráirányították a figyelmet, milyen sokoldalúan lehet felhasználni a mézet a konyhában. Egyaránt lehet saláták dresszingjének alkotóeleme, ahogy krémlevesek, sütemények ízesítője, és használható sültek készítésé során is.