Mindenkinek jó hír, hogy júliustól nem lehet forgalomba hozni számos egyszer használatos műanyagot, mint például az evőeszközt, a tányért vagy a szívószálat. Ugyanakkor ez talán csak az első lépés egy helyes úton, hiszen ma még körülbelül 5 gramm mikroműanyagot viszünk be hetente szervezetünkbe, mintha megennénk egy bankkártyát. Ezért is üdvözlünk minden olyan programot, mint a műanyagmentes július nemzetközi kihívás, amihez csatlakozva mindannyian tehetünk a saját egészségünk és bolygónk élővilágának megóvásáért.

Egy átlagos európai polgár évente 4,8 tonna hulladékot termel, melynek a jelentős része műanyagból készült csomagolóanyag. Sajnos Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, csak műanyag csomagolásból 30,5 kg hulladék jut egy főre évente, és ennek csupán 27,5 százalékát dolgozzák fel újra. A Műanyagmentes Július erre a problémára hívja fel a figyelmet, és a kihíváshoz való csatlakozással magunk is tehetünk azért, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön a szemétbe.

A Földön a különböző típusú hulladékok közül a műanyag mennyisége növekszik a legnagyobb ütemben. A PET-palackokból és műanyagzacskókból percenként 1 millió darabot használunk világszerte. Ráadásul a műanyagot újrahasznosítani sem lehet teljes mértékben, mert a folyamat minőségi és mennyiségi veszteséggel jár.

És nem ez a legnagyobb probléma: manapság még nem megoldott a műanyaghulladék újrahasznosítási célból történő gyűjtése. A PET-palackok mindössze egyharmadát hasznosítják újra, a többi a szeméttelepeken, vagy ami még rosszabb, a természetben végzi, ahol a lebomlási idő akár 450 évig is eltarthat. A műanyagok nagy része ráadásul nem képes teljesen lebomlani, csupán apró részecskékre aprózódva mikroműanyaggá alakul át.

A természetbe kikerülő felfoghatatlan mennyiségű műanyag nemcsak az élővilágot veszélyezteti, de a klímaválság súlyosbodását is fokozza, hiszen a műanyag is kőolajszármazékokból készül hatalmas károsanyag-kibocsátással.

A rengeteg szemét túlnyomó része vizeinkbe kerül, szennyezve folyóinkat, tavainkat, tengereinket és a benne élő állatvilágot. Az áramlatoknak köszönhetően a hulladék hatalmas szemétszigetekké áll össze, a legnagyobb jelenleg a Csendes-óceánban lebeg, 1, 8 milliárd darabból áll, tömege 80 ezer tonna, míg területe 1,6 millió négyzetkilométer, Magyarország területének a 17-szerese.

Nekünk, magyaroknak sem kell messzire menni, hogy találkozzunk ehhez hasonló problémákkal, hiszen a tiszai és dunai vízszennyezés egyre súlyosabb és nagyobb mértékű. Csak a Dunán lebegve naponta 4,2 tonna műanyag hulladék kerül a Fekete-tengerbe.

A hulladék és a műanyag okozta szennyezés nem csak a vizek élővilágát érinti, a Föld minden területén jelen van. A legtöbb hír a bálnákról, teknősökről és halakról szól, amelyek a műanyagszennyezés miatt hatalmas veszélynek kitéve élnek. A fenyegetettség azonban már elérte a szárazföldet is: a Science News szerint az Egyesült Arab Emirátusokban élő 390 ezer teve egy százalékával végzett a sivatagban felhalmozódott műanyag.

Az embereket sem kerüli el a műanyag: hetente körülbelül 5 gramm mikroműanyagot viszünk be szervezetünkbe ételeinkkel, italainkkal, ami olyan, mintha hetente megennénk egy bankkártyát. Ennek szervezetünkre gyakorolt hatását még vizsgálják a tudósok, azt azonban már most elmondhatjuk, hogy ez biztosan nem természetes.

Magyarországon júliustól betiltanak számos egyszer használatos műanyagot (erről korábban ITT és ITT írtunk) és 2023-tól az egyszer használatos italcsomagolások is visszaválthatóvá válnak. A központi szabályozás mellett az egyéni felelősség is kiemelten fontos szerepet játszik a változás elérése érdekében, hiszen az a legjobb hulladék az, ami meg sem termelődik. Rengeteg módja létezik annak, hogy hogyan tudjuk csökkenti a keletkező hulladék mennyiségét, illetve minimalizálni a műanyaghasználatot.

- Mielőtt vásárolni indulunk, ellenőrizzük, hogy elraktuk-e a vászontáskákat, kosarakat, tárolóüvegeket, így elkerülhetjük azt, hogy az üzletben vegyünk egyszer használatos műanyagszatyrot.

- A zöldségeket, pékárut nem kell eldobható műanyag zacskóba tenni, saját magunk is készíthetünk többször használatos zacskókat, de sok üzletláncban is már kaphatók már vékony tülltasakok.

- Terjednek a csomagolásmentes üzletek, ahova saját tárolóeszközeinkbe rakhatjuk a megvásárolni kívánt termékeket.

- Idehaza évente több mint egymilliárd PET palack kerül forgalomba, ennek kevesebb mint tizedét hasznosítjuk csak újra. Hordjunk inkább magunkkal kulacsot, amelyből friss csapvizet vagy szűrt vizet fogyaszthatunk!

- Olyan termékeket tegyünk a kosarunkba, melyeken nincs vagy csak kevés a felesleges csomagolóanyag.

Persze nehéz az összes ajánlást szabályt egyik napról a másikra beépíteni az életünkbe, érdemes fokozatosan haladni. Kezdjük akár a műanyagmentes júliussal, csatlakozzon ön is a nemzetközi kihíváshoz, hiszen kis tettekkel is nagy változást érhetünk el.

Fotó: Science News, Plastic Soup, One Green Planet, NDLA, Well Pr, Wikimedia, Rakin