Mészkövet nyalogatnak, gyöngyöt tojnak

Az éticsigát itthon még ma is jobbára csak az ínyencek fogyasztják. Pedig manapság már nemcsak az állat húsának van keletje, hanem tojásának is, amiből csigakaviárt készítenek. A hullámot egy kis nógrádi szövetkezet is meglovagolná, mi több, vezetője, Kékesi Attila azt állítja: a rendszerváltoztatáskor tulajdonképpen egyszer már megvolt neki az ötlet.

 

Kékesi Attila életét végigkísérik az éticsigák. Még gyermek volt, amikor egy alkalommal az erdőben játék közben beütötte a térdét. Nagymamája a csúnya sérülésre egy éticsigát tett, az állat nyálkája összehúzta sebet. Mindezt tekinthetjük szokványos esetnek, ám aki hisz a karmában, talán nem, mindenesetre a hasukon csúszó állatok több évtizeddel később újra keresztezték a férfi életét.

csigakaviar 10

A rendszerváltoztatás után sokan próbáltak olyasmivel foglalkozni, amivel korábban még senki, vagy csak nagyon kevesen. Ebben a környezetben akadt egy budapesti társaság a bátonyterenyei vállalkozóra, aki akkoriban malmot üzemeltetett. A csoport azzal kereste meg a férfit, hogy volna-e kedve éticsigákat tenyészteni. A vállalkozó látott fantáziát az ötletben, mindig is érdekelték a hasonlóan érdekes kezdeményezések.

csigakaviar 09

Belefogott az éticsiga rokona, a barna házú, Földközi-tenger környékén előforduló, latinul Helix aspersa maximának nevezett csiga tenyésztésébe. A terv szerint az állatokat a húsáért tenyésztették, majd külföldön értékesítették volna. Kékesi emlékei szerint tízezer egyeddel indult a vállalkozás. Feleleveníti: a csigákat tálcákon tartották, amiken háló feszült, azon mészkőzúzalék hevert, mert a csiga szereti nyalogatni az ásványt. Az állatokat zöldséggel etették, a csöndben szinte hallani lehetett, ahogy „rágcsálják”, idézi fel az egykori vállalkozó.

csigakaviar 11Amikor arra került volna sor, hogy a megbízó cég felvásárolja a tenyészetet, beütött a ménkű: egyszerűen köddé váltak. A csigákkal azonban valamit kezdeni kellett, ekkor támadt a vállalkozónak az az ötlete, hogy „kaviárt” készít a csigatojásokból. Egy évbe telt, valamint 80 millió forintjába került, míg elkészült a termékkel. Kilincselt az ötlettel, de az akkori viszonyok között senkit nem érdekeltek az ehető csigatojások. A tenyészetet végül eladta Ukrajnában, és visszatért a pékbizniszbe.

csigakaviar 07

Egy családi tragédia miatt a család erőforrásai elapadtak. A közelmúltban azonban a csigák ismét életének középpontjába kerültek. A férfi ugyanis találkozott a Magyar Dolgozók Szociális Szövetkezetével, amelynek elnöke, Takács Attila, valamint igazgatója, Brunda Gusztáv vezetésével ismét felkarolták a rég feledésbe merült csigakaviár ötletet.
csigakaviar 02

A szövetkezet felújított egy régi gyógyszertárat, majd az épületében kialakítottak egy kis üzemet, ahol a jobbára Litvániából és Lengyelországból érkező nyers csigatojást osztályozzák, kezelik és csomagolják. Jelenleg azon fáradoznak, hogy bevezessék a piacra terméküket, s minél több megrendelést szerezzenek. Nem meglepő a szándékuk, ha tudjuk: egy kis üvegcse csigakaviár ára a világpiacon 30 és 60 ezer forint között mozog gyártótól és az elkészítéstől függően. Mert időközben sokan kezdtek foglalkozni külföldön a csigakaviárral, például a franciák vagy az amerikaiak.
csigakaviar 03

Kékesi szerint a csigakaviár a gasztronómia koronája, olyan mint az igazgyöngy. Terméküket ezért is nevezték el magyarra fordítva csigagyöngynek. Fia, ifjabb Kékesi Attila úgy véli: a magyarok inkább fogyasztanak egy jó lecsót, mint csigakaviárt, de említhetné akár a tokhal kaviárját is. – A csigakaviár itthon soha nem lesz közeledel, nem fogják piacon árulni, csak a legelőkelőbb kör fogyasztja (majd) elegáns éttermekben, akár előételként, akár főételek kiegészítőjeként – teszi hozzá (mondandóját alátámasztja EZ A CIKK is).

csigakaviar 06

Kékesiék elmondják, meglátásuk alapján nem jó sóval tartósítani a csigatojást, az ő termékükbe nem is tesznek csak minimális mennyiséget, helyette pasztörizálják. (A só mellett a másik összetevő titkos, azt nem árulják el.) Ezért marad az ő termékük roppanós, ami a szájban szinte szétrobban, állítják. Ifjabb Kékesi szerint a termék amellett, hogy rendkívül jó hatással van a szervezetre (számos kozmetikai cég készít csiganyálból bőrvédő krémet – a szerk.), egyben afrodiziákum is. A szövetkezetben készülő kaviárra 12 hónapos szavatosságot biztosítanak. A kis manufaktúrában jelenleg nyolcan dolgoznak, ám dolgozhatnának sokkal többen is.
csigakaviar 05

A szövetkezet bízik benne, hogy képesek lesznek értékesíteni a kaviárt, ezért is támogatták apa és fia ötletét. Kékesiék álma, hogy újra legyen Bátonyterenyén egy csigafarm, ha így lenne, az számos embernek biztosítana munkát. Akkor ugyanis önellátók lehetnének tojásból és csiganyálból, valamint az állatok húsát is értékesíthetnék, míg házát porítva a gyógyszer- és kozmetikai iparban hasznosíthatnák. A beruházás azonban százmilliós nagyságrendű invesztíciót igényel, ezért várják az ötletben fantáziát látó vállalkozók jelentkezését.

 

Csiganyál egy kis kasvirággal

csigakaviar 08

A csiganyálból nem csak kozmetikai termékek készíthetők. A szárított, porított csiganyálat Kékesiék kasvirággal keverik össze, így növényi és állati eredetű peptideket elegyítenek, amiből az üzemben egészségvédő kapszulát állítanak elő. A több orvos által is ajánlott, Kékesgyöngye névre keresztelt termék jelenleg még nem kapható a gyógyszertárakban. Apa és fia szerint a kapszulának gyulladáscsökkentő hatása van. A porított, 100 százalékos csiganyálat jelenleg egyelőre a tojáshoz hasonlóan külföldről vásárolják.

 

Nyomtatás E-mail

Copyright PuzzleMedia 2017