P. Howard, fordította: Rejtő Jenő

Lehetett volna kiadócézár, bokszbajnok, modell, fordító vagy akár színész is, Rejtő Jenő mégis író lett, ahhoz volt a legnagyobb tehetsége. A kávéházak és bárok, a körút szerelmese történeteit átszőtte az igazi pesti humorral. Mi lett volna, ha a nevét hivatalosan is megváltoztatja? Ha kíváncsi rá, olvasson tovább!

 

A Kávéházak éjszakája egyik kiemelkedő programjának ígérkezett a Rejtő Jenő életéről szóló irodalmi est, némi gasztronómiai utazással. Aki eljött, jól döntött: a Zsolnay Kávéházban Thuróczy Gergely irodalomtörténész, Rejtő-kutató, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa avatta be a megjelenteket a nagy nevettető életének eddig kevésbé publikált titkaiba.

rejto 14

Thuróczy Gergely

Hogy különleges dolgokat hallhat, láthat majd a közönség, már az előadás kezdetén biztossá vált, ugyanis Rejtő egyik filmjéből, a Sportszerelemből nézhettünk meg néhány jelenetet, amelyekben többek között Latabár Kálmán is feltűnt. És az előadó azonnal cáfolt egy népszerű legendát: bár Rejtő imádta a kávéházak világát, soha nem fizetett a feketéért kézirattal. Lényegében semmiért. Már csak azért sem, mert az író nem adott volna ki a kezéből olyan szöveget, amiről azt gondolta, az még nem tökéletes.

A rengeteg (sokaknak új) információ hallatán szárnyalni kezdett a fantáziánk, elképzeltük, mennyi minden válhatott volna a népszerű íróból. Rejtő minden bizonnyal kitűnő sportolóként vagy akár modellként is megállta volna a helyét. Az íróról ugyan alig maradt fenn kép, de ismert róla egy fürdőruhás felvétel. Ennek alapján leszögezhetjük: ha többször állt volna lencse elé, talán másképp alakul az élete.

rejto 09

Rejtő jobbra magaslik ki a tömegből

Az író ugyanis kifejezetten magas, 195 centiméter volt, simán beférne még ma is egy kosárcsapatba, emellett kifejezetten izmos alkatú férfinak számított, egy időben még bokszolt is. Rejtő igazi jelenség volt. E megállapítással azokat a mendemondákat is lenullázhatjuk, melyek szerint Rejtő külsejét kompenzálva írta tele regényeit bunyós jelenetekkel.

 

Pipi és a macskakaparás

 

Számon tarthatták volna Pest Casanovájaként is: csajozós levelei lehettek az első írásai. Ránk maradt legalább 12 leánnyal folytatott levelezése. „Kedves Pipike, utolsó levelem ez mely magához megy…” írta például szakítás gyanánt Bloch Pipinek, aki egykor Miskolcon volt a korzó szépe. Ám Pipi átlátott a szitán, egy válaszleveléből kiderül, ismerte a népes hölgykonkurenciát.

A ponyvakirályt kalligráfiával még véletlenül sem tudta volna meggyanúsítani senki, mivel kézírása szinte olvashatatlan. Talán ezért is alkalmazott mindig gépírónőket, akik közül kettőt feleségül is vett. Kellemest a hasznossal.

rejto 05

Nézzük, miben próbálhatta volna még ki magát a ponyvafejedelem! Például álhatott volna a világot jelentő deszkákra, vagy filmfelvevő elé, miután elvégezte Rákosi Szidi színésznevelőjét. Egy alkalommal Ady-esten szavalt, és elfelejtette a vers szövegét. Nem jött zavarba: Ady (akit Rejtő nagyon tisztelt) stílusában rögtönzött néhány strófát, amit a közönség észre sem vett. Az eset dacára minden bizonnyal ez jelentette színészkarrierje csúcsát, s hát, ugye, a csúcson kell abbahagyni. Pár évvel később nekiindult Európának, amiből egy teljesen más életpálya született.

Meglephette volna verseskötettel is az akkoriban a költészet iránt egyébként is igen fogékony közönséget, Rejtő ugyanis verseket is írt. Ha nem tudta, semmi gond, nem sokat veszített ugyanis, mivel az író ifjúkori zsengéi igen pocsék poémák, még ha érezhető is rajtuk Ady hatása. Thuróczy meg is jegyezte: jó hogy nem maradt ezen az úton, és az sem kár, hogy nem adták ki verseit kötetben, még hajlamosak volnánk csalódni a szerzőben.

rejto 06

Lehetett volna kabarék sztárja, mert a hantázás nem csak Török Szultánra vagy Piszkos Fredre volt jellemző, hanem alkotójukra is. 1927-ben az Újság nevű hírlaphoz adta be életrajzát egy riporteri állásra, amelyben az irodalomtörténész legalább öt helyen talált, hm, finoman szólva is kamuzást. Persze, hogy nem kapta meg az állást, talán ezért is indult Nyugat-Európába szerencsét próbálni.

Jugoszlávia, Ausztria, Svájc, Németország, Olaszország, Franciaország után minden bizonnyal valahogy Észak-Afrika egyes, akkor francia gyarmatnak számító részeire is eljutott. Ám a közhiedelemmel ellentétben soha nem volt légiós. Tényleg. A történeteit, a karaktereit kikötőkben, ócska lebujokban gyűjtögette, a söpredékkel, csavargókkal, bűnözőkkel barátkozott, akik bőséges munícióval látták el.

 

Az első magyar klip

 

Rejtő lehetett volna elismert operettszerző, hiszen számos operett közreműködésében (mint például az Úrilány szobát keres vagy a Gróf Figaro) is részt vett. Félreértés ne essék, nem a zenét szerezte, a sztorit írta, akkoriban ugyanis a dalbetét, a történet és a párbeszéd írására is külön szerzőt kértek fel. Hat bemutatott operettjéről tudunk, kettőnek az ősbemutatója egyébiránt Szegeden volt.rejto 04

Dolgozott a legendás konferansziéval, Kellér Dezsővel és a zenész Buttola Edével is, utóbbival egy házban nőttek fel. A dzsesszmuzsikus (külföldön Eddy Buttler) zenekaráról egy filmbe látható egy félperces felvétel, amely talán az első videóklipnek számít, a jelenetben félmásodperces vágások szerepelnek.

A nagy nevettető akár kiadótulajdonossá is válhatott volna, mivel annyira rajongott a nagykörút világáért, hogy Nagykörút címmel még újságot is kiadott. Fájdalom, mindössze egy számot ért meg. De az az egy! Igazi pillanatfelvétel az akkori Pestről, mozik, mulatók, kávéházak világa, pletykák, sztorik, jósok, sztárok történetei, olykor intellektuális tartalmakkal tagolva.

rejto16

A Körút, így, nagybetűvel (melyről egyébként a Fizetni! című első novellája szól), Rejtőnek a mindent jelentette, annyira, hogy a körutat és környékét metaforaként használta. Érdekes, hogy az említett írás európai bolyongásai alatt, 1928-ban jelent meg a nem túl eredeti elnevezésű, Újság című lapban. Hogy került a lapba? Már korábban leadta? Vagy rokonai küldték el a szerkesztőségnek? Nem tudjuk. Egyébként a novella igen komor, szó sincs még pofonviharról, poénokról: a történet egy elszegényedett aranyifjúról szól, aki a mű végén főbe lövi magát.

A körúti mulatóhelyek, kávéházak, kirakatok világából gyűjtögetett élményeiből született egy könyv is, amely azonban Rejtő életében nem jelent meg, egyébként az író nem is fejezte be. Az ismeretlen Rejtő-könyv az 1990-es években került elő a szerző hagyatékának rendezése közben. A könyv évtizedekkel a mű születése után megjelent, amelynek azt a címet adták, hogy Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam. Thuróczy a nyomor körútjaként aposztrofálta a művet.rejto 08

A ponyvák koronázatlan császára megélhetett volna akár fordításból is, hiszen a Nova Kiadó (ami a mai Lengyel Kulturális Intézet helyén működött), fordításokkal bízta meg Rejtőt, aki kitűnően beszélt németül. Ő ültette át magyarra Erich Kästner Az eltűnt miniatűr című könyvét. Ha azonban francia fordításokból kellett volna megélnie, alighanem felkopott volna az álla: egy átlagos nehézségű francia regényt úgy fordított le, hogy – mint az irodalomtörténész kutatásából kiderült – ordas tévedések kerültek a magyar szövegbe.

 

Péhovárd és a vadnyugat

 

Sok minden lehetett volna tehát, de Rejtő regényíró lett, a legjobbak egyike. Első regénye a Nyíl című regényújságban, 1932-ben jelent meg, Párisi front címmel. A regény Rejtő saját neve alatt jelent meg, és szintén a nyomorról szólt. Élményeit azonban nemcsak dél-francia kikötőkben szerezte, kevesen tudják, hogy huzamosabb ideig élt Berlinben is. Az ott szerzett élmények egy részét később Párizsba ültette át, mert a francia főváros már akkor is menőbbnek számított.

rejto 15Aztán a Nova nem sokkal fordításai után kiadta az első Rejtő-kalandregényt P. Howard néven (pestiesen inkább Péhovard, hiszen akkoriban igen kevesen beszéltek angolul az országban, még Rejtő is gyakran csak Hovárdként emlegette magát. Rejtő egyéni tragédiája, hogy a kiadó ragaszkodott hozzá: a regények egy „létező” angol szerző műveiként jelenjenek meg, abból az alapvetésből kiindulva, hogy a külföldi mindig jobb, mint a magyar. Olykor még azt is közölték: fordította, Rejtő Jenő. (A ponyvaolvasókat egyébként akkoriban nem túlzottan érdekelte a szerző kiléte.)

Pedig Rejtő igazából szerette a sikert, nagyon is, így ha lehetett volna, minden bizonnyal saját név alatt hozza ki a regényeit. (Egy másik álnéven, „amerikai” szerzőként is publikált, Gibson Laveryként vadnyugati regényeket írt, ilyen volt például a Texas Bill, a fenegyerek.) A könyvei – ahogy manapság mondják – hasítottak, az üzleti alapokon működő Nova számos jól fogyó regényét újabb kiadásban is megjelentette. Az első sárga, az újrázás piros borítót kapott, méghozzá eltérő grafikával. Az első a regény cselekményére, a második már a humorra utalt. Ilyen világ volt az.

És hogy miért írtuk pár sorral feljebb, hogy Rejtőt a legnagyobbak között jegyezhetjük? Az írónak volt egy nagy újítása, Thuróczy szavaival élve lényegében meghekkelte a kalandregény műfaját. Akkoriban ugyanis a szerzők a nem túl komoly kalandokat, nagyon is komolyan próbálták eladni. Erre jött Rejtő, és a kalandregény műfaját mixelte a sziporkával, amitől teljesen egyedivé váltak írásai. A humoros kalandregény mondhatni a védjegye lett. Thuróczy szerint történeteit voltaképpen felfoghatjuk a korabeli ponyvaregények paródiáiként. Bár Rejtő is sok klisét használt, a cselekményt átszőtte igazi pesti humorral.rejto 07A pokol zsoldosai és a Menni vagy meghalni egyébiránt még a hagyományos kalandregények komor stílusában íródtak, az 1938-ban megjelent Fehér folt volt az első regény, amely már az új szellemben került a boltokba. És ha már Fehér folt: a könyv azért olyan vékonyka az összes többi Rejtő-regényhez képest, mert a kiadó 75 oldalt egyszerűn kihúzott belőle, mondván, „túl sok benne a humor Rejtőkém”. (A csonkítással egyébként elég gyakran éltek, amit Rejtő igen nehezen viselt.)

 

Rabságban, csapdában

 

Csoda, hogy Rejtő nem lett alkoholista, talán a hatalmas termetének köszönhető, hogy az író elég jól bírta az alkoholt, amit fiatal éveiben gyakran fogyasztott is. Tivornyáiról egy naplórészlet is tanúskodik, amiben említést tesz egyik barátjával eltöltött görbe éjszakájáról. Barátja kevésbé bírta a tempót, Rejtő így emlékezik meg róla: „Ő hányt, míg én énekeltem”. Ugyan nem lett alkoholfüggő, de mégis a tudatmódosító szerek rabjává vált. Pontosabban egy szer, az Aktedron rabjává.

rejto 01

A pszichostimuláns akkoriban legális amfetaminszármazék volt, amit tablettaként lehetett kapni teljesen legálisan (a második világháborúban a Wehrmacht a német katonánknak injekcióval adta be roham előtt). Rejtő rengeteg kávét ivott, cigizett, majd amikor ezek már nem segítettek, az Aktedronhoz nyúlt. Miért volt rá szüksége? Mert előfordult, hogy 24 órán át gépelt egyfolytában. A szer azonban nagyon veszélyes, ha rászokott valaki, teljesen tönkretette az idegrendszerét (mikor erre rájöttek, be is tiltották). Rejtőn a kései felfedezés már nem segített, előbb függő, élete vége felé pedig idegroncs lett. Gyakori kedélyhullámzások jellemezték, barátai azt mondták, félelmetes volt, amikor a jópofa cimborából hirtelen átment a másik végletbe.

Rejtő sok évtizeden át onthatta volna még történeteit, feltéve, hogy kigyógyul drogfüggőségéből és a kommunisták is hagyták volna neki. De nem így történt. Rejtő két fivére, Gyula és Lajos öccsükhöz hasonlóan szintén megváltoztatták a nevüket. Az ügyvéd Gyula és a könyvelő (egyben az ország egyik legjobb sakkjátékosa) Lajos ezt hivatalossá is tette (előbbi Révayra, utóbbi Egrire változtatta vezetéknevét), ám a legkisebb testvér nem foglalkozott a procedúrával. Az életével fizetett érte: Jenőt 1942-ben besorozták munkaszolgálatra a Don-kanyarba, míg két bátyja túlélte a második világháborút.

rejto 03

Rejtő (Reich) Jenő édesapja és fivérei körében, balról a második

Hogy került a frontra? 1942 őszén az Egyedül vagyunk címmel megjelent szélsőjobboldali lapban közzétettek egy írást, amelyben a szerző leleplezi P. Howardot, hogy tulajdonképpen Rejtőnek hívják, aki ráadásul valójában Reich és zsidó, és kávéházakban flangál. Nem sokkal később megérkezett Rejtő behívója, novemberben a keleti hadműveleti területekre küldték. Hivatalosan máig éltűnként tartják számon.

A közelmúltban egy aukción előkerült egy dedikált Rejtő-kötet, 7,5 millió forintot, plusz húsz százalék jutalékot fizettek érte.

 

----------

Körúti falatok egy kis kiállítással

 

A Kávéházak éjszakáján a Zsolnay megújult étlapjáról a kávéház által csak Körúti falatoknak elnevezett fogásokat is felszolgálták. A Körúti Falatok, a Zsolnay Kávéház őszi étlapjának kifejezetten a színházi, kávéházi életre hangolt ételei Herczeg Ágnes borszakértő ajánlásával párosított borokkal. A tapas jellegű falatok ismerős ízeket, a magyar konyha jellegzetes kamrakincseit hozzák el színház előtt, délutáni csevegés közben vagy irodalmi érdekességeket hallgatva.

rejto 12

A Körúti Falatok:
* Sonkás sajtozás - mangalica sonka és kolbász, Gomolya-Obatzda, sózott lilahagyma frissen sült házi kovászos kenyér (Kiss Gábor Rouge 364)

* Krémek a kamrából – körített túró, liba rilette, kapris tojáskrém frissen sült házi kovászos kenyérrel (Sauska Rosé Brut)

rejto 11

* Zsolnay Trilógia – Eszterházy, Dobos és Zserbó falatok, kávé vagy tea. (Gróf Degenfeld Édes Szamorodni)

rejto 02

A falatok után a kávéház bejárata közelében kiállítás is várta az érdeklődőket, számos dokumentum, fénykép tette még emberközelibbé a nagy nevettető életútját.

 

Nyomtatás E-mail

Copyright PuzzleMedia 2017