Változott a magyarok ízlése az elmúlt öt évben, az édességet kedvelők egyre inkább az étcsokoládét keresik a boltokban – derült a Magyar Édességgyártók Szövetségének közelmúltban publikált kutatásából. A fővárosban élők és az ötven év felettiek különösen kedvelik a fekete csokoládét.

Megszerettük az étcsokoládét: míg 2012-ben az emberek 27 százaléka mondta, hogy étcsokit fogyaszt a legszívesebben, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) fogyasztói kutatása szerint mára ez a mutató 34 százalékra emelkedett. Érdekes adat az is, hogy a budapestiek (42 százalék) és az 50 év felettiek (52 százalék) járnak élen az étcsokoládé fogyasztásában.

Amikor a szövetség megalakult, az egészséges életmód leginkább még a dohányzásról való leszokást jelentette, ám a (tej)csokoládé vagy a bevonómasszából készült termékek fogyasztása kevésbé számított fontosnak a fogyasztók számára. Ehhez képest ma már két fő irányzat figyelhető meg, a kézműves csokoládék térhódítása, és a különböző reformcsokoládék divatossá válása.

Bár a MÉSZ kutatása szerint az emberek több mint fele véli úgy, hogy az édességek esetében nem számít az egészségesség, csupán az ízek harmóniája, mégis az édesipar egyik legdinamikusabban fejlődő kategóriája, az úgynevezett „healthy”, azaz egészséges termékek szegmense. Megfigyelések szerint ennek a termékcsoportnak a piaca bővül a legdinamikusabban.

Kis túlzással az egész iparág a healthy kategóriában keresi a növekedési lehetőséget, nem véletlenül. Mert az igaz, hogy az egészségpolitikusok felől érkezett a nyomás, ám az mára a kereskedelmi láncokat is elérte, Angliában a legtöbb nagy lánc, Magyarországon egyelőre a Lidl vezette be az egészséges kasszazónát. A piaci szereplők és a nagyobb piackutató cégek felmérései arra utalnak, hogy ezt a felülről táplált igényt, vagyis az új termékeket a vásárlók még kevésbé fogadják el.

Az viszont mára világszerte egyértelművé vált: olyan mértékű fogyasztói „nevelési” kampány vette kezdetét, amely világossá teszi, hogy ez az irányzat megkerülhetetlen lesz a jövőben. Vagyis már nem kizárólag a cukorcsökkentett termékek terjednek fokozatosan, hanem a különböző táplálékérzékenységben szenvedők számára kínált termékek is.

A Népegészségügyi Termékadót 2011-ben vezették be, amely komoly terhet rótt a hazai édesiparra, és ma is versenyhátrányt jelent a külföldi termékekkel szemben. Két évvel később Magyarország az elsők között vezette be Európában a TFA-rendeletet, azaz a termékek transzzsírsav tartalmának szabályozását. Ez a változás szintén nem teremtett könnyű helyzetet a cégek számára, hiszen technológiai újításokra és beruházásokra kényszerültek, viszont példás gyorsasággal és együttműködően sikerült megvalósítani, így már több éve nincsenek TFA tartalmú termékek a hazai piacon. Amivel a fogyasztók mindenképp nyertek.

Tavaly több európai uniós tagországgal együtt Magyarország is aláírt egy úgynevezett cukorcsökkentési keretmegállapodást, amelyben szándéknyilatkozatot tett, hogy 2020-ig tíz százalékkal csökkenti az élelmiszeripari termékek hozzáadott cukortartalmát. Erre a változtatásra az édességgyártók is készülnek, sőt proaktív módon az Élelmiszerforgalmazók Országos Szövetségével közösen önkéntes vállalásokkal már el is indultak a kitűzött cél irányába.

Fotó: destinationksa.com, huffingtonpost.ca