Arra buzdítjuk a fiatalokat, hogy keressenek új kalandokat új ízeken keresztül – mondta a napokban Budapesten járt Dilhan C. Fernando, a Dilmah teagyártó cég elnöke. A Dilmah School of Tea igazgatója arra is rámutatott: a mai fiatalok nyitottak az újdonságokra, a cég feladata lemagyarázni nekik, miért jó teát fogyasztani. 

A napokban Budapesten megrendezett School of Tea szünetében tartott szűk körű sajtóbeszélgetésen Dilhan C. Fernando, a Dilmah elnöke a cég közelmúltjával kapcsolatban kifejtette: a koronavírus-járvány komoly kihívást jelentett a vállalatnak. A pandémia kezdetén a családi vállalkozás azonnal nyomatékosította, hogy felelősséggel tartozik 14 ezer munkavállalójáért. Merrill Joseph Fernando cégalapító arra kérte fiait: vigyázzanak a munkavállalókra, a így a vállalatirányítás elsődleges feladatának tekintette, hogy megvédje a dolgozókat, továbbra is biztosítsa számukra a megélhetést biztosító fizetést, emellett nyújtson mentális támogatást is az embereknek.

Mindeközben működtetni kellett a vállalkozást, még a kialakult irracionális körülmények között is; például a szállítás költsége hihetetlenül megnövekedett. A helyzet nehézségére jellemző, hogy számos kisebb vagy nagyobb vállalkozás ment tönkre világszerte a járvány két éve alatt. Miközben szűkült a piac, a cégnek ki kellett fizetni a munkabéreket (amit szociális-társadalmi felelősségüknek is éreztek), ám a gyártás mégsem állt le egy percre sem.

Ugyanakkor sikerült kialakítaniuk – párhuzamosan a meglévők mellett –új szállítási csatornákat, hálózatokat, megpróbáltak közvetlen kapcsolatot építeni a vásárlókkal. Így tudták átvészelni a válságot; soha nem a krízisre fókuszáltak, hanem arra, hogyan győzhetnék le a nehézségeket. Némiképp el kellett felejteniük a racionális gazdasági megfontolásokat is, ezért a Dilmah befektetett – a jövőbe. Új gépeket szereztek be, oktatták a munkavállalóikat, innovációba invesztáltak. Mindennek ma jelentkezik a haszna.

Soha nem tennék kockára a vásárló bizalmát

„Minden vállalkozás esetében fontos, hogy felismerje: az alapító(k) teremti(k) meg a szilárd fundamentumot, a mi cégünk esetében édesapám is ezt tette” – mondta az Dilhan C. Fernando annak kapcsán, hogy ez év nyarán Merrill Joseph Fernando, a cég alapítója 93 évesen elhunyt. Fia rámutatott: édesapja szelleme minden nap velük van, és a cég szellemisége soha nem fog változni, ugyanúgy a fedhetetlenség, a kedvesség jellemzi a vállalatot, ahogy az alapító életében, legfeljebb a metódus, a stratégia módosul. A teák szeretete, az a hatalmas tapasztalat, amit Merrill Joseph Fernando fiainak, vezetőinek átadott, változatlanul a cég erőssége marad, azonban fel kell ismerni azt is, hogy változnak a vásárlói igények, amivel lépést kell tartani.

„El kell dönteni, hogy a természettel vagy ellene dolgozunk, ha az utóbbit választanánk, a föld, az ültetvények művelése során kemikáliákat terhelnénk a földet, de mi nem használunk vegyszereket, ehelyett természetes, regeneratív módszereket alkalmazunk” – emelte ki az elnök. A cégvezető szerint fontos, hogy érintetlen, tiszta területen állítsák elő a teát, amelyhez olyan közösség szükséges, amelynek tagjai értik, hogyan „működik” a növény, és szerves kapcsolatban vannak a természettel. „Nem egy munkásra van szükségünk, aki kimegy a földekre, elvégzi a feladatát és hazamegy, hanem olyan emberre, aki érti a teát, a filozófiánkat. Növényt ültetni bárki tud, viszont megfelelően táplálni és a legjobbat kihozni belőle, csak kevesen” – szögezte le Dilhan C. Fernando.

Rámutatott: figyelni kell a frissességre, a minőségre, ezért ki kell tudni válogatni a leveleket, s e folyamatokat tisztelettel kell végezni. „Négyszeres profitot tudnék termelni, ha vegyíteném a különböző minőségű teákat, és teamixeket forgalmaznánk, de az édesapám úgy tartotta, hogy védeni kell a tea identitását. A mi Sri Lanka-i teáinkat szeretnénk óvni, hogy az ügyfeleinknek el tudjuk mondani: ez a tea valóban Sri Lankáról, a mi ültetvényünkről származik” – hangsúlyozta a Dilmah elnöke. Szerinte a vásárlók ezért tudnak megbízni a márkában, ha azonban megszegné az ígéretét, a vásárló bizalma – amire eddig támaszkodhattak – azonnal elveszne.

A hegy száraz oldala

A Dilmah – a többi ceyloni termelőhöz hasonlóan – „szerencsés” helyzetben van. Az ország centrumában magasodó központi hegység ugyanis megfogja a monszunt (esős évszakban gyengébb minőség terem, száraz időszakban nemesebb – a szerk.), ezért mindig van a hegynek olyan oldala, ahol épp száraz évszak van. Így viszont egész évben csúcsminőséget lehet szüretelni a szigeten. Erre a britek figyeltek fel a gyarmati időkben, ezért lett fogalom Nagy-Britanniában a ceyloni tea, illetve az abból készített English breakfast.

Az elmondottakat bárki ellenőrizheti, ha leemeli egy multi teagyártó tetszőleges dobozát a polcról: hiába keresné, honnan származik a tea, mert a legtöbb gyártó alapvetően blendekkel dolgozik (ott vásárolnak teát a világban, ahol épp a legolcsóbb, és ezeket mixelik – a szerk.). A tea blendelése – a kávéval ellentétben – alapvetően profitérdekeket szolgál. A Dilmah ceyloni (illetve egy-egy esetben helyi termelőkkel szerződve kínai vagy egyéb) teákkal dolgozik, amit fel is tüntet a dobozon.

A szellemiség örök, a célközönség változhat

„A Z- és α-generációnak teljesen más elvárásai vannak, amelyek eltérnek a korábbi, 50 pluszos vásárlóink igényeitől. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a cég szellemiségét rá tudjuk szabni az új generáció igényeire” – szögezte le a Dilmah elnöke, példaként említve a magyarokat, akiknek olyan teát szállítanak, amelyet a legjobban szeretnek (mielőtt megjelentek a magyar piacon, hosszasan kutatták a magyarok szokásait).

Kitért rá: a Z-generáció kedveli az új ízeket, az izgalmas aromákat, emellett particionálják, milyen napszakhoz vagy tevékenységhez, milyen teát fogyasszanak. Ugyan korábban korlátozott tapasztalatokkal rendelkeztek a teákkal kapcsolatban, mi több, ők már a gyógynövények főzete felől közelítik meg a teát, esetleg ismerik úgy általában a zöld teát vagy az Earl Grey-t. Ugyanakkor fontos számukra a természetesség, az egészség, az egészséges étkezés. Itt próbált meg a Dilmah a generációra rácsatlakozni, a tea ugyanis olyan luxustermék, ami egészséges, mégis megfizethető.

„Soha nem gondoltuk, hogy a Z- vagy α-generációt a vásárlóink között tudhatjuk majd, de ez mára történelem” – mondta némi humorral fűszerezve Dilhan C. Fernando. Kifejtette: úgy látják, az α-generáció végtelen magányosnak érzi magát szerte a világon, kapcsolataik jobbára digitálisak és a social médiára korlátozódnak, de a teában ugyanazt fedezik fel, mint eleink száz éve a teadélutánok alkalmával – a kapcsolatépítés lehetőségét A mai fiatalok szintén a teázások révén (is) keresik egymással kapcsolatot, annyi különbséggel, hogy kialakítják a saját tradícióikat. A tea kitörési pontot jelenthet a magányból.

Ráadásul nyitottak, szívesen próbálnak ki új dolgokat, nincsenek kedvenceik. Míg egy felnőtt pontosan meg tudja nevezni, mi a kedvence, egy mai fiataltól, ha azt kérdezzük, mi a favoritja, visszakérdez: „mutasd meg mit kínálsz, majd megmondom, melyik ízlik”, s tízből ki is tudnak választani két-három ízt, amit kedvelnek. „Kevés ízt ismernek, a Dilmah feladata, hogy elmagyarázza, miért nagyszerű élelmiszer a tea. Például csökkenti a stresszt, finom, különleges. Arra buzdítjuk tehát a fiatalokat, hogy keressenek új kalandokat az új ízeken keresztül” – mutatott rá az elnök.

Kitért arra is, milyen trendek figyelhetők meg manapság a piacon. Szerinte a napjainkban tapasztalható gazdasági helyzetben az egyik irányzathoz azok tartoznak, akik az olcsó teát keresik, ezt a csoportot nem igazán érdekli a minőség. Ugyanakkor a másik áramlathoz tartozók széles tábora soha nem látott mértékben keresik a magas kvalitást.

„Mindig lesznek, akik kizárólag az árat veszik figyelembe a vásárlásnál, viszont a mai fiatalok a kávé, a bor, a gasztronómia mellett a teák iránt is élénken érdeklődnek. Nem véletlenül: egyrészt büdzséjüket még nem terhelik rezsiköltségek, törlesztőrészletek, másrészt folyton keresik az élményeket. Ennek a csoportnak tagjai a jó módban élő nyugdíjasok, akik a magas nyugdíjukat luxuscikkekre költik, például tára, ez a jelenség főleg Ausztráliában figyelhető meg” – számolt be tapasztalatairól Dilhan C. Fernando.