Halloweenre sokan úgy tekintenek, mint valami Újvilágból érkező hóbortra, pedig az ünnep eredetileg Európából került a tengerentúlra. Mára az egész világon elterjedt az ilyenkor szokásos tökfaragás, mi egy szakavatott segítségével igyekszünk néhány tippet adni. Vigyázat: a faragásra szánt tök mutatós, de étkezésre nem alkalmas.

Halloween hallatán sokan grimaszolnak, mondván, elegük van már azokból az amerikai ünnepekből, amelyet divatból mi, magyarok is átveszünk. A halloween azonban az öreg kontinensről került az Újvilágba, és idősebb, mint gondolnánk. A kútfők szerint az ősi kelták tartották meg minden év október végén Samhain ünnepét, amikor megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette.

Úgy tartották, ilyenkor a napisten, Samhain a sötétség fogságába kerül, egyben azt hitték, hogy az előző ünnep óta elhunyt szeretteik e napon kelnek át a holtak világába. Tartottak tőle, hogy a lelkek esetleg hatással lehetnek az élőkre, ezért igyekeztek kiengesztelni őket és Samhainnak, valamint a szellemeknek is áldoztak, tisztelve őket, egyben segítve útjukat. Ilyenkor a papok áldozatokat mutattak be, többnapos ünnepet tartottak, aminek során a kelták állatok bőrét öltötték magukra, minden bizonnyal ez lehetett a jelmezes felvonulás előképe.

Később, amikor a rómaiak elfoglalták a kelták lakta vidékeket, beemelték az ünnepet saját hitvilágukba, s rajtuk keresztül terjedt el. A Mindenszentek napja Európa nyugati részén 609-ben esetleg 610-ben jelent meg először, amikor IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.

Az ünnep a VIII. században került november elejére, mert a kereszténység terjesztése érdekében az egyház igyekezett a keresztény ünnepeket a meglévő pogány ünnepekhez „igazítani”, ezért a Mindenszentek (Festum Omnium Sanctorum) ünnepe egybeolvadt a kelta-római hagyományokkal. Innen már csak egy lépés a ma ismert halloween, mivel a kifejezés az angol all hallows’ eve, vagyis „minden szentek estje” szóösszetételből származik.

Az Újvilágba az Európából kivándorló írek révén került az ünnep. Amerikában szinte minden ház előtt ég ilyenkor egy, az ünnepet szimbolizáló töklámpás. Sok gyerek jelmezbe öltözve járja a szomszédokat, és kiabálja kórusban, hogy „trick or treat!”, azaz szabad fordításban csokit vagy csínyt, esetleg csokit vagy csalunk. Általában utóbbira nem kerül sor, és a kicsik édességet kapnak.

A másik ismert szokás, ami az egész világon elterjedt, a tökfaragás. A szokás az írektől ered, akik eleinte karórépába, esetleg burgonyába vájtak rémisztő pofákat, hogy a gonosz szellemeket elűzzék. Nevét Jack O’Lantern (Jack of the Lantern, vagyis Lámpás Jack) legendája után kapta. A történet szerint Fukar Jack többször megtréfálta az ördögöt, akivel azt is megígértette, hogy ha távozik az élők közül, nem viszi magával a pokolba. Így is lett, ám mivel Jack bűnös ember volt, a mennybe sem mehetett, ezért szellemként bolyongott, egy parázsló szénnel világítva, amit az ördögtől kapott. A szenet Jack egy karórépába helyezte.

Amerikában a répát – amibe egyébként is nehezen lehetett faragni – felváltotta a tök, amivel könnyebb dolgozni és amúgy is őshonos a kontinensen. Manapság Magyarországon is egyre többen faragnak tököt és helyezik ki ablakukba vagy a házuk elé. Most nem nekik, hanem a rutinnal még nem rendelkezőknek igyekszünk néhány tippet adni Tanács Attila ételszobrász, mentes séf segítségével.

Az első és legfontosabb, hogy a tökre alkoholos filccel rajzoljuk elő azt az arcot, amit szeretnénk kifaragni. Azért ilyen eszközzel, mert a tök felülete kissé viaszos. Ha nem akarunk saját kútfőből meríteni vagy nincs ötletünk, használhatunk kivágott papírsablont is. Aki több kreativitást érez magában, festékszóróval akár meg is festheti a zöldséget.

Olyan kést válasszunk, ami a faragáshoz alkalmas, ugyanakkor, ha kisgyerekekkel együtt készítjük a tököt, figyeljünk arra, hogy fűrészfogú kést használjunk, nehogy a kicsik véletlenül elvágják a kezüket. (Egyes boltokban kapható tökfaragó szett is.)

A vágás során, ha kissé szorul a kivágott rész, akár ketté is vághatjuk, hogy könnyebben megbirkózzunk vele. A szükségtelen darabot egyszerűen nyomjuk csak a tök belsejébe. Ha nehezen megy, használjunk egy fakanalat. Tanács Attila szerint a legnehezebb rész a nyitott száj és a fogak kialakítása, itt több lehetőség is kínálkozik.

Faraghatjuk úgy, hogy a tökfejnek minden második fogát hagyjuk meg, alul vagy fölül, esetleg mindkét irányban, de akinek nincs kedve ezzel pepecselni, kivájhatja az egész ajkat is, ez esetben egy nyitott szájú, fogatlan rémünk lesz. Figyelni kell arra is, hogy a gyertya fénye mekkora résen tud majd kivilágítani, ha kicsiny szemet, orrot, szájat faragunk, csekélyebb lesz a hatás.

Amikor levágjuk a tök fedelét (ez általában nehezebben megy, ezért erre kérjük meg a családfőt), vághatjuk cikkcakkosra, sőt, akár még tincse(ke)t is faraghatunk a tök homlokára.

Érdemes a tökmagházat kikaparni, mert úgy szabadabban jár a levegő, nem alszik el a mécses, továbbá a láng sem pörzsöli meg a tök belső részeit. A tökmagokat kanállal vagy karalábévájóval szedhetjük ki, és ha ehető a tök, érdemes kiszárítani, majd megpirítani sütőben. Aki szeretné, a levágott töktetőt fogpiszkálóval vissza is helyezheti a még horrorisztikusabb hatás kedvéért.

Ha a faragásba bevonjuk a gyerekeket is, később rávehetjük őket egy játékos főzésre, mindezzel pedig elősegíthetjük, hogy megismerjék és fogyasszák is a tököt, illetve más zöldségeket.

! Nagyon fontos: az a zöldség, amit halloweenre árulnak, takarmánytök, emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ugyanakkor ehető sütőtökből is faraghatunk rémpofát, ám megenni a szennyeződések miatt ezt sem tanácsos.

Miután elkészültünk, már csak az marad hátra, hogy meggyújtsunk egy gyertyát vagy mécsest, és a tök belsejébe helyezzük. Ha a tök belső falát oxigén éri, a zöldség értelemszerűen elkezd bomlani, de 0-6 Celsius fok közötti hőmérsékleten akár egy hétig is elállhat.

Ha már ehető tökök vásárolunk, érdemes többet beszerezni (vagy venni máskor is), nagyszerű eledeleket készíthetünk belőle. Rostozata és vitamintartalma miatt a sütőtök igen egészséges, beilleszthető a vegán és akár a paleo étrendbe is. Télen sok helyen főznek sütőtökkrémlevest, ha ezt készítjük, a séf azt tanácsolja, előbb mindenképpen süssük meg a tököt, teljesen más íze lesz a lének.

A tököt kínálhatjuk a családnak pirítva, köretként, amit akár a faragás során lehullott nyesedékekből is készíthetünk. Tanács Attila arra int: ne hőkezeljük túl a zöldséget, hiszen ha csak pörzsanyagot képezünk a felületén, ress marad. A séf úgy fogalmaz, csak átlangyosítja a tököt, pár perc az egész, és kész is a kitűnő köret.

----------

Tökös karikatúrák

Tanács Attila a fentieknél sokkal bonyolultabb formákat, arcokat is formáz: harminc éve farag zöldségekből, gyümölcsökből elképesztő szobrokat, „hivatalosan” 1994 óta számítja a különleges „foglalkozása” kezdetét.

A jó kézügyességgel megáldottak ezzel is megpróbálkozhatnak, ám Attila szerint ezt ne úgy képzeljük el, mint amikor bemegyünk a cipőboltba, levesszük a lábbelit a polcról, fizetünk és távozunk. Ehhez a folyamathoz legalább két hét szükséges, ki kell találni pontosan a formákat, és azt is, hogyan tudjuk megvalósítani elképzelésünket. Maga a faragás is rengeteg időt vesz igénybe.

A séf elárulja: az esztétikai élményt számára az adja, ha az elkészült tökfej vagy nagyon precíz, vagy nagyon ronda, rémisztő, ugyanakkor mutatós is. Arcai lényegében sokszor karikatúrák, halloweenkor tökös karikatúrák.

Fotó: blog.lakeside, Theresa Majewski, Aquincum Múzeum, Gourmet Riporter