Pünkösdi mulatságok gazdag lakomával

Pünkösdkor a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük, amely akárcsak a húsvét, mozgó ünnep. Húsvét után ötven nappal következik, innen ered a neve is, a görög pentekosztész, azaz ötvenedik. A pünkösdi ünnepkörhöz egykor számos népszokás tapadt, mára legtöbbjük feledésbe merült, ahogy a hagyományos pünkösdi ételek is.

 

kalacs

Kétezer éve ment mennybe Jézus Krisztus, amelyről a Biblia így ír: „Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől”. (Apostolok cselekedetei 1,9-10) Jézus mennybemenetele után az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Pünkösd a keresztény egyház születésnapja. Egykor az őskeresztények Jézus mennybemenetelét is pünkösdkor ünnepelték, ám ez az ünnep a IV. században a húsvét utáni negyvenedik napra, Áldozócsütörtökre került.

A pünkösdi időszak fontos szertartása a zöld ág házba vitele, ilyenkor az ablakokra, ajtók fölé, a szobák falára tűztek frissen vágott zöld ágakat. E hagyomány az ősi termékenység-varázslások öröksége, egyúttal oltalom a rontás, a boszorkák ellen. – Zalában szokás volt, hogy ősszel gesztenyekoszorút fontak, amelyet pünkösdkor vettek elő és fogyasztották el – a gesztenyének ugyancsak termékenység-varázsló erőt tulajdonítottak – tudtuk meg Foster Hannától, a Néprajzi Múzeum muzeológusától. Bizonyos vidékeken a bodza leveléből és virágából főzött italt kortyoltak, amelynek betegséget orvosló hatást tulajdonítottak. Sok helyen pedig a tojásrántottáról hitték, hogy mágikus erővel bír.

kalacs green fitness02

Az egész országban elterjedt volt a mátkálás vagy komálás szokása, amikor lelki rokonságot fogadtak az egymáshoz közel álló emberek. Erre a legtöbb helyen a húsvét utáni első vasárnapon került sor, ám más vidékeken pünkösdkor tartották – mondta a Gourmet Riporternek Foster Hanna. Ilyenkor komatálat vittek ajándékba, amelyre friss kalácsot, tojást helyeztek, mellé bort kínáltak. Kalácsot sokfelé készítettek egyébként is, amelyet leginkább sok tojásból gyúrt kelt tésztából sütötték. Egyes területeken a kalácsnak kifejezetten édes tésztából kellett elkészülnie. Ugyanakkor a kalácsot tilos volt pünkösdvasárnap sütni, mert ehhez a naphoz tiltó szokások kötődtek.

Azokon a vidékeken, ahol pásztorkodás folyt, a pásztorokat a nép megajándékozta, akik ugyancsak kalácsot és bort kaptak. E vidékeken nemcsak húsvétkor, de pünkösdkor is bárány, esetleg birkapörkölt került az asztalra. A pásztorok megajándékozáshoz kapcsolódóan gyakran vágtak le zsenge bárányt, amelyet megsütöttek. Nógrádban a juhtúró, a túró, a csirke volt az ilyenkor szokásos eledel. A pünkösdi bálokon, pünkösdi királyok választásokon (lásd keretes írásunk!) igyekeztek bőségesen étkezni. Ha kedvet kaptak a főzéshez, ITT és ITT találják meg a pünkösdi bárány vagy a kalács elkészítésének módját. 

Ingyen kapta a bort a pünkösdi király
Pünkösd napján mindenhol mulatságokat tartott a nép, mára azonban csak néhány maradt meg a szokások közül. A legismertebb a május elején állított májusfa, amit sok helyen pünkösdkor bontottak le. Ha a májusfát nem csupán az eladósorban lévő lány házánál emelték, hanem a közösségé volt, ledöntését nagy ünnep, táncmulatság kísérte. A másik jeles esemény a pünkösdi király választása volt. Eredete a XVII. századig nyúlik, amikor a huszárok lovasversenyen választották ki maguk közül a legrátermettebbet. Később már a nép körében is tartottak hasonló játékokat. Ilyenkor a falu legényei lovas viadalon vagy egyéb ügyességet, erőt igénylő játékokban döntötték el maguk közül, ki legyen a pünkösdi király. Aki a vidám versengés győztese lett, egy éven át (következő pünkösdig) ingyen kapta a kimérésben a bort, minden lakodalomba, mulatságra hivatalos volt, és általában is engedelmességgel tartoztak neki a legények.

Fotó: utisugo.hu, port.hu, green-fitness.hu, Szentendrei Skanzen

 

Nyomtatás E-mail

Copyright PuzzleMedia 2017