Nyáron legszívesebben rozét isznak a közösségi média használói, édes vagy félszáraz ízt választanak, és egy-egy beszélgetés során átlagosan 3-4 deciliter bort fogyasztanak – derült ki egy friss kutatásból. A többség a fröccs mellett teszi le a voksát: a legnépszerűbb a nagyfröccs és a hosszúlépés, ezzel szemben bor alapú koktélokról sokan még nem is hallottak.

Méhek fülnek kellemes zümmögése tölti be a Pannonhalmi Főapátság alatt elterülő völgyet. Nem csoda, ha jól érzik magukat a szorgos rovarok: amíg a szem ellát, lilára festi a tájat a levendula. Van francia, angol, illatos mindkettő, míg a látogatócentrumban akár meg is kóstolhatjuk a növényt, igaz, egy kis csokoládéval egyetemben.

Ha Bécs, akkor wiener schnitzel, vélekednek sokan, s teszik ezt joggal. Ám nemcsak a bécsi szelet jellemző az osztrák fővárosra, hanem a kolbász is, vagy inkább az utcai kolbászfogyasztás hagyománya. Felkerekedtünk, s meg sem álltunk a legjobb bécsi kifőzdéig, közben sok más érdekességet is megtudtunk. Így a pácolt csülök receptjét vagy azt, mi köze a rómaiaknak az Albertina múzeumhoz.

Franciaországban február 2-án kis túlzással az egész ország palacsintát fogyaszt. Ahogy Vízkereszt napján a királyok lepénye kerül az asztalokra, úgy a Chandeleur, vagyis a Gyertyaszentelő Boldogasszony – Jézus bemutatása napján a palacsinta. És miért pont palacsintát sütnek ezen a napon? Egyszerű a magyarázat.

Megszereztük a csillagot, de ezután húsz százalékkal többet kell nyújtani mindenkinek. Kétcsillagos szintet kell hozni – hirdette ki kívánságát a Babel Budapest csapatának Veres István séf, miután az étterem márciusban megszerezte a Michelin-csillagot. Nem tréfált, mindenre odafigyel, eközben olyan fogásokat kreál, amelyekbe fürjhere, kamilla vagy a smen kerül.

Az étterem a kék minden árnyalatában, sárgában és aranyban tobzódik, talán még sosem jártunk ilyen tüneményes helyen. A fővárosi Hilda tulajdonosai méltóképpen tisztelegnek az épületet jegyző géniusz, Hild József előtt. A vendéglátóhely azonban nemcsak ízléses enteriőrjével tűnik ki a budapesti kínálatból: a személyzet kedves, és az ételek is jól kigondoltak, finomak.

Biliárdasztalok, hatalmas tükrök, dohányfüst és híg kávé – ezek jellemezték egykor a fővárosban működő több száz kávéházat. De vajon mikor nyílt az első, kik látogatták, milyen zene szólt a kávéházakban? Hol szürcsölte feketéjét Ady Endre? Mi okozta a kávéházi kultúra végzetét, s hol itták később a kávét az emberek? E kérdésekre mind választ kaphat, csak olvasson tovább!