Hivatalosan is megnyitotta kapuját a balatonlellei Kedvesem Bisztró új egysége, a Szalay Cukrászda. A pultba nem csupán mentes és modern édességek kerültek, de két, 19. század végi torta is, amely mostantól az állandó kínálat része lesz. A cukrászdát nemcsak a pazar desszertkínálat miatt érdemes felkeresni, a vendég ugyanis unikális művelődéstörténeti utazáson is részt vehet.

A balatonlellei Kedvesem Bisztró kertje sokkal több egy átlagos veteményesnél: élő, gondosan megtervezett ökoszisztéma, amelynek terméseit felhasználja az étterem. A kertész vegyszermentesen gondozza a zöldségeket, fűszernövényeket és mikrozöldeket, a zöldhulladékból komposztot készít. A munka türelmet, figyelmet és a természettel való együttműködést kíván – szemlélete pedig rámutat, hogyan válhat egy étterem kertje a fenntartható gasztronómia fontos részévé.

Ki gondolná a belvárosban sétálgatva, hogy a feje fölött több mint tízemeltnyi magasságban bazsalikomot, babérlevelet, paradicsomot, csilit termelnek. Arról már nem is beszélve, hogy a biogazdálkodás nem lakóépület, hanem egy ötcsillagos szálloda tetőkertjén valósul meg. Kinek és miért jutott eszébe a magaslati agrikultúra meghonosítása? Miért épp a felsorolt növényeket ültették? Mihez kezdenek a terméssel? Ha kíváncsi a válaszokra, a riportból megtudhatja.

Mi történik, ha egy étterem nem csupán beszerezni, de megtermelni is szeretné alapanyagainak egy részét? A balatonlellei Kedvesem Bisztró példát mutat: konyháját ma már saját kertészet támogatja, ahol zöldségek, fűszernövények, mikrozöldek teremnek – miközben a kert pedig szerves része annak a szemléletnek, amelyben semmi sem vész kárba. A bisztróban elérhető „Termőföldtől az asztalig” étlap ezt a szemléletet tükrözi: helyi, vegyszermentes és regeneratív gazdálkodásból származó alapanyagokra épít, legyen szó házi csirkéről, balatoni süllőről vagy bőszénfai szarvasról.