Szó szerint a hamvaiból kell újjáélednie szeptember közepére az ország legnagyobb gesztenyefeldolgozó üzemének: a Kadarkút-Vótapusztán található gyárat ugyanis tűzvész semmisítette meg március 27-én. A lángok egy új gépsor üzembe állítása közben, emberi mulasztás miatt csaptak fel, az eset nyomán 3,5 milliárdos kár keletkezett, lényegében a teljes üzemcsarnok leégett. A rövid határidő ellenére a vezető és a dolgozók közösen, erőn felül teljesítve futnak versenyt az idővel.

A Sarkpont Zrt. az ország legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb gesztenyefeldolgozója. Alapítója és vezetője, Egyed Károly gyermekkora óta rabja a szelídgesztenyének. Mára nemcsak az ország, de talán a régió legnagyobb feldolgozóüzemét hozta létre ‒ és mint a bevezetőből kiderült, hozza létre újra.
A Sarkpont Zrt. meghatározó, de nem egyetlen terméke a sokak által kedvelt gesztenyepüré.A cég és vezetője fajtanemesítéssel, folyamatos gasztronómiai termékinnovációkkal, táplálkozástudatos fejlesztéseivel minden energiáját a különleges és egészséges gyümölcs kultúrájának építésére fordítja. A matematikus és mérnök végzettséggel is rendelkező szakember maga tervezi és programozza a cég különleges, magasan automatizált gépsorait, a válogatott alapanyagok pedig egész Dél-Európából, sőt, olykor a tengerentúlról érkeznek az üzembe szeptember-októberben, amikor az éves termelés 80-85%-a készül.Ez idén is így lesz, amennyiben sikerül addigra újjáépíteni a gyárat. Neszményi Zsolt, Somogy vármegye főispánja és Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője is biztosította támogatásáról a katasztrófa sújtotta Sarkpont Zrt.-t, amely a több mint 700 éves település legnagyobb munkáltatója. Ígértek támogatást a bérekhez és az üzem újjáépítéséhez, valamint az építési engedély soron kívüli megadását.Szükség is van rá, mert a gesztenyét nem lehet hosszú ideig tárolni, hamar romlani kezd a minősége – ismertette Egyed Károly. „A legjobb, ha a beérkezést követő 48 órán belül feldolgozzuk, és mi így is fogunk tenni, ahogy minden évben 1993 óta. A helyzet most persze sokkal bonyolultabb, mint az eddigi években: nem tudjuk nyugodtan várni a szüretet, termékfejlesztésekkel, piacépítéssel tölteni az időt. Szeptemberre állnia kell az új csarnoknak, a gépsoroknak” – emelte ki a tulajdonos.A munkát már megkezdték, az építési tervek jóváhagyására várnak, remélik, ezeknek sikerül gyorsan átfutnia a rendszeren. Eközben a gépekhez szükséges alkatrészeket is be kell szerezni, az összeszerelés is hatalmas munka, nyilván csak a csarnok felépítése után. Csarnok alatt ráadásul nemcsak a falakat és a tetőt kell érteni ‒ amelyek megsemmisültek ‒, hanem egy jelentős, élelmiszergyártáshoz szükséges infrastruktúrát is, speciális közműhálózattal és teljesítménnyel.

A leégett üzemcsarnok

Mindemellett gondoskodni kell arról a mintegy 40 emberről, akik a cégnél dolgoznak, többen évtizedek óta. Mind állományban maradtak, senkinek nem mondtak fel, és senki nem hagyta el a vállalatot, de szeptemberig még hátra van egy fél év, amikor nincs termelés, nincsenek bevételek, csak kiadások. A munkatársak közül sokan önként segítettek a romok eltakarításában, többen ingyen is felajánlották a munkaerejüket.

Fotó: Sarkpont