Magyarországon két szőlőfajta a leginkább alkalmas arra, hogy fajtaborként terroirt közvetítsen, a furmint és az olaszrizling – hangzott el az Olaszrizling szerintünk rendezvényen, január legvégén. A Csopakon 17. alkalommal megrendezett eseményen megtudhattuk azt is: az olaszrizling meghálálja a törődést, avatott kezekben és jó talajon csodákra képes. A borkedvelők a rendezvény két helyszínén, a Jásdi Borteraszon és a St. Donat birtokon összesen 23 magyar borászat legkiválóbb olaszrizlingjeit kóstolhatták. Valódi varázslatban volt részük.

A közel két évtizeddel ezelőtti első találkozóra még csak az olaszrizlinggel foglalkozó borászokat hívta meg Jásdi István, aki sokat tett a fajta megtépázott hírnevének visszaállításáért. Hamar kiderült azonban, hogy a koncepciót érdemes kibővíteni, és sétáló kóstoló keretében a közönségnek is megmutatni az olaszrizlingeket.

Jásdi István 

Az idei sétáló kóstolót megelőző este a borászok szakmai találkozón vettek részt, ahol Blazsovszky Péter sommelier, a Magyar Bormarketing Ügynökség gasztronómiai és borszakértője tartott előadást. Szó esett az olaszrizling hazai és nemzetközi helyzetéről, a gasztronómiában rejlő potenciálról, a borfogyasztási trendekről, és arról, mit tehetnek a pincészetek a hazai borok fogyasztásának népszerűsítéséért.

Kocsmaborból hírvivő büszkeség

Blazsovszky Péter azon kevés sommelier-k közé sorolja magát, akinek kedvenc fajtája az olaszrizling, vagyis átfogó képpel rendelkezik a szőlőről. Úgy látja, bár az olaszrizling még ma is küzd a múltjával, érzékelhető a fejlődés és a fajta elfogadottsága, mint felidézte, a kétezres évek elején még számos borász már-már szégyenkezve vallotta be, hogy az olaszrizling a kedvenc fehér fajtája. „Az emberek úgy vélekedtek, hogy az olaszrizling a kékfrankossal együtt a szocializmus időszakának kocsmabora” – emlékeztetett a sommelier.

Blazsovszky Péter és Kovács Tamás (b-j)

Ennek ellenére a kommunizmus évtizedei alatt a legmélyebbre züllesztett két fajta mára olyan fényben ragyog, hogy Blazsovszky Péter szerint a legfontosabb szőlőfajtáink lettek a Kárpát-medencében a furminttal kiegészülve.

A szakember rámutatott, a jövőben leginkább a borturisztikában érdemes terveznie az ágazatnak, mert elősegítheti a közösen gondolkodást egy-egy régióban, melynek keretében a helyben élők fogalmazhatnak meg üzeneteket. „Magyarországon két szőlőfajta a leginkább alkalmas arra, hogy fajtaborként terroirt közvetítsen, a furmint és az olaszrizling, melyekből dűlőszelekciókat is készíthetünk, mert képesek visszatükrözni a talajszerkezet sajátosságait, illetve az időjárás változásait” – hangsúlyozta. Hozzáfűzve ugyanakkor, hogy ezekkel az üzenetekkel a fogyasztói piramis felső tíz százalékát célozhatják meg. Ezért lehet létjogosultsága a házasításoknak is, tért ki rá, mert segítségükkel egyszerűbben belőhető a célközönség számára készülő bor, a könnyen fogyaszthatótól az összetettebbekig. Példaként a BalatonBort említette, amelynek fő fajtája ugyancsak az olaszrizling. Igaz, gyakran felmerül a cuvée-vel kapcsolatban a kérdés, miként lehet kommunikálni egy fajtát úgy, hogy csúcsborként és tömegborként egyaránt definiáljuk. Blazsovszky Péter szerint meg kell fordítani a kérdést, és arra helyezni a hangsúlyt: a fajta annyira univerzális, hogy mindkettőre képes. E ponton azonban megkerülhetetlennek tartja a fogyasztók – további – edukációját. A rendezvénnyel kapcsolatban Blazsovszky Péter kifejtette: azért sorolja kedvenc eseményei közé az Olaszrizling szerintünk találkozót, mert valódi közösségi esemény, ahol a régióban élők elsődleges célja az együttgondolkodás – a borrégiókon, borvidékeken átívelő különböző álláspontok ellenére is. „Jó látni, hogy a borászok folyamatosan progresszívan igyekeznek reagálni a környezeti és gazdasági változásokra, próbálják a fajtát pozícionálni és életben tartani” – emelte ki a sommelier az esemény pozitívumait.

Ötlet- és stílusbörze

Az egyik házigazda, Jásdi Attila azt is megemlítette, hogy a szakmai este jó hangulatban telt, nem a klímaváltozásra, az aszályra, a fitoplazmára koncentráltak, hanem előre tekintettek, az új esztendőre, a természet újjászületésére, és az új kihívásaira összpontosítanak.Kovács Tamás, St. Donat Bio Borászat tulajdonosa hangsúlyozta: az idei volt a 17. rendezvény, vagyis jövőre a különleges esemény nagykorúvá válik. Visszaemlékezett: évek óta fejlődik a kóstoló, mára eljutottak oda, hogy míg az első találkozókon mindenki egy-egy borral és gondolattal érkezett, és próbálták egybegyúrni, amit a borászok gondolnak az olaszrizlingről, a Balaton-felvidékről, addig mára – a sok impulzus hatására is – az esemény igazi ötlet- és stílusbörzévé vált. Eredetvédelmi koncepcióban, stílusban és a fajta pozícionálásában egyaránt előreléptek, állapította meg. A jelen kihívásaival kapcsolatban nagyon fontosnak tartotta az olyan előadásokat, mint amelyet Blazsovszky Péter tartott, mert az elhangzottakból a helyi borászok is építkezni tudnak az elkövetkezendőkben.

Kifejtette: a borvidék jó helyzetben van a Balaton közelsége miatt, a turisztika fejlődése kijelölhet irányokat, mire építkezzenek a jövőben. Mindezt érdemes szorosan összekapcsolni a meglévő vagy a jövőben felépítendő exporttevékenységekkel is, húzta alá Kovács Tamás.

Százméterenként eltérő íz

Az olaszrizling Magyarországon az egyik legnagyobb területen termesztett fehér fajta, a belőle készült borok jól megmutatják a termőhely sajátosságait és a borász saját stílusát. A sokféle olaszrizling kóstolása után újra bebizonyosodott: egy mennyiségi és minőségi szempontból is megbízható fajtáról van szó, ami mégis rendkívül sokoldalú, és mindenki megtalálhatja benne azt, amiért szereti a minőségi borokat.Arra voltunk kíváncsiak, a megjelent borászoknak mit jelent a fajta. A tősgyökeres köveskáli Pálffy Gyulának például a tradíciót. Elárulta: ősei több száz éve a Káli-medencében éltek, és nem is tudtak másból megélni csak szőlőművelésből és borkészítésből, mert a mészköves talaj nem volt alkalmas más növény termesztésére. A medence vulkanikus hegyeinek köszönhetően azonban a talaj sok ásvánnyal, földi jóval megáldott, ami kiváló terep a szőlőműveléshez.

Pálffy Gyula (bal oldalon)

Szerinte nem véletlen, hogy a filoxéravész után a gazdák nem furmintot, hanem olaszrizlinget ültettek a kivágott tőkék helyére. Így az sem meglepő, hogy mára a magyarok nagyon megkedvelték az olaszrizlinget, ha nem így lenne, tulajdonképpen nem is volna sok értelme foglalkozni a fajtával, mert a külföldi piac kevésbé érdeklődik az olaszrizling iránt, legfeljebb házasításként. A Pálffy Szőlőbirtok és pince nem tömegbort szeretne készíteni, húzta alá, hanem szofisztikáltabb, elegánsabb tételekkel kíván megjelenni a piacon, ezért terméskorlátozást alkalmaznak.

Szilágyi Dóra

„Az olaszrizling olyan fajta, amely abszolút meg tudja mutatni azt a különleges adottságot, amit a Balaton-felviék adni képes: akár százméterenként is hatalmas eltérések lehetnek a talajszerkezetben. Nem mindegy, hogy egy olaszrizlinget Csopakon, Balatonfüreden vagy Balatonszőlősön termelnek, ezért nagyon izgalmas a fajta” – emelte ki Szilágyi Dóra, a Figula Pincészet munkatársa. Szerinte, ha sokat kóstoljuk a fajtát, nagyjából meg tudjuk mondani, melyik területen termett a szőlő.

„Jól kell vele bánni!”

Jásdi Attila kiemelte, hogy a rendezvénysorozat eddigi összes alkalma során telt házat sikerült elérniük, ami jelzi, helyben milyen fontos pozíciót tölt be a fajta. „Az olaszrizling egyik szépsége, hogy ha az ember megfelelően műveli, akkor a különböző területek más-más bort adnak. Azaz már nemcsak az olaszrizlingről kell beszélni, hanem a terroirról is” – foglalta össze álláspontját a borász. Abszolút igazat adunk neki: pincéjében kóstolt tételek egymástól teljesen elütő karaktereket mutattak.

Jásdi Attila

Török Csaba a 2HA tulajdonosa kifejtette: a fajta eleinte túl általánosnak számított, ezért nem is igazán kedvelték, húsz éve még kérdés volt, hogy az olaszrizling nagy bort adó fajta, vagy csupán fröccsnek való. „Ezzel a hullámzással haladtam előre magam is addig, míg azt mondtam: ebből a fajtából lehet nagy bort készíteni, csak jól kell vele bánni” – emelte ki a borász. Hozzátette: az olaszrizling néhány éve került arra a polcra, ahová egyébként tartozik.

Török Csaba

Rámutatott ugyanakkor: ahhoz, hogy az olaszrizlingből igazán nagy bort készítsen valaki, a borkészítés során az utolsó lépéshez nagy erőfeszítéseket kell tennie. Míg több világfajta „csuklóból” hoz nagy minőséget, az olaszrizling csak a legjobb területeken és avatott kezekben válik olyanná, ami felveheti a versenyt a világfajtákkal. Szerinte egy borászat kiválóan meg tudja mutatni a fajtával, mit tud. „Bár feladja a leckét, de van karaktere, nekünk pedig lehetőségünk arra, hogy olyan szépséget találjunk benne, ami miatt azt mondom, érdemes foglalkozni az olaszrizlinggel” – szögezte le Török Csaba.Egyet kell értenünk a Szent György-hegyi borásszal, már csak azért is, mert az eseményem olyan tételekkel találkoztunk, amit magunk sem gondoltunk volna előzetesen. Számos pincészet érkezett nagyon különleges, egymástól teljesen eltérő olaszrizlingekkel, amelyek még egy pincészet különböző évjáratain belül is más arcukat mutatták, nem beszélve arról, milyen talajszerketben növekedtek. Az ananászostól a kováson át sárgabarackosig számos különleges illattal, fantasztikus ízekkel találkoztunk.Minden kóstoltatott tételt nem ízleltünk meg, tehát véleményünk nem reprezentatív, de nagyon szép tételekkel érkezett a Káli kövek, a Pálffy Szőlőbirtok, a 2HA, a Veszprémi Érseki Pincészet. Ahogy az egyik házigazda, a Jásdi Pincészet 2025-ös hordós tételei, a Lőczedombi és a Siralomvágó dűlőkből származó tételei egyaránt lenyűgözők voltak.

Az eseményen kiállító borászatok: Jásdi Pince, 2HA Szőlőbirtok és Pincészet, Figula Pincészet, Guden Kisbirtok, Haibach Pince, Homola Pincészet, Káli Kövek Borászat, Kislaki Bormanufaktúra, Öreg-hegyi Kispince, Pálffy Pince, Veszprémi Érseki Pincészet, Villa Tolnay, Dobosi Birtok, Gál Lajos Pincészete, Gilvesy Borászat, Gyukli Pince, Istvándy Birtok, Kékajtó Borászat, Koralevics Pince, Petrányi Pince, Villa Gyetvai Borbirtok, Zelna Borászat.