Friss, gyümölcsös, illatos – leginkább ezt a rozét keresik a magyar fogyasztók, tudtuk meg az idei Rosalia Borpikniken kiállító pincészetek képviselőitől. A borászok sikereik és a kulisszatitkok mellett nehézségeikről is beszámoltak, leginkább az éghajlatváltozás okozta kellemetlenségekről. Utóbbi mára komolyan veszélyezteti azt a rozészínt, amit a vásárlók korábban megkedveltek.

Finom, illatos, könnyed, kékfrankosból készül, és Szekszárdról, a Weklertől származik – fogalmaz tréfásan Wekler Gábor arra a kérdésünkre, mi a jó rozé ismérve 2025-ben. A Wekler Pincészet tulajdonosa hozzáteszi: kifejezetten szereti a szekszárdi, gyümölcsös rozékat, a szívéhez leginkább a kissé testesebb, 12 %-os alkoholtartalommal rendelkező borok állnak, amelyek „mélyebbek” – ellenétben a specifikus karaktert nélkülöző borokkal, amelyek adott esetben akár még egy fehérborral is összetéveszthetők.

Matyi Dezső, a pécsi Matias Borászat tulajdonosa ugyancsak három szóban jellemzi a jó rozét: frissesség, gyümölcsösség, kirobbanó íz. Annyit azonban hozzáfűz: a tavalyi rozék hátrányát úgy tudná összefoglalni, hogy színben kissé erősebbek lettek, mint azt a fogyasztók korábban megszokták. Igaz, ez az esztétikai eltérés a minőségből, az élvezeti értékből szerinte nem von le semmit.Gazdag Gábor csatlakozva Matyi Dezső megállapításához azt is elmondja, hogy az éghajlatváltozás miatt minden évben egyre sötétebbek a rozék, miközben a fogyasztók ugyanazt a színt keresik, amit régebben megkedveltek. „A gyümölcsösség azonban megmaradt” – szögezi le a Gazdag Pince tulajdonosa, akinek a kedvence a kékfrankos, szerinte ugyanis az a leggyümölcsösebb szőlőfajta.

„Friss, hideg, gyümölcsös, reduktív legyen a rozé – leginkább erre vágynak a fogyasztók” – vélekedik Nyikos Dániel, hozzátéve, hogy szerinte a száraz a legjobb, a tavalyelőtti rozéjukkal Szekszárdon aranyérmet is nyertek. Más aspektusból is megvizsgálja a kérdést. „Szerintem a rozé nagyon nehéz piac manapság Magyarországon, van, aki nagyon szereti, mások egyáltalán nem – vélekedik a Nyikos Pincészet tulajdonosa, borásza. Ő is megemlíti, hogy a tavalyi évjárat nem volt túlzottan kedvező, mert nagyon mély színű rozékat lehetett előállítani. Ráadásul, amennyiben nem szüretelték le időben a szőlőt, magas lett az alkoholtartalma is. A körülmények miatt az ő rozéjuk is félszáraz lett, amit kékfrankos (70%) és merlot (30%) házasításából készítettek. Meglátása szerint azonban így is „piacos”, „nagyon csajos”, ám egyben megosztó lett a termékük.Ez alatt azt érti, hogy sokat járnak fesztiválokra, ahol a leginkább az édes, félszáraz, maradék cukrot tartalmazó tételeket keresik, amiről úgy érzik a vásárlók, könnyebben fogyaszthatók. Elárulja azt is, hogy tapasztalata szerint nagyon sokat számít egy termék esetében, ha valaki ajánlja, márpedig a Rosalia Borpikniken vagy más eseményen mindig van a pincészettől valaki, aki elmondja, miért érdemes a borukat megkóstolni. És ha a fogyasztó megízlelte, s tetszik neki a bor, attól kezdve „piacos” lesz.

„A magyar piac a könnyű, gyümölcsös, jól iható, laza rozékat kedveli, ezért a pincészetünk is ezt az irányt igyekszik követni: szamócás, málnás jegyeket hordozó rozékat készítünk, roppanós savakkal, ami nyáron akár fröccsként is fogyasztható – osztja meg velünk Borbély Tamás, a Borbély Családi Pincészet tulajdonosa.

A borász azt látja, több pincészet elindult a hagyományos, provence-i, tartalmasabb, akár hordós stílusú rozék készítése felé, amelyek valóban különlegesek, de ők azt látják, hogy a piac mégis inkább az általa felsorolt jegyekkel rendelkező borokat keresi. Igazi badacsonyiként arra kérdésre, mi a kedvenc rozéfajtája, azt feleli, az olaszrizling, esetleg a hungarikummá vált kéknyelű. „A tréfát félre téve, én is a laza rozékat keresem, de szeretem a karakteresebb sillereket is” – árulja el Borbély Tamás.„Legyen gyönyörű illata, ami mögött szép tartalom található” – fogalmazza meg Barducz Zoltán, a Bodri Pincészet raktárvezetője a jó rozé ismérveit. Úgy látja, a rozé iránt továbbra sem csökkent a kereslet, főleg nyáron és ősszel kelendő. Nagyon sokan ismerik a rozéjukat, a Rozit, ezt keresve érkeznek a standhoz, nem hiába, hiszen évente 300 ezer palackot állítanak elő belőle.

A szekszárdi Bodrinál a rozé alapja a pinot noir, ami mellet merlot, cabernet sauvignon, kékfrankos kerül a házasításba, illetve a bor tartalmaz nagyjából öt gramm visszamaradt cukrot. Mindez a fenséges illat mellett édeskés, karakteres ízt biztosít a bornak. Zoltán megosztja velünk: úgy vitték e borukat a fesztiválon is, mintha ingyen osztogatnák.Emellett készítenek egy másik rozét is, amit Orsi névre kereszteltek, ami annyiban különbözik a másiktól, hogy a 100 százalékban kékfrankosból készülő bort viszonylag későn palackozzák. Ez a rozé testesebb, karakteresebb, kevesebb visszamaradt cukrot is tartalmaz. Webshopon keresztül és a saját éttermükben lehet megvásárolni.

Füzik Bence érdeklődésünkre elárulja: a saját rozéjukat szürkebarátból állítják elő, amelyet tíz napig a héján hagynak érlelődni, ezzel az eljárással erősebb sillerre hajaz a boruk színe. A Füzik Pincészet tulajdonosa kiemeli, hogy így a bor ízében grapefruitossá, citrusossá válik, amit Etyeken kifejezetten szeretnek. A borvidéken úgy tapasztalja, hogy a kissé erőteljesebb, savasabb, de gyümölcsös ízvilágot keresik a fogyasztók.„Friss, légies, gyümölcsös, ezt jelenti számomra a rozé” – mondja ifjabb Gál Csaba, szőlész, borász, növényorvos. A rozéjuk kellő alapját az adja, hogy a feldolgozás során megfelelő ideig áztatják a gyümölcsöt, hogy az általuk elvárt színt kapja, amit reduktív technológiával, hidegen erjesztenek ki. Teszik mindezt azért, hogy a szőlőben fellelhető illat- és ízanyagokat minél inkább megőrizzék és visszaköszönjenek a borban, amikor a fogyasztó megkóstolja.

A Gál Szőlőbirtok és Pincészet borásza eláruja: fő rozéalapanyaguk a kékfrankos, van 100 %-ban a fajtából készült rozéjuk is, ami Gál Csaba szerint nagyon megbízható, kiegyensúlyozott fajta és a nehezebb évjáratokban is hozza a magas minőséget.Amint megtudjuk, néhány éve szűkítettek a szortimenten, korábban ugyanis nagyon sokfajta rozét kínáltak, de azért még készítenek cuvée-t, aminek összetételén minden évben változtatnak annak megfelelően, melyik fajta tetszik leginkább az adott évben a családnak. A tavalyi rozéjuk pinot noir, kékfrankos és cabernet sauvignon házasításából készült; Rosalia Borpikniken is sokan választották ezt a kissé „behízelgőbb”, lágyabb tételt.