Átalakult a MOM Park földszintjén található Spíler Buda, amely June néven nyitott újra a napokban. Az étterem nemcsak névváltáson esett át, a Zsidai Group teljesen megújult koncepcióval várja a vendégeket: a közel-keleti ízeket, a sharing koncepciót, a mediterrán életérzést mixelték a közép-európai hagyományokkal. A June sárga, vidám, fiatalos, ízes, hangulatos – pont olyan hely, ahová a vendég bármikor szívesen beülne.

A June-ba lépve a napsugár minden árnyalata fogadja a vendéget, rengeteg zölddel, olíva- és citrusimitációval, vesszőből font lámpaernyőkkel, változatos fényekkel, hangulatos zugokkal, igényes bőrgarnitúrával, kellemes zenével. Az embernek határozottan jobb kedve lesz csupán attól, hogy betér, leül, körbenéz, időzik egy kicsit, ellazul.Ha még fogyasztana is, kiváló lehetősége nyílik az ételek megosztására. Hiszen a hely a közel-keleti konyha fogásainak közös tányérból való kóstolását helyezi előtérbe. Egy kis közép-európai csavarral. Van hummusz, labneh, sült karfiol és padlizsán, Tabbouleh, karamellizált sárgarépa, zöld shakshuka, shawarma, lazac és tőkehal ugyanúgy, mint baby pizza, csirkepaprikás, borjú bécsi, gulyás, marhapörkölt, steak vagy bárányborda, és persze tiramisu, baklava. „Amikor 2006-ban hazajöttem az Egyesült Államokból, azt terveztem, hogy a Gozsdu-udvarban található Spíler helyén egy olyan éttermet nyitunk, mint a June” – kezdte egy vallomással beszédét Zsidai Roy a June megnyitóján. Hozzátette, hogy az inspirációt a New York Times Jewish Cookbook című szakácskönyvéből merítette, ám mint rámutatott, húsz évvel ezelőtt még nem voltak adottak a körülmények a nyitáshoz. „Mostanra érett meg a helyzet arra, hogy a két régiót, a közel-keletit és a közép-európait összekapcsoljuk” – magyarázta.

Zsidai Roy

Devecseri Gergő, a Zsidai Group munkatársa azt is elmondta: az első jelentősebb gasztroélményét éppen a Gozsdu-udvarban, a Spílerben élte át. A Spíler Budával kapcsolatban megemlítette: a hely színpadias, rockos, vagány volt, ezért kérdést jelentett, miképp alakítsák át a teret analóggá, ahol a közösségi étkezésé, a találkozásoké a főszerep. Analóg alatt az asztalnál együtt töltött időt értik. Ehhez az életérzéshez alakították az enteriőrt, ami sokkal világosabb, színesebb a korábbinál, életvidám, jobban támogatja azt az életérzést, ami az úgynevezett mediterrán sharing koncepciót jellemzi – vagyis olyan tér, ahol tudunk együtt örülni minőségi ételeknek (is).„Az egész közel-keleti gasztronómiai kultúra ebből az életérzésből táplálkozik, hogy miként tudunk viszonyulni egyszerű, de nagyon finom ételekhez, italokhoz” – hangsúlyozta a Devecseri Gergő. Kiegészítette mindezt azzal: az ilyen típusú vendéglátás egyes elemeit még maguk is tanulják, de szerették volna elkerülni azt, hogy úgy tűnjön, megmondó pozícióba helyezkednek. És hogy miért éppen June? „Ez a legoptimistább hónap, amikor már újjáéledt a természet, megmutatja szépségét, de még előttünk a nyár” – fogalmazott Zsidai Roy, miért June-ra keresztelte a régi-új helyet. Ám az elnevezés mégsem csupán az évszakok változását hivatott jelezni, hanem egy életérzést igyekszik átadni: nem a konyháról szól elsősorban, hanem a vendégélményről, a megosztásról, voltaképpen arról, amit a Zsidai Group a vendéglátásról gondol.A tulajdonos reményei szerint visszatérnek a gyökerekhez, a régi családi ebédekhez. Inspirálódtak azokból a nemzetekből, ahol ezt az étkezést a mai napig megtartották, nagy asztal körül ülnek, étkeznek és beszélgetnek a családtagok vagy a barátok. „Erről szól tulajdonképpen a June: Efram bácsi tel-avivi konyhája keveredik Sára mama budapesti receptjeivel” – szögezte le a tulajdonos. Hozzátette, mindez tudatos döntés eredménye, mert meglátása szerint a közel-keleti és a közép-európai konyhák között kulturális összeköttetés áll fenn.Tervei szerint az étterem elsősorban a vendégekről, az élményekről szól majd, nem pedig arról, hogy egy kreatív „mániát” megvalósítsanak. E koncepció mentén igyekeznek kiszolgálni a (budai) családok igényeit, ami a friss alapanyagokra, a zöldségből készült ételekre vonatkozik. Ugyanakkor meglátása szerint a cékla, a sárgarépa, a labneh, a hummusz mellett békésen elfér az étlapon a borjú bécsi, a csirkepörkölt éppúgy, mint a bárányborda vagy a csirke shawarma, még ha látszólag ellent is mondanak egymásnak. A June reggeltől estig nyitva tart, kötetlen, nincs a vendégeken az a fajta presszió, ami a hagyományos éttermeket jellemzi, nincs tradicionális értelemben vett elő- és főétel, helyette teljesen „fegyelmezetlenül” lehet fogyasztani a fogásokat. Zsidai Roy rámutatott: úgy állították be a fogásokat, az adagok méretét, az árakat, hogy a vendégek bátran kipróbálhassanak többféle ételt. Meglepetés, hogy nincs szervizdíj. Talán ez a gesztus is segít majd a tulajdonos azon vágyát beteljesíteni, hogy a June Buda kedvenc (kert)helyiségévé váljon. Olyan hellyé, ahová nemcsak vasárnapi ebédre lehet beülni, hanem egy átlagos kedd reggelen is, egy kávé és croissant mellett beszélgetni, majd munka után visszatérni étkezni, kulturáltan iszogatni. Utóbbi kapcsán a tulajdonos elárulta: az italkoncepciót úgy alakították ki, hogy széles alkoholmentes kínálat várja a vendégeket. „Az elmúlt években nehéz volt olyan alkoholmentes italokat találni, amelyek jók is. Nem próbálkozunk azzal, hogy közepes borokból az alkoholt kivonva azt füllentsük magunknak, hogy az egy alkoholmentes bor, mert igazából nem az. Ezzel szemben ma már elérhetők olyan borszerű és -komplexitású, szőlőléből, teákból, gyógyfűvekből készülő izgalmas ízű italok, amelyeket borszerűen is lehet fogyasztani” – mondta Zsidai Roy.Mindezt kiegészítette azzal, hogy az itallapon megtalálható mustból készült, szőlőalapú italok mellett számos limonádét kínálnak, amelyek – mint hangsúlyozta – nem olcsó gyümölcslevek szódával és két citromkarikával felhúzva, hanem akár teákkal, illóolajokkal, maté teával készülő finom, alkoholmentes levek, amelyek kérhetők cukor nélkül is. „Egy ilyen típusú étterem, mint a June hamarosan sokkal fontosabb lesz, mint manapság, a digitalizált világban az emberek szentélyként fognak tekinteni az analóg találkozási pontokra” – fejtette ki Zsidai Roy. Példaként az Egyesült Államokat említette, ahol több helyen már ma is robotok segítik a szervizt, amely nem mindenhol találkozik a közízléssel. Az emberek ugyanis vágyják az olyan helyeket, ahol a „homo sapiensekkel” kommunikálhatnak, nem pedig robottal.

A tervek között megemlítettek pop up vacsorákat, vendégséfek szereplését, hogy a June-ban mások is megmutassák, mit gondolnak az ételről, a főzésről a közös étkezésről.