Valószínűleg kevés olyan vendéglátóhely működik ma Magyarországon, ahol együtt megtalálható a Magyar Néprajzi Lexikon öt kötete. Márpedig a Budapest belvárosában a tizedik születésnapját ünneplő Urban Betyár ilyen. Ha valaki tudni szeretné, mekkora vérdíjat tűztek ki Rózsa Sándor fejére, kíváncsi rá, milyen egy tisztaszoba vagy megnézne egy kemencét, az Október 6. utcában lehetősége nyílik rá. Étkezés előtt vagy után.

Az Urban Betyár nemcsak egy étterem, hanem igazi referencia- és találkozási pont – hangzott el a belvárosi étterem 10. születésnapján rendezett grandiózus partin. A különleges helyszín nem jöhetett volna létre vízió, kitartás, és kemény munka nélkül. S hogy mitől különleges? Az étterem centrumában például egy 1852-ben készített hatalmas prés áll, uralva a teret, egyben jelezve: itt nem csupán gasztronómiai élmények várják a vendéget. A prés mellett ugyanis csigalépcső vezet le egy néprajzi tárlatba. Hogy az étkezés előtt vagy után tekinti meg a kiállítást, lényegében mindegy, szinte önmagában, csak ezért a tárlatért érdemes felkeresni a vendéglátóhelyet. Tóth Adél sales menedzsertől megtudtuk, sokan nem is sejtik, mikor az étterembe lépnek, hogy tulajdonképpen az ebéd/vacsora áráért egyben egy néprajzi kiállítást is megtekinthetnek. A vendégek nagyon szeretik a tárlatot. Elárulta: az étteremben látható népi emlékek egy hatalmas gyűjtemény részét képezik, ami a tulajdonosok szenvedélyének köszönhetően gyarapodott az évek során; már jóval az étterem nyitását megelőzően gyűjtötték a tárgyakat.

A képre kattintva ízelítőt kaphat a két gyűjteményből

A tematikát egy muzeológus alkotta meg: a lépcsőn lesétálva egy vidéki portára érkezünk, ahol szekér és több más gazdasági eszköz fogadja a látogatót. Beljebb haladva egy „házba” érünk, benne „női” és „férfiszobával”, tisztaszobával, konyhával, búbos kemencével, rokkával, használati tárgyakkal, viseletekkel. A berendezett szobák interaktívak: a falon található egy tabletek használatával a népi kultúra különböző aspektusait vizsgálhatjuk audio vagy videó magyarázatok segítségével. A női szobában egy hatalmas kivetítőn például egy asszony „pletykál” az egykori szokásokról, ünnepekről. Az egyik folyosó arról is informálódhatunk, hogy az egyik leghíresebb betyár, Rózsa Sándor fejére mekkora vérdíjat tűztek ki.

A kép előterében Leidal Andrea és Leidal Csaba

Akit a 20. század második felének tárgyi kultúrája is vonz, egy különteremben elégítheti ki kíváncsiságát. Az Urban Betyárban ugyanis egy retrókiállítás is helyet kapott, ahol a lábbal hajtható kisautótól a szocializmus márkáin át egy valódi Trabantig rengeteg érdekes tárgy várja azokat, akik érdeklődik a korszak iránt. Órákat el lehet tölteni itt, a személyes kedvencünk egy hatalmas vetítőgép.Leidal Csaba tulajdonos ünnepi beszédében rámutatott: az elmúlt évtized alatt feleségével, Andreával és gyermekikkel, munkatársaikkal sokat tapasztaltak, tanultak. A naponta gyűjtögetett szakmai tudást alkalmazzák is minden nap, szeretettel, elhivatottsággal, alázattal a vendégek és a szakma iránt. Kijelentette: a jövőben is nagy energiát fektetnek szeretett hivatásukba, illetve szolgáltatásaik színvonalának megtartásába.

Kitért a gyűjteményükre is, amelyhez kapcsolódva megosztott a hallgatósággal egy történetet. Egy alkalommal egy idős úr étkezett az étteremben, aki az ebéd végeztével megnézte a múzeumot is. A nézelődést követően megállította a tulajdonost, és csak annyit mondott: köszöni az élményt, és a csodás értékmentést. Utóbbi kifejezés megérintette a Leidal családot, a lelkük mélyére tapadt. Az értékmentés kifejezés hatása alatt megálltak a tárlatban, és a tárgyak elkezdtek nekik mesélni. Meghallották a textilből, a kerámiából, a fából, a fémből tárgyakat, melyek „elmondták”: mindannyiukat emberi kéz alkotta, később emberek használták „őket”, emberek napjait tették hasznossá, kényelmessé, szebbé. Szolgálták az embereket a konyhában, a házban, a kertben, a szőlőben. „Bár elszállt felettük az idő, mi pedig egy másik világban élünk, mégis itt vannak velünk, csendesen szórakoztatva szolgálnak minket továbbra is, mutatják meg saját értéküket, szépségüket a vendégeknek, emlékeztetve őket letűnt világokra, a múltra” – emelte ki Leidal Csaba. Hozzátette: a tárgyak „őszintén szeretik”, ahogy törődtek velük. Beszéde végén megköszönte partnereik vállalkozásuk melletti kitartását. Leidalék az ünneplésnek is megadták a módját: partnereik támogatásával fantasztikus bor-, pálinka-, olívaolaj- és bonbonválaszték, friss patogatott kukorica, pálcás maskarák várták a megjelenteket, akiket az étterem fingerfood-csodákkal, show-műsorral, tombolával és DJ-vel kényeztetett.