
Mikes Kelementől a Bengáli villamosig
A kávéhoz mindannyian kapcsolódunk valamiképp: fogyasztjuk, készítjük, az illatát élvezzük vagy csak szemléljük a szépségét. Nem meglepő, ha erre reflektálva az Elektrotechnikai Gyűjtemény a felbecsülhetetlen értékű műszaki örökségünk egy – kávézással összeköthető – szeletét mutatja be hamarosan. A Fő a kávé című időszaki kiállítás a kávézás kultúrtörténeti, gasztronómiai és technikatörténeti hátterére világít rá izgalmas, interaktív módon. A tárlat megnyitása előtt különleges eseménnyel hívták fel a figyelmet a kiállításra.
Mi közünk a kávézáshoz? – tette fel a némileg jogos kérdést Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a fővárosi Elektrotechnikai Gyűjtemény rendhagyó sajtóeseményén. Elárulta: szenvedélye a kávézás, régi álma, hogy létrehozzanak egy olyan kiállítást, amely a kávézás történetét ismerteti.
Schneller Domonkos
A múzeumnak nyilvánvalóan műszaki fókusszal kell egy ilyen tárlatot bemutatnia, fejtette ki, hozzátéve ugyanakkor, hogy az intézményben úgy gondolták, nem érdemes csupán egy síkra helyezni a hangsúlyt. Szűkülne a mozgásterük, és minden bizonnyal a potenciális látogatók köre is kisebb lenne.
Ezért úgy döntöttek, három aspektusból világítanak rá a kávézás történetére: műszaki, kultúr- és gasztrotörténeti nézőpontból. A tárlat több évszad kávézási szokásain, alkalmazott eszközein, metódusain vezeti majd keresztül a látogatókat, a török időktől a reformkoron, a sötétre pörkölt, olaszos kávén át az újhullámos kávéforradalomig. Ahogy a gyűjtemény brossúrája fogalmaz: Mikes Kelementől Petőfin át Cseh Tamásig körbejárják a kávézással és a kávéházakkal való kapcsolatunkat.
A márciusban nyíló kiállítás egy a közelmúltban kialakított új kiállítótérben kapott helyet. A látogatók a hagyományos tablók mellett találkozhatnak majd enteriőrökkel, tabletekkel, QR-kóddal hozzáférhető információkkal egyaránt. A kiállítandó tárgyak egy részét a megjelentek testközelből ismerhették meg, mivel a kávéfőzők, pénztárgépek, egyéb eszközök is az esemény díszletéül szolgáltak.
Ritkán rendeznek egy még épülő tárlatnak beharangozó eseményt, a rendezvény e tekintetben is szokatlannak számított: amint azt a főigazgató elmondta, szeretnék fiatalossá tenni a merchandisingot. Ezt úgy képzelték el, hogy logózott kávéscsészét és kapucsínós bögréket lehet majd vásárolni, másrészt a kiállítás mellett megnyit egy kávézó is.
És itt lép be a tapasztalható gasztronómia a történetbe: a múzeumnak lesz saját kávéja, sőt, mindjárt kétféle is. Egy sötétebb, klasszikus, amelynek csomagolásán a mitikus 424-es mozdony (becenevén Bivaly) szerepel, míg a világosabb, játékosabb, fűszeresebb változat csomagolására egy másik tömegközlekedésből ismert legenda, a Bengálinak becézett villamos került.
Partnerük az MTRM pörkölő az eseményre mindkét típusból készített három verziót, amelyek közül a megjelentek – pörkölők, baristák, szakújságírók – cupping során választották ki az általuk legízletesebbnek vélt őrleményt.
Ugyancsak az MTRM pörkölő fogja működtetni a kiállításhoz kapcsolódó kávézót is „Egy kávékiállítás elképzelhetetlen íz- és hanghatások, gőzök, illatok nélkül, ezért a tárlat teljes nyitva tartása alatt kávézhatunk majd, illetve a kávékat meg is lehet vásárolni” – emelte ki Schneller Domonkos.
Elmondta azt is: szeretnék, ha a múzeum kávéit minden olyan intézményben is meg lehetne vásárolni, amelynek a múzeum tartósan műtárgyat kölcsönöz. A főigazgató kiemelte: szeretnék, ha a kiállítás hozzájárulna ahhoz, hogy emelkedjen a honi kávézási kultúra színvonala, valamint a tárlat zárását követően minél többeket ejtene rabul a minőségi kávézás gondolata, felkeresnének akár egy újhullámos kávézót is. Az intézményvezető ötvenezres látogatottságot vár a kiállítástól; számítanak a bulinegyed turistáira is, ezért a tárlat kétnyelvű lesz.





















