A közelmúltban nyílt meg az kiállítás, amely az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatáson, valamint egykori szállodai portásokkal, éttermi pincérekkel és szakácsokkal készített interjúkon alapul. Az Ügynök a bárpultban – A vendéglátás és az állambiztonság kapcsolata a szocializmusban című tárlat a feltárt iratok segítségével, jobbára nevek nélkül, de tipikus történeteken keresztül mutatja be a politikai célzatú megfigyelés és a vendéglátás kapcsolatát.

A második világháború után alapvetően megváltozott a vendéglátás helyzete hazánkban, az alapanyagok hiánya nemcsak a hétköznapi emberek számára, de a vendéglátás régi vágású, kvalifikált szakembereinek is kihívást jelentett. Soha nem látott méreteket öltött a tömegétkeztetés az üzemi és iskolai menzákon és vendéglőkben egyaránt. A 19 - 20. század fordulóját jellemző éttermi asztaltársaságok, törzsasztalok eltűntek. A régi törzshelyek átalakultak, a fehér abrosz mellett eltöltött hosszú beszélgetések, eszmecserék helyét átvették a röpke találkozások. Hol egy presszóban vagy egy népbüfében, máskor a tejbárban. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum legfrissebb időszaki kiállítása ezt a korszakot igyekszik bemutatni.

Az állampolgárok informális beszélgetései az államvédelem munkatársait is foglalkoztatták, sőt maguk az ügynökök is rendszeresen találkoztak vendéglátóhelyeken. A belügyminisztériumot azonban nemcsak a nyilvántartottak által látogatott helyek érdekelték, hanem azok a kiemelt éttermek, szállodák is, amelyek a pártvezetés protokolláris rendezvényeinek adtak helyet. A korszakban óriási energiát fektettek az államvédelmi munkába, amelynek egyik legmeghatározóbb terét a vendéglátás intézményei adták. A rendkívüli idő-, pénz- és energia-befektetés azonban alig hozott a felazínre lényeges ügyet.

A kiállítás bemutatja az 1950-80 közötti évtizedek vendéglátás-történetének fontosabb üzlettípusait, dolgozóit, vendégkörét, a vendégek fogyasztási szokásait, egyúttal azokat is, akik nem szokványosan használták a vendéglátás tereit. A tárlaton kiderül, melyik politikus unokahúga volt a Royal Szálloda „Mata Harija”, és megismerhetik a látogatók a Koccintós-csoportot, amelynek tagjai egy pofa sör mellett készültek megdönteni a rendszert, de legalábbis ezt hitték róluk. Külön összeállítás foglalkozik azzal a mesterszakáccsal, aki egy különleges „gasztronómiai kommandónak” volt a tagja, amely elkísérte külföldi útjaira az egzotikus ételektől idegenkedő funkcionáriusokat, esetleg konyhájával kitelepült a Balaton-partra, hogy a kubai államfőt jóllakassa. A kiállítás 2017. október 1-ig látogatható.

Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Fortepan