A klímaváltozás egyre komolyabb kihívások elé állítja az egri borvidék termelőit is: a szélsőséges szárazság terméskiesést okoz, a hőség felerősíti a szőlőfajták közötti különbségeket is – derült ki az Egri Bikavér Ünnepi Napokat megnyitó Egri Bikavér Nagykóstolón. A borászok tapasztalata szerint a kékfrankos és a kadarka jól alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, miközben több világfajta és fehér szőlő nehezebben viseli a vízhiányt. Mindez a jövőben a telepítési döntéseket, a szüreti időpont megválasztását és az egri bikavér összetételét is befolyásolhatja. A borvidék számára a hagyományok megőrzése mellett az alkalmazkodás és az egyedi karakter erősítése jelenti a legfontosabb feladatot.

Sok vörösbor létezik a Földön, számos ezek közül az egri bikavérhez hasonlóan házasított vörösbor, még ha más összetéllel is, és az is nyilvánvaló, hogy ezek a produktumok versenyeznek egymással s piacon. A mi különlegességünk, hogy Egerben áll egy vár is a borvidék közepén, ami egyben egy történelmi diadal helyszíne és elidegeníthetetlen a szőlő- és borkultúránktól. Vannak legendáink, amelyekből erőt meríthetünk, ám ezeken túl nagyon sajátos környezeti karakterekkel, adottságokkal számolhatunk a borvidéken, aminek következtében hihetetlen egyedi bor megtermelésére nyílik lehetőségünk – mondta dr. Lőrincz György, a St. Andrea Pincészet tulajdonosa az Egri Bikavér Ünnepi Napokat megnyitó Egri Bikavér Nagykóstolón.

dr. Lőrincz György

Hozzátette: a kultúra a hagyománnyal, a hősiességgel, magával a várral arra ösztönözte a borászokat, hogy kapcsolják erősebben össze az egri bikavért és a várat, hiszen emblematikus üzenetet közvetíthetnek együtt. „Lehet, hogy sokan azt mondják, nem modern, de nem is erről van szó, hanem arról a hagyományos értékről, ami nem minden településnek adatik meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy az Egri Bikavér Ünnepi Napok eseményei közül a várban is rendezzünk eseményeket, így született meg az ötlet, hogy az Egri Bikavér Nagykóstolónak is a vár falai adjanak otthont” – indokolta meg a helyszínválasztást az Egri Bikavér Borlovagrend elnöke.Reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az elkövetkező években az eseménynek helyt adó terem már kicsinek bizonyul, és akár a vár udvarán fogadhatják az érdeklődőket. Remélem, 5–10 év múlva úgy fogjuk emlegetni az egri bikavért, hogy kékfrankos és egyéb fajták házasítása, mert ez a magyar, ez az egri vörösbor lényege. Ehhez még sokat kell dolgoznunk a kollégákkal – húzta alá Lőrincz György.Az eseményen meg lehetett kóstolni a mai egri bikavért keresztmetszetben, számos termelő kínálta házasított vörösborait az érdeklődőknek. A Nagykóstolón részt vett az Academia Borbirtok, a Bolyki Pincészet, a Böjt Borászat és Szőlőbirtok, a Csutorás Szőlőbirtok, a Demeter Pincészet, az EgerSoul Borászat és Szőlőbirtok, Gál Lajos és Gál Péter, Gál Tibor Pincészete, a Juhász Testvérek Pincészete, a Kovács Nimród Borászat, a KÜVÉ Borászat, az Ostoros Családi Pincészet, a Petrény Winery, a Soóváry Családi Szőlőbirtok, a St. Andrea Szőlőbirtok, a Stumpf Pincészet, a Tóth Ferenc Pincészet, a Thummerer Pincészet és Szőlőbirtok, valamint a Varsányi Pincészet.

Az „egriesség” feltételei

A borászoknak azonban számos problémával kell szembenézniük, az egyik, talán a legjelentősebb, a klímaváltozás. Lőrincz György a fajta oldaláról nyugodt. „Az utolsó évjáratokban a hihetetlen szárazság és egyéb kihívások ellenére is a Kárpát-medencében legnagyobb számban termesztett fajta, a kékfrankos elképesztően jól vizsgázott. Szép savakat tartott meg, jól ért a szőlő, a magas hő, a koncentrálódó szárazság ellenére is gazdag borokkal találkozhattunk a borvidék termelőinél, ezért áldottnak gondolhatjuk magunkat, ellenben más világfajták nem bírták ezt a kihívást, a pinot noir, a merlot, a cabernet franc nagyon sínylődött” – emelte ki Lőrincz György hozzáfűzve, hogy ez jó alapot jelenthet a jövőt tekintve. Korábban senki nem fókuszált annyira arra, hogy a kékfrankos miért jelent meg ekkora felületen a Kárpát-medencében, tette hozzá, de vélekedése szerint most láthatjuk, mindez nem véletlen, mert e fajta az egri bor alapja. „Ámulatba ejtő” – jelentette ki a borász arra a kérdésünkre, milyen borok születhetnek az idei termésből. Elmondta, hogy a kékfrankos karaktere rendkívül meggyőző volt, nem különben az illata.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy aszály során savkoncetráció megy végbe, ezért nagyon jól kell megválasztani a szüret időpontját. Tapasztalata szerint, ha nem szőlők érik el a 14,5–15 alkoholt, akkor túlzó savakkal és zöldes tanninokkal számolhatnak, ha azonban elérik, az örömre adhat okot. Vagyis az „egriességnek” vannak feltételei, amivel együtt kell élnie a borászoknak, illetve fejlesztésén dolgozniuk. Hogy mennyi csapadék lesz az elkövetkezendőkben, az szerinte nemcsak a szőlőkultúrát fogja érinteni, hanem az egész világot, ennek kapcsán megemlítette: nyilvánvaló, hogy más művelési technikákat kell alkalmazni a jövőben, mert a fehér fajták – más borvidékekhez hasonlóan – kevéssé tűrik a klímakihívásokat, leginkább az UV-sugárzás megnövekedését. Ezek között említette az árnyékolást és a fitotechnológiai gyakorlatokat.

Elmondta: pincészetük is korábban szedi a hárslevelűt, az olaszrizlinget és a furmintot, de amíg lehet, a tradíciókhoz, az értékes helyi fajtákhoz ragaszkodni kell, mert ez az egyetlen biztos alap a piacon (különösen külföldön) való megjelenésre, ha ugyanis nem tudnak eredetiséget felmutatni, nem is érdemes foglalkozni a fajtákkal. A fehér szőlők közül Lőrincz György a hárslevelűt és a furmintot emelte ki, mint olyan fajtákat, amelyek megbirkóznak a megváltozott időjárási körülményekkel. A jövőre készülve a tudomány segítségét is igénybe kívánják venni az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetével együttműködve.

Kadarka, a klímaváltozás nyertese

Keressük a pozitívumot a klímaváltozásban – jelentette ki Berényi József az EgerSoul birtokvezetője, aki ez alatt a szőlő minőségét értette. Kevés mennyiséget tudtak szüretelni, a fürtök is kisebbek voltak, de a gyümölcs kvalitását jónak ítélte meg. „Alapvetően az érettséget és gyümölcsösséget keressük a borokban, vagyis 20–22 közötti mustfokkal szüreteljük a kék szőlőket, azaz igyekszünk tökéletes érettségben elkapni a gyümölcsöt” – világított rá. Akár az is felmerülhetne, hogy aszúszerű vörösbort készítsenek, tette hozzá tréfásan, de persze erről szó sincs.

Berényi József

A szőlőt nagyobb lombkorona meghagyásával igyekeztek védeni a perzselő napsütéstől. Azok a fajták, tette hozzá, amelyek jobb savgyűjtőszerkezettel rendelkeznek, ellenállóbbak a hőséggel szemben, bár azok sem fejlődtek ki rendesen, hiszen a folyadékot nem tudja pótolni semmi.

A szakember szerint a vízpótlást csapadékgyűjtéssel (már amennyiben hull csapadék) lehetne megoldani, ahogy azt más nemzetek borászai is igyekeznek véghezvinni. Említett egy másik érdekes példát is, amikor az egyik borászat egy tó mellé telepítette a tőkéket. Igaz, ha kiszárad a tó, az ellen keveset lehet tenni. Szerencsésebb helyzetben vannak azok, akik be tudják csövezni birtokukat, mint az a kanadai (!) borászismerőse, aki 250 hektáros birtokát számítógép irányította csepegtetőrendszerrel öntözi folyamatosan. „Nekünk erre egyelőre nincs lehetőségünk, messze vagyunk tőle, mint Makó Jeruzsálemtől, egyelőre marad az ima” – szögezte le Berényi József. Az idei szürettel kapcsolatban a birtokvezető elárulta: lassan kiforrott minden tételük, folyamatosan fejtik hordóba a borokat. A fehér fajtákat megemlítve kitért arra, hogy mivel ültetvényeik Egerszóláton vannak, a Mátrához közel, a fő csapásirányuk az olaszrizling, amely megfigyelése szerint jól bírja a megváltozott klímát.

„Az olaszrizling nagyon szenvedett, ahogy a furmint, a rajnai rizling és a hárslevelű is csalódást okozott, a fehér fajták nem hozták azt a színvonalat, amit vártam tőlük” – tapasztalta ugyanakkor Tóth Katalin, a több mint négy évtizede működő Tóth Ferenc Pincészet vezetője. Ez a pincészetnek azért jelentett gondot, mert az utóbbi években több fehér szőlőt ültetettek. Egyes területeken, például a Sík-hegyen a talajvizsgálatok mutatták ki, hogy a föld kifejezetten fehér fajták ültetésére alkalmas.

Tóth Katalin kóstolót tölt

„A szokatlan száraz évjárat miatt a terméskiesésünk elérte a harminc százalékot” – tárta elénk Tóth Katalin. Sőt, akadtak olyan területeik is, ahol ennél is nagyobb elmaradással számolhattak, leginkább az újabb ültetvényeken, ami alatt akár 8 éves ültetést is érthetünk. Sokszor értelmezhetetlen lett a gyümölcs minősége, ezért le sem szedték.

Az idősebb ültetvényekből viszont szép alapanyagot szüreteltek, igaz, ezekre a szőlőkre kiemelt és folyamatos figyelmet kellett fordítaniuk, nehogy túl magas legyen a gyümölcsben a cukortartalom úgy, hogy közben a szőlő még nem érte el a teljes érettséget. Jól vizsgázott a Nagy-Eged-hegyen található kékfrankosuk és a 3 hektárnyi kadarkaültetvényük. Ízüket zamatosnak ítéli, szép borokat vár belőlük, már hordókban pihennek. A 27 hektáron gazdálkodó pincészetnél a fő fókusz a bikavérre és az egri csillagra kerül, mindkettőből készítenek klasszikus, superior és grand superior kategóriát, így nem mehetnek el szó nélkül amellett, ha egyes fajták nehezen vagy sehogy nem birkóznak meg a megváltozott időjárási körülményekkel. „Az utóbbi időszak nyertese egyértelműen a kadarka, korábban sok fejtörést okozott a fajta, az utóbbi három évben viszont tökéletes a minősége” – mutatott rá a fajta erényire.

„Az egri bikavérnek jót tett a klímaváltozás”

Ugyancsak a kadarka erényeit emelte ki Stumpf Péter, a 2018-ban alapított Stumpf Pincészet tulajdonosa. Tapasztalata szerint a kadarka bírja a legtovább, pincészetük azt a fajtát szüretelte a legkésőbb. Sőt, esetükben az egyetlen olyan fajtának bizonyult, ami nem múlta alul a korábbi évek termésminőségét, több paraméter alapján is állítható, hogy jól tűri a szárazságot. Leszögezhető, mondta, hogy a világfajták bírják a hőstresszt a legkevésbé. A kékfrankos részben igényli is, a kadarka pedig „köszöni szépen, jól érzi magát”.

Stumpf Péter dr. Mészáros Gabriellával beszélget

„Az egri bikavérnek jót tett a klímaváltozás” – lepett meg bennünket kissé Stumpf Péter. Kiegészítette megállapítását azzal, hogy amióta az ideihez hasonló meleg nyarakat élünk meg, adott a lehetőség, hogy kiváló borokat termeljenek. Nem kell azzal küzdeniük, hogy alacsonyak lesznek a várható alkoholtartalmak és savasak a borok, helyette szép egyensúlyos tételeket lehet készíteni.

Igaz, tette hozzá, könnyű átesni a ló túlsó oldalára is, ezért a legfontosabb, hogy folyamatosan ellenőrizni kell a szőlő érettségét. „Egyes fajták esetében, ilyen például a pinot noir, akár kétnaponta is kimegyek a szőlőbe ellenőrizni, mennyire érettek a szemek, mert a fajta képes néhány nap alatt több magyar mustfokot emelkedni. Augusztus elejétől szeptember végéig észnél kell lenni!” – hangsúlyozta a fiatal borász.

Szalóki Bálint

„Nagyon kemény volt az idei szüret, hiszen olyan kevés csapadék esett idén, amire még soha nem volt példa” – fogalmazott Szalóki Bálint, a Küvé Bisztró és Borbár munkatársa, akinek értelemszerűen van rálátása a 40 hektáros Küvé borászat működésére is. Az Egerszalókon, Andornaktályán és Egerszóláton termelő, fiatal pincészetnél (is) a csapadék hiánya azt eredményezte, hogy hiába voltak tele szemekkel a fürtjeik, nedvesség alig volt bennük, ezért drasztikusan visszaesett a termelt mennyiség, még ha a korábbiakhoz képest másfél hónappal előbb kezdtek szüretelni. Gyümölcsös bikavérük azonban két dologra is bizonyság: egyrészt él a remény, másrészt a bor gerincét biztosító kékfrankos náluk is bizonyított: jól érzi magát a borvidéken.

Mikula Kitti

Mikula Kitti, a Juhász Testvérek Pincészet munkatársának megérzése szerint fényes jövő előtt áll a borászat által készített bikavér. Ezt arra (is) alapozza, hogy a borászat superior bikavére, valamint a Végtelenre keresztelt grand superior házasítása egyaránt nagyon kelendő a kiskereskedelemben és a borbárjukban. A 2021-es Végtelen például kékfrankos, syrah, merlot és cabernet franc házasításából született, és a Nagy-Eged-hegy különleges adottságaira épülő, kézzel szüretelt, 24 hónapot tölgyfahordóban töltött cuvée kifejezetten szép bor. Igaz, a gyümölcsöt még a „boldog békeidőkből”, a forró nyarak előtt szüretelték.

Jobban kell óvni a világfajtákat

A Kovács Nimród Winery főborásza, Bíró Noel úgy látja: a klímaváltozást lekövetni nem egyszerű, ha az ideinél is szárazabb lesz az időjárás a jövőben, elkerülhetetlenné válik az öntözés megoldása. Hozzátette: ha a szárazság olyan mértékűvé válna, hogy a kutak is kiszáradnak, akkor az öntözés sem jelent megoldást. Reményei szerint azonban ez a legszélsőségesebb szcenárió.

Bíró Noel

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy valamit tenni kell, ezért olyan fajtákat kell előtérbe helyezni, amelyek jobban bírják a hőség és szárazság okozta stresszt. Példaként említette a furmintot, amely a Nagy-Eged-hegyi vízhiányos területükön sokkal jobban bírta a szélsőséges körülményeket, mint a chardonnay. Vagyis az új telepítések alanyait jól kell megválasztani.

Tapasztalatai alapján állította: a kékfrankos a furminthoz hasonlóan jól bírja a klíma változását, a fajtához hasonlóan legfeljebb a syrah-t bírta a klímát, a merlot, a pinot noir azonban egyáltalán nem viselte a szárazságot. Ezért ezeket a telepítéseket jobban kell óvni a jövőben, árnyékolással, a fürtök kevésbé kilevelezésével, tápanyag-utánpótlással. Érdeklődésünkre, miszerint hogyan képzeli el 5–10 év múlva készülő bikavérek összetételét, meglepő választ adott: szerinte az is elképzelhető, hogy csupán kékfrankos alkotja majd a híres vörösbort. Vagyis nem az a kérdés, mi kerül a házasításba, hanem az, mi maradhat benne, meglátása alapján erre esetleg a cabernet-knek van esélye. A főborász azonban rávilágított: legszívesebben hasonló karakterű borként képzelné el a bikavért, mint manapság, nem szeretné, hogy túl sokat változzon, eleget formálódott már az éghajlatváltozás miatt eddig is. Az egyre vastagodó héjak miatt a fenolosság, a cukorfok megemelkedése nagyon meg tudják változtatni a bor karakterét. Hogy milyen lesz a bikavér, tehát még kérdéses, ahogyan az is, ki fogyasztja majd. A fiatalok körében ugyanis visszaszorult a borfogyasztás. Stumpf Péter azt állapította meg, hogy a fiatal nemzedék szórakozni is kevesebbet jár, sokszor jobban kielégíti szociális élményeiket a világhálón tartott kapcsolattartás, mint a személyes. Az egri szórakozóhelyeken is csökkent a forgalom véleménye szerint. „Lehet, hogy hozzá kell szoknunk a csökkenő kereslethez, de mindig lesznek olyanok, akik bort szeretnének inni. A célunk ezért az, hogy olyan bort töltsünk a poharukba, ami kiváló, és így legközelebb is azt fogják fogyasztani” – mutatott rá a borászok előtt álló feladatra.

Fotó: Nemes Róbert; GR