Mitől olyan jó egy étterem, hogy a nyitás óta szinte csak a legmagasabb értékeléseket kapja? Ennek igyekeztünk utánajárni a VakVarjú Kiscelliben, amely minden jel szerint hamar a környékbeliek kedvenc étkezőhelyévé vált. A titok – mint oly sok más esetben – ezúttal is a részletekben rejlik: a belsőépítész előtt kalapot kell emelni, a séf ambiciózus és kreatív, a szerviz gyors, figyelmes és kedves. A tányérok szépen komponáltak, a köretek igényesek. Az étterem még őszi koncepciónknak is megfelelt.

A közelmúltban nyílt meg a nyolcadik VakVarjú étterem, amelyről mi is beszámoltunk ebben a cikkben. A napokban rákerestünk a világhálón, miként fogadták az étterembe járók, a környékbeliek az új vendéglátóhelyet. Nem hittünk a szemünknek: szinte minden vendég öt csillaggal jutalmazta az éttermi élményt. „Szuper ételek, hangulatos zenés környezet, figyelmes diszkrét kiszolgálás”; „kiváló felszolgáló csapat, ételek/italok kifogástalanok, összességében messze a legjobb éttermek egyike”; „kacsamájmousse kötelező!”; „az Otelló szőlős szörp nagyon jó”; „a sós karamellás desszert életveszélyesen finom” – és még hosszasan sorolnánk az éttermet méltató bejegyzéseket. Ha 210 Google-értékelés alapján egy hely átlagos minősítése 4,9, akkor ott tudhatnak valamit. A sok pozitív komment kíváncsivá is tett bennünket, felkerekedtünk, hogy magunk is részesei lehessünk annak az élménynek, ami oly sokakat sarkallt a legmagasabb értékelés odaítélésére, kellemes élményeik megosztására. Az étterem már akkor jóllakat bennünket (vizuálisan), amikor benyitunk a Béres Gyógyszergyár Zrt. irodaházának alsó szintjén található vendégtérbe: gyönyörű a belső tér, a dizájn középpontjába a madarak kerültek. Feltűnnek a lámpaernyőkön, a selyemtapétákon, de a madarakra utalnak a kalitkák, a madárformájú lámpatestek, valamint a bárpultot díszítő rézlemez, melyen mintha madárlábnyomok sokasága tűnne fel. Az enteriőr Szabó Attila, a Goodroom Harmony belsőépítészének munkája, akivel Semsei Rudolf, a VakVarjú étteremcsaládot üzemeltető Semsei Gastronomy tulajdonosa tizenöt éve dolgozik együtt. „A VakVarjú éttermek egyik sajátossága, hogy a belső tér minden szegletében felfedezésre vár valami izgalmas részlet. A színek és minták párbeszédbe lépnek egymással, a különböző anyagok és formák pedig harmonikus egésszé állnak össze. Ez a sokszínűség mégsem öncélú: éppúgy megvan benne az összhang, mint egy jól komponált VakVarjú-tányéron, ahol minden összetevő megőrzi saját karakterét, miközben tökéletesen kiegészíti a többit” – vallja Szabó Attila. Így találkozik a konyhaművészet és dizájn az új étteremben.A gyomrunk azonban még üres, nézzük az étlapot! Ősz van, amikor ezernyi színbe öltözik a táj, megannyi illatot hord a szél, úgy döntünk, megnézzük, a gyönyörű évszak, miként köszön vissza a Vakvarjú Kiscelli étlapján. Vagyis, nem csupán ott: már az itallapon is találunk érdekességet, amit az egyik kommentelő is kiemelt, így szomjunkat a Gubi Kapitány termelői szörpjével oltjuk, méghozzá az otelló szőlővel, a pohárban gurulós szőlőszemekel. Mivel az egyik kommentelő azt írta, „a kacsamájmousse kötelező”, ezt magunkra is kötelező érvényűnek tartjuk, így az előételek közül ezt választjuk. A máj tokaji borzselével, akácmézes körtechutney-val és pirított foszlós kaláccsal érkezik. A fogás különlegessége, hogy az étel a VarjúGazda programban helyet kapó Gőcze Zsolt termelői mézével készül.Folytatva az őszi tematikát a levesek közül a zöldalmás zellerkrémlevest választjuk, amiben körtebrunoise lubickol és pirított mandulás szórást kap. A zellert különösen kedveljük, meglátásunk szerint méltatlanul mellőzi a mai magyar konyha, ezért nagyon örülünk a fogásnak. A gyümölcsök tompítják a zeller szilajságát, kellemes savassággal ajándékozva meg a gumós zöldséget. És ha már belejöttünk a zellerkóstolásba, a következő fogásnál is maradunk az aromás zöldségnél, ami a burgonyagratin kiegészítője. Valljuk, hogy ha egy köret megalkotására is kellő energiát fordít a konyha, nemcsak az étel minőségét emeli magasabb szintre, hanem az étteremről is sokat elárul. Persze, le kell szögeznünk: sokat nyomott a latban, hogy mangalica tomahawk steak kisérőjeként jelent meg a köret. A hús a Gesztelyi Mangalicától érkezik, míg a köretet a ráolvasztott sajt teszi emlékezetessé. A tányért kiegészíti még vargányás jus – csakhogy az évszakra komponált témakör se szenvedjen csorbát.A másik főételünk a ropogós kacsacomb, amely mellé birsalmával ízesített, tökéletes állagúra készített vörös káposzta kerül a tányérra, valamint alpesi sajtos krokett. A bevezetőben említettük, hogyan vélekedett egy vendég az egyik desszertről: „A sós karamellás desszert életveszélyesen finom”. Szeretünk veszélyesen élni, ki nem hagynánk a sóskaramell-gyűrűt mogyorós ropogóssal, sós linzerrel, körtével. És milyen jól tesszük, hogy nem mondunk le róla: minden eleme rejt egy kis meglepetést, az őszt idéző mini körte miatt pedig külön emlékezetes – ez a desszert úgy jó, ahogy van. Tényleg veszedelmesen addiktív. A VakVarjú Kiscelli konyháját Bialik Márk séf vezeti, az élményt neki (is) köszönhetjük, továbbá a – kommentelők által is gyakran kiemelt – szerviznek. Ami nem meglepő, mert mint Győrffy Erik üzletvezető-helyettestől megtudjuk, folyamatosan tréningezik a csapatot. Érdekesség még a Kiscelliben, hogy a séfhelyettes hölgy: Hudák Szilvia két éve dolgozik a cégnél, korábban a VarjúVár konyháját erősítette.