Skip to main content

Ahol eldugják a burgonyát a krumplibogár elől

| Velkei Tamás | Fitt és fenntartható

Ha műtrágyázott, kizsákmányolt, élettelen földben próbálunk növényt nevelni, az élete csak kín lesz, sokkal hajlamosabbá válik a betegségre, amit csak vegyszerrel, permetezőszerrel lehet megelőzni – vallják a Krisna-hívek. A Somogyvámoson található Krisna-völgyi ökológiai gazdaságban ezért már a no till, azaz szántás nélküli gazdálkodást is bevezették. Elmentünk megnézni, hogy néz ki egy jól működő ökogazdaság, és minden túlzás nélkül állíthatjuk: csodálatos fenntartható módszerekkel találkoztunk.

 

Szerencsére változott a világ: ha harminc éve kezdek mesélni az ökológiai gazdálkodásról, a vegetarianizmusról, újdonságnak számított volna, esetleg még ki is nevetnek – mondja Gőri István, szanszkrit nevén Szanátan Dász Krisna-hívő lelkész, miután üdvözöljük egymást Somogyvámoson. Talán azt a kérdést is feltették volna, teszi hozzá, míg a templom felé indulunk, hogy „mit bohóckodtok a növénytársításokkal, egyszerűbb, ha bementek a gazdaboltba, megveszitek a magot, elültetitek, lepermetezitek, nem kell vele kínlódni”.Krisnavolgy 45.1

Szanátan Dász (Gőri István)

Ma már senki nem rökönyödik meg azon, hogy Krisna-völgyben ökogazdálkodás zajlik, vagy hogy az ott élő Krisna-tudatú hívek vegetáriánusok, még ha a kilencvenes évek elején még azzal riogatták is a vegákat, hogy pár éven belül életüket veszítik. Hogy ennyit változott a világ, abban Krisna-völgynek, és az ott élőknek is hatalmas szerep jutott, hiszen tavaly látogatott oda az ötszázezredik vendég, s a sok ember mind vitte az ökológiai gazdálkodás jó hírét.Krisnavolgy 37.1Újabb irányvonalként a „no till” gazdálkodás irányába kezdtek fordulni, ami tulajdonképpen szántásmentességet jelent. A krisnások szerint nem merül ki a föld, ha nem szántják, sőt, ellenkezőleg: a kiforgatott föld hamarabb kiszárad, a szél könnyebben el tudja róla fújni a termő réteget. A talajnak meghatározott szerkezete van, ebből következik, hogy más (mikro organikus) élet zajlik 10 centiméterrel, és fél méterrel a fölfelszín alatt.

Szántás során ezek a rétegek megcserélődnek, vagyis épp ellenkező helyre kerülnek, mint ahol a „helyük volna”. Idő kell hozzá, míg helyreáll a rend, de ez sok energiát követel a talajtól. Az ökogazdálkodásra átállás során előbb mindig csökken a termésátlag, de a völgyben például lucernát vagy szagos bükkönyt forgatnak a földbe, amivel nő a termésátlag.Krisnavolgy 10.1

A napelemek használatához hasonlóan egyre többen állnak át erre a gazdálkodásra – ma már nem csak az érzelmekről szól a mezőgazdaság, sokan ugyanis már gazdasági megfontolássok miatt is a no till felé fordulnak. Olcsóbb a takarónövényt megtermelni, mint szántani, majd műtrágyázni a földet, kemikáliával permetezni a haszonnövényt. Ráadásul, mivel a termék öko lesz, másfélszer magasabb összegért is el lehet adni a piacon. Senki nem ellensége a pénztárcájának, taglalja Szanátan Dász.

A krisnások növényvédő helyett különböző módon óvják a terményt: növénytársítást alkalmaznak, illetve vetésváltást, például a burgonya esetében a növényt igyekeznek „eldugni” a krumplibogarak elől, ezért mindig máshová ültetik. A talajt az istállóból származó szerves trágyával, valamint komposzttal is gazdagítják, amitől a föld morzsalékossá válik.Krisnavolgy 29.1A komposzt a helyi kertészek szerint több mint egyszerű komposzt: a bélflóra készítményekhez hasonlóan felfogható kvázi komposztesszenciának is. A földeket mélyfúrású kútból feltörő vízzel öntözik, szivárogtatócsöves öntözőtechnikát alkalmazva.

Vannak más, okos praktikáik is: cickafark, kamilla, körömvirág vagy csalán levébe áztatják a magvakat mielőtt elvetik, így kevésbé fertőződnek meg a palánták. Gyógynövények, például csalán vagy fekete nadálytő kivonatával „permeteznek”, illetve rézzel és kénnel, ami engedélyezett az ökogazdálkodásban is.Krisnavolgy 32.11„Ahogy az emberek egészségének megóvásánál, úgy a növények termesztésénél is két út létezik: vagy bevesz az ember annyi gyógyszert, hogy ne betegedjen meg, vagy meggyógyuljon, ha mégis megbetegszik. Ha egészséges a talaj, illetve a termőföldben zajló élet, akkor a belé vetett növények is sokkal kevésbé lesznek hajlamosak arra, hogy megbetegedjenek. Ha infúzión (vagyis műtrágyán) tartott, kizsákmányolt, élettelen földben próbálunk valamit nevelni, a növény élete csak kín lesz, sokkal hajlamosabbá válik a betegségre, amit megint csak vegyszerrel, permetezőszerrel lehet megelőzni” – hangsúlyozza Szanátan Dász.Krisnavolgy 11.1Krisna-völgyben igyekeznek minden növényt megtermelni, amelyet Magyarországon lehetséges, sőt, üvegházban még okra (hölgyujj) és karella (balzsamkörte) is megterem. Gondoznak barack-, alma-, cseresznye-, meggyfát, továbbá nevelnek zöldfűszereket is, egyedül a tipikusan indiai, itt nem termő fűszereket vásárolják meg.Krisnavolgy 31.1

Szanátan Dásszal elindulunk a hatalmas területen, hogy megnézzük, hogy folyik a munka a gyakorlatban. Mindenekelőtt az kell tisztázni, hogy Krisna-völgyben nehéz azt a kifejezést értelmezni, hogy kert, mivel a termőterületek hatalmas területen vannak elszórva – a kisüzemi fenntarthatóságra törekvő gazdálkodás mára úgynevezett kistáblás mozaikokat hozott létre az egykori szántók helyén. A völgyek alján és a domboldalakon természetközeli, vetett gyepek alkotják a kaszálókat és a legelőket. A takarmányozáshoz és almozáshoz szükséges szénát ökrök segítésével hordják a tárolókba.Krisnavolgy 07.1A templom mögött található egy kisebb, bemutató kert is. Az itt álló fűtetlen fóliák alatt nevelt zöldségek egész évben el tudják látni a közösséget friss zöldséggel. Az első üvegházat még a kilencvenes évek közepén állították fel, tudom meg Szanátan Dásztól.Krisnavolgy 08.1Egy nagyobb földterületre érünk, ahol a gyakorlatban azt követhetjük figyelemmel, miként kerülhet plusz szerves anyag a talajba: a növények szárát, levelét szándékosan a földben hagyják, miután a zöldséget leszedték, majd lazán a talajba forgatják. E helyen épp a retek szára, levele, gyökere kerül a földbe, ide később koriandert ültetnek.Krisnavolgy 26.1Bencsik János (Kalpavriksa Dász) kertész azt is elmeséli: jó darabig küzdöttek férgekkel, amelyek a sárgarépán hagytak furatokat. Egy alkalommal káposztát vetettek a répa előtt a földbe, és megfigyelték, hogy a sárgarépák épek maradtak. Utánanéztek, és kiderült, hogy a káposztafélék olyan gyökérváladékokat választanak ki, amelyek elűzik a fonalférgeket a talajból. Lefordítva a helyszínre: a retek (mivel káposztafélék családjába tartozik) váladékai kifejezetten jót tesznek majd a korianderrel.

Távolabb több férfi készül padlizsánültetéshez, gödröket ásnak a palántáknak. Krisna-völgyben évente 4 tonna terményt vermelnek, 25 ezer liter zöldséget, gyümölcsöt főznek be, és 200 kilogramm gyümölcs, zöldség, fűszer és gyógynövény aszalása szárítása is megtörténik.Krisnavolgy 15.1

Kalpavriksa Dász (Bencsik János)

A völgyben 1993 óta működik méhészet is, amely a natúr mézek mellett ízesített gyógynövényes mézeket, virágport, méhkenyeret, mézes szörpöket, propolisz tinktúrát, kenőcsöket, méhviasz gyertyákat és mézes méhviasz szappanokat is készít. Talán már említeni is fölösleges, hogy a méhek természetes méhlegelőkön gyűjthetik a virágport.

Hamarosan nyitnak egy bemutató központot, ahol üvegfalú kaptárokban lehet követni a méhek életét, és a hosszú távú tervek között szerepel, hogy egy apiterápiás (méhterápiás) gyógyítóközpontot is kialakítanak. A legelőt a méhek mellett természetesen szarvasmarhák is használják. A legelőgazdálkodás akkor fenntartható, ha egy szarvasmarhára 1-1,5 hektár legelő vagy kaszáló jut.Krisnavolgy 28.1A szarvasmarhákat munkára is befogják. Tavaly Krisna-völgy közössége a Széchenyi-terv keretében hagyományos technológiák, gazdasági módok bemutató épületének kialakítására közel 38 millió forintot nyert el, aminek keretében fel tudtak építeni egy szárazmalmot – állnak az adatok a járgányház bejáratán függő táblán. Az épületben az ökrök erejével hajtanak egy tengelyt, ami képes működtetni bármilyen más gépet.

A csűrben egymás mellett állnak Európa különböző országaiban beszerzett gépek, amelyeket a hajtványra csatlakoztatva csépleni, fűrészelni vagy őrölni tudnak.Krisnavolgy 34.1A szarvasmarhák erejét máshol is hasznosítják: a gabonát biztosító területet kizárólag állati igaerővel művelik, de a többi területen is folyamatosan növelik az állati erő használatát, kiváltva a traktorokat. A tehénvédelmi központban a szarvasmarhák épp pihennek, munkaerejük mellett egyébként tejüket, valamint trágyájukat is felhasználják. Az állatokat – mivel a Krisna-tudatú hívők vegetáriánusok – természetesen nem fogyasztják el, amikor a egy jószág kimúlik, tisztességgel eltemetik.Krisnavolgy 38.1Jókora sétánk végén visszaérünk a templomhoz, az épületben található konyhába kerül mindaz, amit idáig láttunk a földeken, malomban, méhészetben. Nem véletlenül: minden elkészített étekből először Krisnának ajánlanak fel egy adaggal, naponta több alkalommal, a rítust kagylókürt hangja és csengettyűszó jelzi.Krisnavolgy 41.1Az ugyancsak itt található étterem konyhájában Czinege Dávid (Divja-nám Dász) kakaós csigához gyúr tésztát. Elmondja, korábban is szakácsként dolgozott, vegetáriánus éttermekben, pizzériákban Vácon, Gödön. A korábban Pomázon élő, három éve Krisna-völgybe költözött férfi több mint tíz éve dolgozik az egyház szakácsaként. Az étterem nagyjából hetven-nyolcvan főnek tud kényelmesen helyt adni, amire szükség is van, hiszen az egyéni látogatók mellett a völgyet folyamatosan turistacsoportok keresik fel.Krisnavolgy 05.1

Divja-nám Dász (Czinege Dávid)

Az éttermet kiszolgáló konyha mellett működik egy másik, nagyobb, közösségi konyha is, ahol a völgylakók, szerzetesek számára készítik az ételt. Ez a konyha tavaly átállt gázról fatüzelésre, a gépek azonban olyan képet festenek a helyiségről, mintha egy ötcsillagos szállodában járnánk. Éppen kovászos kenyeret kelesztenek, saját kovászból, ami már több éves. Fenséges az illata.

 

Címkefelhő