Húsvétvasárnap a feltámadt Krisztus ünnepe, e napon a legismertebb népszokás a húsvéti ételszentelés. Az asszonyok ilyenkor szép terítővel letakart kosarakban viszik a templomba a sonkát, kalácsot, tormát, tojást, sőt, hogy az ételeket a pap megáldja. Mi ezúttal a fonott kalácsra koncentráltunk, amely nélkül szinte elképzelhetetlen a megterített ünnepi asztal. 

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor Jézus feltámadását ünnepeljük. Jézus Krisztust Nagypénteken feszítették meg, aki harmadnapra feltámadt, legyőzte a halált és megváltott bennünket bűneinktől. 

Húsvétvasárnap a feltámadt Krisztus ünnepe, a legismertebb szokás e napon a húsvéti ételszentelés. Ilyenkor az asszonyok szép terítővel letakart kosarakban vitték, sok helyen még ma is viszik a templomba a sonkát, kalácsot, tormát, sót, tojást – emlékezik meg e nap hagyományairól a Néprajzi Múzeum. 

A régi hiedelem szerint az ételek maradékát sem dobták ki, mert azoknak, a többi szentelményhez hasonlóan, bajelhárító erejük volt. A sonkacsontot például felakasztották az istállóban, hogy védje az állatokat a rontás ellen. A tojáshéjat szétszórták a földeken, hogy távol tartsák a kártevőket. A torma jó volt fejfájás ellen, de megszentelve még hatásosabbnak tartották. 

Több olyan hagyományos ételt még ma is szívesen készítenek el az ünnepre. Ilyen a sárga túró, a sült báránycomb vagy a húsvéti kalács. Mi most az utóbbira koncentrálunk. A Néprajzi Múzeum az alábbi húsvéti kalács receptet őrzi. 

 
Hozzávalók:
 
• 50 dkg liszt 
• 1 teáskanál só 
• 6 dkg cukor 
• 1 db tojás
• 1 db tojássárgája 
• 2,5 dl langyos tej 
• 2 dkg friss élesztő 
• 6 dkg olvasztott vaj 
• 1 tk vaníliás cukor 
• 1 db tojás a kenéshez

Fél dl langyos tejben keverjünk el 1 teáskanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáadunk 1-2 evőkanál lisztet, majd meleg helyen felfuttatjuk. Az 50 dkg lisztet átszitáljuk, belekeverjük a sót és a cukrot. A liszt közepébe mélyedést csinálunk, ebbe öntjük az olvasztott vajat, a tojást, tojássárgáját, a felfuttatott élesztőt, és a többi langyos tejet.

Dagasztjuk. Az elején nagyon ragacsos, de ne tegyünk hozzá lisztet, szépen le fog válni a kezünkről és a deszkáról. Ha ezzel megvagyunk letakarjuk, és 40-50 percig meleg helyen kelesztjük. Miután megkelt, kiborítjuk a deszkára, 4 részre osztjuk – vagy ahány ágból fonatot tudunk készíteni – kis cipókat formálunk belőle, letakarjuk, 10 percig állni hagyjuk. 

A cipókat kinyújtjuk, kihúzzuk a kellő hosszúságúra. A rudak végeit összecsippentjük, és a kalácsot megfonjuk. Sütőpapíros tepsibe tesszük, lekenjük a felvert tojással, a pulton hagyjuk 30 percet kelni. A sütőt 170 °C-ra előmelegítjük, a kalácsot újra lekenjük, mielőtt a sütőbe tesszük. Nagyjából 40 perc alatt aranybarnára sütjük. Konyharuhával letakarva hagyjuk kihűlni.

Akinek nincs módja megsütni a kalácsot, meg is vásárolhatja, számos pékség kedveskedik fonott kaláccsal az ünnepen. Ilyen a Búzakovász Kézműves Pékség, amely Budapesten kilenc üzletben várja többféle pékáruval a vásárlókat. Ezek a húsvéti sós kalács (500 gr), a húsvéti édes kalács (500 gr), a vajas kalács (500 gr), valamint gondolva az ételintoleranciával küzdőkre, kínálnak tejmentes kalácsot (250 gr) és teljes kiőrlésű cukormentes kalácsot (250 gr).

A kalácsok ára 950 és 1490 forint között mozog. Mi több, a Búzakovász különlegességgel is készül, juhtúrós-póréhagymás babkát (250 gr) is kínálnak a különlegességek iránt érdeklődőknek. 
 
 
 
Fotó: Búzakovász