A görögök forrásvízzel itták a bort, és barbárnak tartották, aki tisztán fogyasztotta az italt – tudhatták meg mindazok, akik velünk együtt ellátogattak a Kutatók éjszakájának egyik programjára. A Budapesti Gazdasági Egyetem előadásán nemcsak azt tudhattuk meg, hogyan készülnek a különböző alkoholos italok, hanem azt is: akár energiaigényünk negyven százalékát is fedezné az alkohol, persze, csak ha nem volna toxikus hatású.

CH3-CH2-OH – ebben a formában talán kevesen ismerik, de lényegében ez a pár betű és szám minden bódító ital alapja, ez az alkohol – kezdte előadását a Kutatók éjszakáján Dr. Kádas Lajos a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára. Nem tudni, pontosan mióta fogyaszt alkoholt az ember, hiszen az első település csupán i. e. 7000 évvel ezelőtt alakult ki; míg egyes régészek egy Damaszkusz környéki leletet már egy korabeli prés maradványaiként azonosítanak. Amióta megjelent az írás, nagyjából nyomon követhető a folyamatos fejlődés

Az egyik legrégebbi alkoholos ital, a bor, szőlőtermeléssel i. e. 7-6000 évvel Grúzia területén már foglalkoztak, i. e. 2000 környékén Krétán is ismert lett a szőlőkultúra, ahonnan szinte már csak egy ugrás Egyiptom. Ott i. e. 1324-ből, Tutanhamon fáraó korából találtak a régészek bortároló amforákat. Rómában a görögök (akik forrásvízzel itták a bort, és barbárnak tartották, aki tisztán fogyasztotta), valamint az etruszkok révén vált ismertté a bor készítésének művészete, a hatalmas birodalomban később szinte mindenütt elterjedt a technológia.

Ez idő tájt a Biblia és a tudomány összeért – fogalmaz Kádas Lajos, hiszen Jézus is ekkoriban változtatja borrá a vizet. A római birodalom bukását követően kissé visszafejlődött a borkultúra, a középkor után azonban újabb technológiai változások következtek be, exportálása révén a 16-19. század során Amerikától Dél-Afrikán át Új-Zélandig elterjedt a szőlőművelés.

Minden szép és jó volt 1851-ig, amikor a lisztharmat meg nem jelent, majd 1863-ban a szőlőtetű, a filoxéra. Utóbbi pusztítása nyomán Európa szőlőinek kétharmada odaveszett. A bornak idehaza is nagy a tisztelete, és nem véletlenül, hiszen a Balaton körül már a kelták is foglalkoztak a gyümölccsel. A rómaiak, az Árpádok és az Anjouk szintén becsben tartották a szőlőt, a Magyar Királyság komoly borexportőr volt századokon át, aminek Trianon vetett véget.

Kádas Lajos szerint manapság is jók a magyar borok, ám akkora mennyiséget egyetlen termelőnk sem tud előállítani, amivel tartósan be lehetne törni a nagyobb piacokra. Vagyis hiába ízletesek a magyar nedűk, a honi borásztok egyszerűen nem tudnak akkora mennyiséget termelni, amennyit elvárnának tőlük a külföldi kereskedők.

És ha már ennyi szó esett a borról, sokaknak okoz fejtörést, hogy milyen bort válasszanak, ha beülnek egy étterembe. Kádas Lajos úgy véli: a friss, száraz pezsgő, a száraz sherry, a könnyű rozé, a száraz tokaji szamorodni lényegében bármilyen fogás mellé jó választás. Előfordulnak persze kivételek, így a savanyú, a nagyon fűszeres ételek vagy az erős ízhatású sajtok.

A legtöbbünket persze az izgatta: tényleg rombol és nyomorba dönt-e az alkohol vagy sem; erre utalt az előadás címében három rövid kérdés is. Méreg? Élvezeti szer? Tápanyag? Szerencsére nem nekünk kellet véleményt alkotnunk, gyaníthatóan más is kissé elfogult vagy éppen túl szigorú lett volna. A válasz egyébként mindhárom kérdésre igen, szögezi le Kádas Lajos.

Méreg, bármennyire fájdalmas is ezt egyeseknek bevallani. Méreg, mert az alkohol drog, azoknak is a középmezőnyében helyezkedik el olyan szerekkel, mint az amfetamin vagy a dohány. Könnyen hozzá lehet szokni, túlzott fogyasztása zsírmájhoz vagy májnagyobbodáshoz vezethet, végső soron májelégtelenséget okozhat, ahogy kaphatunk tőle gyomorfekélyt, és az italozás vezethet szívelégtelenséghez is. Nem is beszélve a lelki betegségekről és azoknak a szervezetre gyakorolt romboló hatásáról. Ráadásul az elfogyasztott alkohol 0,5-3,3 százaléka az anyatejbe is átjut.

Az alkohol élvezeti szer, ezt talán annyira nem is kell bizonygatni, bár megtette megszámlálhatatlan irodalmi és képzőművészeti alkotó. Az alkohol tápanyag is, húzza alá Kádas Lajos. Egy gramm alkoholban 7,1 kCal található, vagyis az alkoholnak magas az energiatartalma. Akár az összes kalóriaszükségletünk 40 százaléka is fedezhető volna alkohollal. E tény azonban még nem ok a folyamatos fogyasztásra, fájdalom, az alkohol ugyanis toxikus hatású.

Egy babiloni kőtáblán viszont már több ezer évvel ezelőtt említést tesznek a borkenőcs alkalmazásáról, egy egyiptomi papirusztekercsben a bort asztmára és emésztési gondokra javallják, Hippokratész láz ellen, míg Galénosz, ókori orvos a gladiátorok gyógyítására használta a bort. A 19. században egy ír orvos, Samuel Black is felfigyelt rá, hogy bizonyos mennyiségű alkohol talán mégis hasznos a szervezetnek. A jelenséget francia paradoxonra keresztelték el később, mivel hiába fogyasztanak a franciák sok állati zsiradékot, mégis kevés a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. Ezt pedig az eltérő alkoholfogyasztási szokásaikkal hozták összefüggésbe.

A WHO MONICA-ra keresztelt kutatási programja 1992-ben arra jutott, hogy az alkoholnak van némi preventív hatása, bár nem ajánlott 30 grammnál több alkoholt fogyasztani. Ugyanakkor, aki egyáltalán nem iszik, annak sincs kisebb esélye például a stroke-ra. Ezt bizonyította az a kísérlet, amelyben bor helyett szőlőlevet ittak a kísérleti alanyok, akik kevésbé váltak védetté a szív- érrendszeri megbetegedések ellen.

Lényeges, mennyi alkoholt jelent a 30 gramm. Ha 100 milliliterben 10 milliliter alkohol található, akkor az 8 grammnak felel meg, vagyis nagyjából 3,5 dl bor vagy nagyjából fél liter sör naponta a plafon. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy egész héten nem fogyasztunk alkoholt, majd hétvégén összeadjuk a heti elmaradást… A mérsékelt alkoholfogyasztás egyéb megbetegedésekkel szemben is védhet, így növeli a HDL koleszterinszintet, csökkenti a coronaria, azaz a koszorúér-megbetegedések kockázatát, valamint az ezzel összefüggésbe hozható szívbetegségeket.

A színvonalas előadás során a közönség megismerhette a csemegeborok és pezsgők mellett a konyak, az armagnac, a calvados, a gin, a különböző likőrök, a pálinka, a rum, a sör, a szaké, a tequila, a vermut, a vodka és a whisky/whiskey rövid történetét is.