
Mágikus bélszín bújt meg a varázsköpeny alatt
Pálinkás Zsolt, az Örömfőzés séfjének munkásságát nem csak fantasztikus menüsorai, hanem életszerető, közvetlen személyisége miatt is követjük. Kreatívan megálmodott vacsoraestjei során a finom ételek mellett szellemi és lelki feltöltődésben is részünk lehet. Így volt ez a Varázslatos Örömfőzés névre keresztelt tematikus est során is, amikor nem csak ő varázsolt el bennünket.
A Book Kitchent, ami otthont adott a rendezvénynek, már ismerjük: hangulatos, elegáns, és a séf személye által családias is. Érkezéskor egy üdvözlő pálinka mellett volt lehetőségünk körülnézni, beszélgetni, megismerkedni az asztaltársasággal, így garantáltan a munkanap fáradalmaiból kilépve foglalhattuk el helyünket a gyönyörűen terített asztalnál.A szellemi izgalmakat ezúttal Kőhalmi Ferenc bűvészműsora biztosította a vacsora mellé. Én először láttam ilyen műsort és bevallom, rajongó lettem. Vannak, akik azért élvezik, mert meg akarják fejteni a mutatványok mögötti technikát, de én azt a tábort képviseltem, akik csak engedték, hogy elragadja őket a varázslat.
A különleges élmény titka egyértelműen a bűvész személye volt: Kőhalmi Ferenc ugyanis nem csak előadja a trükköket, hanem önazonos személyiségével, egyedi stílusával fűszerezi is azokat. Egy pillanat alatt tökéletesen felmérte, hogy mire vevő a társaság, és aszerint választott a repertoárjából – minden trükkel osztatlan sikert aratva. Viccelt, kommunikált, bevonta a közönséget is: egyszerre éreztem a műsort stand up comedy-nek és bűvészshow-nak.
A műsor remekül harmonizált a pazar menüsorral. A fogások elnevezése a bűvésztematikához igazodott, így az amuse bouche A varázspálca érintéseként érkezett az asztalra. A füstölt libamájmousse szarvasgombával, nanterri kaláccsal. A libamáj íze és állaga is tökéletes volt, krémes, és pont annyira fűszeres, hogy ne nyomja el a nemes alapanyag eredeti karakterét. A roppanós kalács remek kontrasztot adott, az édes erdeigyümölcs-esszencia pedig még izgalmasabbá tette az ízkompozíciót. A poharunkba Nardin – Prosecco Treviso került, jól esett egy kis pezsgés a fogás mellé.
Az előételt Tengeri illúzióként tálalta a felszolgáló, ami polip carpacciót takart pirított mákkal, wasabiropogóssal. Az étel izgalmas, édeskés-savanykás ízvilágú, különböző textúrák izgalmas játéka. A polipnak köszönhetően hangsúlyos tengerízzel telhettünk el, amit kellemes wasabis aroma kísért. A fogáshoz kínált Novantaceppi – Sauvignon Blanc Friuli bor szintén remek – az egyik legízgazdagabb Sauvignon blanc, amihez eddig szerencsém volt.
A Varázsköpeny legendája fantázianév Wellington-bélszínt rejtett, amit fekete fokhagymás, vajas burgonyakrém és vörösboros jus kísért. Életem első Wellington-bélszín élményét jelentette a fogás, valahogy eddig kimaradt, de biztosan nem ez volt utolsó. Az ízes, szaftos, puha bélszín körül a pirított gomba izgalmasan fűszeres, a leveles tészta pedig kellemesen ropogós volt, a vörösboros jus pedig – annak ellenére, hogy már önmagában is ízbomba – mintha az étel minden alkotóelemére reflektort irányított volna.
A burgonyakrém mellett a meglepetés a savanyított mustármagos gomba volt, ami üdítően fanyar aromájával ellenpontozta a sós-fűszeres ízeket. A kísérő Leép – Turan a Mátrai borvidékről olyan vörösbor – az egyetlen magyar tétel a sorban –, ami sűrű, rendkívül gazdag amarénás aromájával emelte művészi szintre a főételt. Az este gasztronómiai varázslata számomra ebben az étel-ital párosban összpontosult.
A szimplán csak Végzetként definiált desszert Csokoládé & varázslat alcímet kapott. A mennyei pohárdesszert tömény csokoládérétegén lágyabb állagú maracujás angolkrém pihent. Az angolkrémből átoldódó gyümölcsös aromák a csokoládéréteget is megfűszerezték, egészen különleges finomság vált így az egyszerűnek tűnő desszertből. A krémes rétegek tetején karamellizált dió gondoskodott a változatos textúráról. A borsort Vulture – Moscato Basilicata zárta, ami bár hivatalosan száraz bor, a különleges gyümölcsössége miatt egyszerűen tökéletes desszertkísérőnek bizonyult.
Vacsora után alkalmunk nyílt még beszélgetni a séffel, a bűvésszel, a többi vendéggel. A Bookban a jövőben lehetőség lesz játszani is, ennek most zajlott a premierje: hivatásos krupié segítségével ismerhettük meg a kaszinóetikettet (legalábbis ami a black jackre vonatkozik), illetve a kártyajáték szabályait. Tét nélkül át is élhettük az izgalmakat. Az addig is közvetlen asztaltársaság igazán elemébe került, a terem egyik végében záporoztak a poénok, másutt elmélyült beszélgetések alakultak ki. Minden tekintetben varázslatos este volt.