Gyönyörű tájban, dimbes-dombos vidéken, kanyargós úton érjük el az alsópetényi Prónay-kastélyt, a Börzsöny ékszerdobozát. A műemlék épületet körbeölelő hatalmas park nemcsak feltöltődésre alkalmas, hanem például szarvasgomba-kereső verseny lebonyolítására is. A hatodik alkalommal megrendezett Alsópetényi Szarvasgomba és Lagotto Fesztiválon részt vettünk valódi gombavadászaton, kóstoltunk szarvasgombás ételeket, sőt még pálinkát is.

Farkas Szilvia szarvasgombász és kutyakiképző, a Szarvasgombász kutya.hu tulajdonosa a közelben élt, amikor megkereste Tömösvári Szilviát azzal, hogy csináljanak közösen egy szarvasgombás programot. Nagy álma valósult meg azzal, hogy az illatos gomba köré fesztivált szervezhettek. A kastélypark tökéletes helyszínnek tűnt a célra. A barokk épület előtt tavacska, benne egy kis sziget, hozzá fahíd vezet. A parkban hatalmas fák fürdenek a napfényben. Mi lehet ennél adekvátabb színtér?
A fesztivál Nógrádnak is jót tett, meséli Tömösvári Szilvia, a Prónay-kastély üzletvezetője, mára elérték, hogy a kutyatulajdonosok, és az érdeklődők az év elején bejegyzik a naptárba az eseményt. A vasárnap vált be a leginkább az egyébként rendezvényhelyszínként is működő kastélyhotelban, mert ilyenkor általában nincsenek programok.

„A lagotto nagyon népszerű fajta manapság, jó természetű, nem hullik a szőre, okos és nagyon jó a gombakeresésben is. Ezért gondoltuk úgy már a kezdetekkor, hogy érdemes a gazdáknak egy találkozót szervezni” – avat be a részletekbe Tömösvári Szilvia. A hangulat békés, sehol egy hangos szó, viszály, tolongás, lökdösődés, elégedetlenség, mint oly sok más eseményen, ellenben rengeteg csaholó, gombszemű kedvenc és munkatárs. Gyönyörködhetnek bennük azok is, akik nem kutyával érkeznek, de szeretik a négylábúakat.

Tömösvári Szilvia

Gazdáik közül sokan évek óta visszajárnak. Az elmúlt két évben közel hatszázan jelentek meg, becslésünk szerint az idei 6. fesztiválon sem lehetnek kevesebben a napfényes időben. A szarvasgomba-kereső versenyre 22 kutyával neveztek – erre később még kitérünk.

Szilvia elmondja, igyekeznek olyan értékteremtő programokat szervezni, illetve olyan (szarvasgombás) termékeket kínálni az ide látogatóknak, ami magas színvonalat képvisel. Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a büfékínálatot is a szarvasgombára építették. A menü minden évben változik, az idei sláger a homoki szarvasgombával ízesített-édesített forró fehér csokoládé. És lesz mákos burgonyás nudli szarvasgombás vaníliasodóval a palóc hagyományok jegyében. (Egyébként a szállodában igyekeznek mindig kínálni olyan ételeket, amihez szarvasgombát használnak.)Az első verseny végén a látogatók találtak a parkban szarvasgombát. Tömösvári Sziliváék azt hitték, a kutyáknak elrejtett gombákra bukkantak a fesztiválozók, ám kiderült, nem erről van szó: a kastélyparkban is terem a különleges gomba. A kastély vezetése azóta természetesen kigyűjtteti az értékes fűszert, és felhasználják a konyhán. Mi lehetne fenntarthatóbb ennél a felhasználásnál? A saját szarvasgomba mellett egyébként a környéken gyűjtött szarvasgombát is felvásárolják – Farkas Szilviától, aki egyébként több más étteremmel is kapcsolatban áll.

Amikor megnyitott a szálloda, még nehezen lehetett jó minőségű helyi termékeket beszerezni, mára ez a helyzet is változott, tudjuk meg az üzletvezetőtől. Szép lassan ugyanis találtak sajtkészítőt, sörfőzőt, méhészt, majd szárított gombát, fűszert kínálókat, szilvatermelőt. Ma már annyi vállalkozóval állnak kapcsolatban, hogy karácsonyi vásárt is tudnak rendezni a részvételükkel. Szilvia hangsúlyozza: küldetésüknek érzik, hogy megismertessék az országgal Nógrádot, kincseit, ennek jegyében rendeznek vásárokat, és üzemeltetnek egy Facebook-oldalt is, a Miért éppen Nógrád?-ot.Járunk egy kört, ám gyorsan megállít bennünket az illatfelhő. Mást is: hosszú sor kígyózik a kastély mögötti kis terecskére kitelepült konyha pultja előtt. A menü mindenre magyarázatot ad: kapható házi szarvasgombás / tökmagos / burgonyás pogácsa; amelyeket nyugodtan fogyaszthatunk az erdei gombás krémleveshez, amibe természetesen egy kis szarvasgombaolaj is került. Van kacsaraguleves is, vargányás tésztabatyuval, szarvasgombás pestóval.

Második fogásként fogyaszthatunk szuvidált mangalica tarját, szervasgombás jus-vel, shitake gombával, kemencés burgonyával. Vagy tépett malaccsászárt buciban, szarvasgombás majonézzel, salátával, kemencés burgonyával; esetleg grillezett nógrádi sajtot buciban, amit szintén szarvasgombás majonézzel ízesítettek, salátával, kemencés burgonyával. Kapható még cajun jércemellfilé buciban a már ismert körettel és szósszal. Az édességre vágyóknak a Szilvia által is favorizált nudli ajánlott, homoki szarvasgombás vaníliasodóval, esetleg szilvás pite.Úgy döntünk, a verőfényes napsütésben mindkét levest megkóstoljuk, mellé kérünk még tarját, és természetesen gubát. Amit mindenképpen megállapíthatunk, hogy a szakácsot nem kapta el a gépszíj, nem locsolta literszám a szarvasgombaolajat az ételekbe, csupán jelzésértékűen, mégis jellemzően van jelen a fűszer az ételekben. Helyes mértéktartás.

Az őszi, színes levélkabátba öltözött parkban már zajlik a szarvasgomba-kereső verseny. A kutyáknak öt perc áll rendelkezésére, hogy egy körülhatárolt területen rábukkanjanak öt szarvasgombára. A területet szalaggal jelzik, ha a kutya elhagyja a zónát, büntetőpont jár érte. A gazda csak vezényszavakkal navigálhatja az ebet, a pórázzal húzni, irányítani nem szabad. Akad olyan kutyus, amelyik szinte egyik gombát találja a másik után, de látunk olyan párost is, ahol a négylábú 1 másodperccel a rendelkezésre álló idő előtt szimatolja ki az utolsó rejtekhelyet.Nem tudjuk végigvárni a versenyt, sietünk a vezetett erdei túrára, ahol két vadász és kutyája valós körülmények között igyekszik majd gombát találni. Nala, a beagle rendkívül izgatott, ha egy bizonyos illatot, a szarvasgombáét megérzi. Farkas Szilvia szarvasgombászkutya-oktatónál tanulta a „szakmát”, mint oly sok négylábú társa. Kardos Zoltán, a gazdája az alapoknál kezdi, hogy mindenki értse: miért van szükség a kutyákra. A szarvasgomba a föld alatt nő más növényekkel szimbiózisban, leginkább a tölgyekkel és a mogyoróval, de olykor fűz, nyír, Horvátországban olajfa alatt is találnak. A homoki szarvasgomba kifejezetten akác alatt nő. Ezt azért sem árt tudni a gombászoknak, hogy ne céltalanul bolyongjanak az erdőben.A szimbiózisban a növény a cukor lebontása során tápanyagot juttat a szarvasgombának, amiból a gomba az illatanyagot előállítja. A gombák azért árasztanak illatot, hogy az állatok megtalálják. A föld alatt a sziklás, löszös, agyagos talajban, a gyökerek közt ugyanis nem lenne képes a szaporodásra, hiszen a spóráik nem tudnak feljutni a levegőre. Azzal azonban, hogy a vadak, szarvasok, őzek, vaddisznók kitúrják és elfogyasztják, a székletükkel távozik a spóra is, így tud újra szaporodni a gomba.

Mit kap cserébe a tölgy vagy a mogyoró? A szarvasgomba fonalakkal szövi át a talajt, amellyel megvédi az egyéb élősködő gombáktól a gazdanövényt.

Minden gombának van egy szedési intervalluma, azon túl nem igazán etikus szedni, azért sem, hogy ne tegyük tönkre a termőterületet. Amit begyűjtünk, az a termőtest.A szarvasgomba azért drága, mert egyrészt föld alatt nő, másrészt kevés területen található meg, hiszen kényes a megfelelő talajra és az elegendő csapadékra. Ahol kalapos gombát találunk, szinte biztos, hogy nem bukkanunk majd szarvasgombára. Azaz: ha ültetni akarunk olyan területre, ahol korábban már más növénykultúrák éltek, az ott megtelepedett gombákat a szarvasgomba nem képes elnyomni. Ha valahol már megtelepedett, ott megmarad.

Lehet ültetni is a gombát, kérdezheti joggal az olvasó. Bizony, lehet. Ilyenkor spórával „fertőzött” gyökérzetű facsemetét kell ültetni szűz területre. Nagyjából 5–7 év alatt fordul termőre az ültetvény. Ezt onnan fogjuk észrevenni, hogy az aljnövényzet elkezd kiégni, mert a gomba a fonalain keresztül elvonja a tápanyagot. Jó jelzőnövény a csalán, a szeder.A szarvasgombáknak nagyjából 200–250 fajtája él szerte a világon, Magyarországon nagyjából hatvan. Ami piacképes, vagyis ehető, eladható, az hétféle, amit két csoportra oszthatunk: fehér és sötét peridiumos gombákra (a peridium egyfajta burkolat a gomba felszínén, ez védi a spórákat).

Az összes szarvasgomba közül a legértékesebb az isztriai, latinul tuber magnatum, amelynek kilogrammja 2–3000 euróba kerül. Azért ilyen drága, mert a föld felszíne alatt 70–80 centiméterrel nő. A másik fehér fajta a homoki szarvasgomba, az egyetlen, ami édeskés ízű. A szarvasgombászok szeretnék ezt a fajt hungarikummá nyilváníttatni. A legnagyobb gombákat alföldi, dunai árterületeken találják. Bár Kínában is megtalálható a fajta, azok kisujj körömnyiek, míg a homoki karfiolra hasonlít inkább.

A harmadik világos gomba neve egyszerűen csak fehér, ez az egyetlen olyan föld alatti gomba, ami enyhén mérgező. Ez persze nem azt jelenti, hogy az életre veszélyes, enyhe gyomorrontást kaphatunk tőle, de azt is csak akkor, ha nem főzzük legalább 20 percig.A feketék közül az első a nyári, vagy burgundi szarvasgomba, ami talán a legismertebb. Egy másik a nagyspórás, aztán van még a téli, ami októbertől februárig gyűjthető, és végül a kátrányos, amelynek szúrós az illata.

S ha már illat, így jutunk el a kutyákhoz, amelyek a mélyen növekvő gombákat is képesek kiszagolni. Minden gombában megtalálható ugyanaz az illatanyag, ami nem egyenlő azzal a fenséges aromával, amit mi érzünk a gombát szagolva (amikor már a kezünkben van). A kutyák úgy tájékozódnak, mintha vékony színes damilokat húznánk ki az erdőben, és azokat követnék. Ez az ember számára nem lenne túl egyszerű feladat, mert az erdőben akár 2–3000 különböző szag is előfordulhat. Ennyi lehetőség közül kell az ebeknek kiválasztani a szarvasgomba illatát.A feladatra lényegében bármely kutya alkalmas, de Kardos Zoltán szerint, ha a kényes szőrű, vagy rövid szőrű kutyával (ami hidegben ezért fázhat) szeretnénk gombászni, nem biztos, hogy jól választunk. De velük sem reménytelen a feladat. A beagle azért alkalmas a feladatra, mert a hosszú lelógó füle segíti a szaglásban, tereli a levegőt a kutya orrának irányába. Ugyanezt „teszik” más kutyafajtáknál a bőrredők is. A kutyákból 1–2 hónapnyi aktív munkával válhat jó szarvasgomba-kereső. A négylábúnak az jelenti az élményt, ha látja, hogy a gazdája örül a találatnak.Vannak, akik a gombászatból élnek, akár több tonnát is összegyűjthetnek, több kutyával, bérelt területeken. Kardos Zoltán arra bíztat mindenkit, hogy foglalkozzon a gombászattal, mert rendkívül jó kikapcsoló tevékenység: „vadászat” közben a természetben lehet az ember négylábú kísérőjével. Ezt be is mutatják, ugyanis a két kutyával az erdei szűz területen fogunk kereséshez. Nala és Orosz Enikő kutyája, Mona egymás után ássa ki a szarvasgombákat, az egészen parányitól az 50 forintos nagyságúig. Lebilincselő az a vehemencia, amivel a keres.Az izgalmak után visszatérünk a kastély parkjába, egészen pontosan először a büfé elé, ahol egyébként is apadt a sor, és megkóstoljuk a szarvasgombás pogácsát, valamint a forró fehér csokoládét. Mindkettő ízletes, de a homoki szarvasgombás fehér csoki valami lenyűgöző.

Átsétálunk a vásástérre, ahol színvonalas árukínálattal találkozunk. Kiváló sajtokat kóstolunk, aztán szarvasgombás pálinkát! Utóbbi természetesen nem a gombából készült, hanem almapálinkát ízesítettek vele. Egy korty, semmi – 2 másodpercig. Mert, ahogy leért a korty a gyomrunkba, az ízlelőbimbóink jelzik a nemes gomba ízét. Zseniális.Itt van egyébként a chocoMe, amely nemcsak szarvasgombás termékével érkezett, hanem új brandjét, az Ateliert is népszerűsíti. A Földanya Kincsénél szárított gombákat vásárolunk, a Nefag Zrt. márkájánál, a Forest Kitchennél szarvasgombás olajat, míg a Szarvasgombász Kutyánál a versenyen elrejtett és megtalált gombából veszünk otthonra egy keveset.A fantasztikus nap vége felé kihirdetik a keresőverseny végeredményét is. Az első helyet Barack, egy másik beagle szerezte meg, akinek Berta Zsolt a gazdája; a kutyának nem kellett két perc sem (1:23), hogy megtalálja az öt elrejtett szarvasgombát. Második nem sokkal elmaradva Happy lett, gazdája Tolnai Attila (1:35 perc), míg a harmadik helyet Cseresznye szerezte meg Pikó Petrával, nekik éppen csak több mint két perc kellett (2:03) a bronzéremhez.