Az idei Gourmet Fesztivál a vidék ízeit és alapanyagait állította középpontba – számos nagyszerű hazai étterem hozta el tudása legjavát a Millenárisra. Ettünk pacalt, paprikás krumplit, hurkát, bodagot, marhanyelvet, csorbát és főzelékeket, ahogy kóstoltunk kaviárt, paprikafagylaltot, pisztrángot, taratort és arayast is. Közben nem lettünk sem „sznobok”, sem „libsik”, viszont gazdagodtunk fantasztikus élményekkel, amelyekből igyekszünk minél többet átadni. Íme a 2026-os Gourmet Fesztivál esszenciája.

„Ez az újragondolás szétcseszi az idegeimet”, „Mi ezeket az adagokat otthon elmossuk”, „Libsi, sznob, fancy életérzés kimaxolva”, „Ezt otthon 1500-ból kihozom”, „Virágot meg zabáljon a kecském”. Ismerős megállapítások? Sokan szaladtunk már bele (de hányszor…!) hasonló, humorosnak szánt szánalmas kommentekbe. Erre szeretett volna reflektálni a Teyföl csapata, akik faházuk pultja alá helyezték el a fenti velős véleményeket, egyben jelezve azt is, kinek nem ajánlják magukat. Meg úgy általában a Gourmet Fesztivált. Mert az eseményen a látogató egyszerre találkozhat – szerencsés esetben – az ország krémjével, akik örömmel osztják meg innovációikat, népszerű fogásaikat az érdeklődőkkel, olyan ételeket, amelyek sok esetben új köntösben, ám magas minőségben kerülnek a tányérra. Az idei tematika ráadásul kedvezett annak, hogy az ország számos remek étterme bemutatkozzon, hiszen a szervezők a Made in Vidék szlogennel hirdették meg az eseményt. Nyakunkba vettük a fesztivált, sokat kóstoltunk, hogy megközelítőleg pontos pillanatképet rögzíthessünk arról, hol tart manapság a gasztronómia Magyarországon. És még „libsik” sem lettünk.

Hot dog homárból

Természetesen nem csupán vidéki éttermek vettek részt a gasztrodzsemborin, a kiállítók jelentős része fővárosi étterem volt. kíváncsiak voltunk, miként nyúltak az idei tematikához. A Bilanxnál a séf döntött a kínálatról, a Liszt (a két étterem szimbiózisban, egy konyháról működik) csirkemájpatéját turbózták fel. A másik étel, a pisztráng Horváth Péter séf kedvence, amit házilag füstöl, nem volt kérdés, hogy azt is hozzák a fesztiválra. A harmadik fogás alapanyaga, a marhanyelv Magyarországról származik, simmenthal marha része; az étel érdekessége, hogy sütve tálalták, felséges paprikamártással. A Bilanx filozófiájáról ezen a linken olvashat bővebben. A Caviar & Bull még soha nem szerepelt a Gourmet Fesztiválon, ráadásul hosszú idő után tavasszal séfváltás is történt az étteremnél, volt tehát miről beszélgetnünk Borbély Dávid séffel. Számukra kis fejtörést okozott az idei tematika, hiszen az étterem fő profilját – amint az az étterem nevében is áll – a minőségi steakek, a tenger gyümölcsei és a kaviár jelentik. Egyszerre kellett megjeleníteniük a máltai tulajdonos-séf, Marvin Gauci által megálmodott kínálatot és a magyar alapanyagokat.A csapatmunkában készült menü egyik eleme, az étterem signature étele, a tatár, amelyet paprikafagylalttal kínáltak. Utóbbi íze a töltött paprika szószára emlékeztetett bennünket – az egyik legizgalmasabb aromaként definiáltuk. A bull krokett marhanyak felhasználásával készült, tetejét a másik elhagyhatatlan elem, a kaviár ékesítette, amely magas minőségű lengyel import. A homár hot dog formájában került a látogatók tányérjára: a kolbász homárhús felhasználásával készítették, amit pirított hagymával díszítettek. Borbély Dávid ezt az ételüket tartotta a legizgalmasabbnak, mert igazi szakmai kihívást jelentett elkészíteni.Ha valaki, hát a Pasarét Bisztró csapata echte országszerte ismert ételekkel érkezett (egyébként arra a kérdésünkre, mit jelentett a vidék tematika a csapatnak, Mészáros Tamás séf megjegyezte, még a disznósajt is versenyben volt…). Mindenki kedvence a paprikás krumpli, amit a séf szívvel és tökéletes technikával készített. A szaftja sűrű, a burgonyát pedig úgy tette az ételbe, hogy előtte héjában megfőzte. Ezt a fogást a vegetáriánusok is fogyaszthatják, mi azonban az extrával kértük, ami ez esetben hízott kacsmájat jelentett. Egyszer élünk!Másik ételük vadas volt, marhapofával, szalvétagombóccal, minden elemében, ízében a békebeli fogást idézte. A slusszpoén: bárány pitában. A hús egy nádudvari gazdaságból érkezett és nem akárhogyan készült. A séf a Közel-Keletet idézte meg (ha szeretné tudni az okát, erre a linkre kattintson!), hiszen lényegében egy arayast, azaz egy darált hússal töltött pitát készített.A bárányhúst vöröshagymával, fokhagymával, római köménnyel, mentával, sóval, borssal ízesítette, és az elegyet nyersen beletöltötte a pitába, aminek előbb mindkét oldalát megpirították forró vaslapon, majd sütőben fejezték be készítését. Igazi ízbomba! Mentás joghurtba tunkolva fogyasztottuk.

Made in Vidék

A Babel és a pócsmegyeri Papi egymás mellett várta a vendégeket, hiszen mindkét étterem tulajdonosa Hlatky-Schlichter Hubert. A Papinál nem volt kétséges, mit jelent számukra a vidék, hiszen egyrészt az étterem a Szentendrei-szigeten található, másrészt az egykori lovasfarmot csupa zöld veszi körbe, amit részben a Papi munkatársai teremtettek meg, és az általuk nevelt növények teljesen mentesek minden mesterséges behatástól. Az egyik fogás igazi innovatív meglepetés: mini hamburger, amiben csirkecomb és kecskesajt keveréke volt a húspogácsa, tudtuk meg Babiczky Gergő séftől. A csirke szintén „szigeti”, pontosabban Szigetmononstorról érkezett, míg a a kakukkfű mézzel ízesített crème fraîche desszertjükhöz felhasznált epret Tahitótfaluból szerzik be, árulta el Orosz Gábor, executive séf. A „szomszédban”, az egy Michelin-csillagos, 4 Gault&Millau szakácssapkás Babelben taratort, a bolgár hideg, krémes-joghurtos uborkalevest kóstoltuk. A fesztivál pazar levesfelhozatalát a mogyoróhalommal tunningolt tarator is erősítette. Nagyon megörültünk, amikor meghallottuk tavaly, hogy Elek Balázs visszatért Németországból, és újra ő irányítja a balatonfüredi Bistro Sparhelt konyháját. A fesztivált kóstoló, kétfős csapatunk egyik tagja ki nem állhatja a zöldbabfőzeléket, a séf kapros változata azonban még őt is meggyőzte. Bizonyára segített ebben az elkészítési mód: Balázs sertéshús főzőlevében puhított vajbabot, amit rizsecettel, friss kaporral és tejföllel sűrített, majd lepasszírozta. Ez lett a főzelékalap.Ezzel párhuzamosan a nyers babot zsíron megpirított, majd ecetet, lime-lét és shirodashit adott hozzá, valamint a kapor négy „árnyalatát”: friss fűszerként, valamint olaj, por (amit még kiegészített kétfajta alga is), és díszítés formájában. A calabriai chorizo, amit Elek Balázs sós citromos jus-vel is meglocsolt, csak hab volt a tortán, vagyis a főzeléken – a szósz teljesen más dimenzióba emelte az amúgy is markáns kolbászt.Másik ajánlatuk, a velős pirítós merész vállalás volt, sokan nem kedvelik a velőt. A séf paprikás mártással elegyítette, ez került a kenyérre, mintegy megágyazásként, a krémen füstölt marnyelvszeletek, valamint savanyított lilahagyma és paradicsomcikkek sorakoztak. Desszertként a Sparhelt barnavajas mandulagrillázs morzsájában meghempergetett túrógombócot kínált eperszeletekkel. A gombócok eperlekváron pihentek, az édesség tetejét a séf mentacsíkokkal szórta meg. A desszert egy hasonló változata egyébként megtalálható a Sparhelt étlapján.A szentendrei Teyföl csapatáról a bevezetőben már esett szó, most következzék a kínálatuk, amiből mi a hideg tökfőzeléket kóstoltuk. Mint megtudtuk, az étel a séf, Kulcsár Alex egyik kedvence, amit ő maga úgy jellemzett: nosztalgikus ízek új formában. Az főzelékkel szerette volna átírni sokak gyermekkori menzás traumáját. Sikerült! A séf visszanyúlt a gyökerekhez, nagymamájához hasonlóan hidegen készítette a főzeléket, amit – lisztet mellőzve – magával sűrített. Mellé hajdinafasírtot kínált, a finom, krémes tököt kétféle cukkinikockával, savanyított lilahagymával, fekete fokhagymaszósszal és pirított vadrizzsel dobta fel. Csapatunk egyik tagja kifejezetten tartózkodott eddig a tökfőzeléktől, de a Teyföl változatát kóstolva revideálta eddigi hozzáállását az ételhez.Egyébként az étteremben rendelhetők mindenmentes és vegán ételek, amelyekből ha fesztiválra kitelepülnek, mindig hoznak magukkal ízelítőt, tudtuk meg Szászfai Brigitta tulajdonostól. Azt is elmondta, az étteremre szerelemprojektként tekintenek, így például nagy segítséget jelentett számukra a Big Green Eggtől a fesztiválra kapott grillsütő. A rendkívül szimpatikus csapat igyekszik a város környékén beszerezni minden alapanyagot, vagyis náluk aztán tényleg szinte minden hozzávaló „Made in Vidék".

Pacal sóval, citrommal?

A balatonszőlősi, Michelin Bib Gourmand-díjjal kitüntetett Casa Christa ugyancsak egyedülálló kreációkkal lepte meg a náluk megállókat. Számunkra a legizgalmasabbnak a süllő tűnt, és nem csak azért, mert más nem is kínálta a nemes halat. Az étel készítésénél Tóth Keve séf ugyanis visszanyúlt gyermekkori emlékeihez: édesanyja a szentestéről megmaradt rántott pontyból és az ecetes burgonyasalátából állított össze egy új fogást. A séf ezt az élmény idézte fel – a fesztivál egyik legérdekesebb kombinációját (újra)alkotva. A bundázott filézett süllő remekül „élt meg” a paradicsommal, zöldfűszerekkel és az ecettel.Amikor először találkoztunk a tiszalöki Horgonyzó Kisvendéglő csapatával, teljesen levettek bennünket a lábunkról innovációikkal, hiszen ki hallott már pontyhúsból készített töltött káposztáról? A haltepertőjükről nem is beszélve, ami az étterem egyik signature fogása. Idén a 2024-ben megismert (madártejes) kürtőskalácsuknak egy még különlegesebb változatával érkezetek: fehér mákkal megszórt, és pirított kürtőssel. A fehér mák a fesztivál egyik legegzotikusabb élményét jelentette számunkra. A Tiszavasváriban termett fehér mákban egyikünk diósabb utóízt fedezett fel, csapatunk másik tagja pirított szezámot, kenyérmorzsa aromáját vélte azonosítani, mákos felhanggal.Kecskés Andrea tulajdonostól megtudtuk, édesanyja erdélyi, nem különben pedig a kürtőskalács nagymestere, évtizedek óta készíti a finomságot a nyíregyházi állatkertben. Az erdélyi ízek nemcsak a kürtősben öltöttek testet, hiszen ezúttal is húztak egy meghökkentőt: a csorbalevest harcsából készített húsgolyóval tálalták – az ételek egyébként mind Pataky Péter kreatív séfet dicsérik.

Nem tagadják meg gyökereiket, így a másik ételük sem meglepő immár: mangalicából készített körömpörköltet hoztak a fesztiválra, ami aztán tényleg Made in Vidék. Ráadásul a húsból halrudacskát imitáló téglatestet formáztak, amit kirántottak. Az étel saját fermentált zöldségeikkel és tökfőzelékszósszal lett teljes.A Horgonyzó vezetése tudatosan keresi a finom vidéki recepteket, ízeket, mi több, nem csak a környék gazdáitól vásárolnak, már saját kis biokertészetük is van, amelyet folyamatosan fejlesztenek, és tanulják maguk is szülői segítséggel – vallották be. A 400 négyzetméteres kertből újhagyma, paradicsom, paprika, karfiol, cukkini egyaránt kerül a konyhára.

„Amikor Nápolyban jártunk, felfedeztük az ételt, aztán minden nap ezt reggeliztük" – mesélte Mede Ádám a pizza őshazájában kóstolt csemegéről, a pacalról (!). A séf ugyanúgy készítette a megosztó ételt, mint imént dicsért olasz kollégái: 1 óra 45 percet abálta a pacalt, amelyet nem ízesített semmivel. Az így elkészült eledelt szervírozáskor sóval hintette meg, és csöpögtetett rá citromlevet. Az eredmény egy rugalmas, de nem kemény, jól fogyasztható csemege lett. Vagy, ahogy Ádám fogalmaz, „csibész”, ami mellé jól passzol bármilyen habzó ital.A másik étele sem éppen mindenki kedvence, ami nem más, mint a szalontüdő. És ha még nem lenne elég, hogy az étel megosztó, a séf még sertésszívet is tett szaftos fogásba, amit szardellával, sós citrommal, édesköménnyel, fehérborral készített. Körete sem egyszerű, a bodag, ami ugyancsak ellentmondásos táplálék. Ahány ház, annyiféle készítési mód, a Mede Ádám-féle változat azonban nemcsak abban különbözik az általunk eddig kóstoltaktól, hogy kellemesen puha, hanem abban is, hogy a szintén nem egyértelműen közönségkedvenc véres hurka töltelékével dúsította a tésztát. A kivételes állag persze nem a véletlennek köszönhető, mint megtudtuk, a séf 10 éve kísérletezik bodaggal.

Kukorica, kecskesajt, fokhagyma

Mede Ádám és korábbi munkahelye, a sokra hivatott, ám már megszűnt Laurel sajnálatosan nem kapott Michelin-csillagot, ám aki nyitott szemmel járt a fesztiválon, több olyan helyet is találhatott, amely rendelkezik egy, vagy akár két csillaggal is. Még. Nem sokkal az esemény kezdete előtt érkezett ugyanis a szomorú hír, hogy a vidék egyetlen két Michelin-csillagos étterme, a tatai Platán Gourmet jelenlegi formájában megszűnik.Két egy Michelin-csillagos étterem az Essencia és a Borkonyha egymás mellett várta a látogatókat. Mi az előbbi étterem kukoricalevesét és hortobágyi palacsintáját kóstoltuk. Előbbi krémes, lágy, hűs, kompakt, jellemzően édes, enyhe savas beütéssel, teli kecskesajttal, megpörkölt kukoricaszemekkel és bébikukorica karikákkal. Tiago Sabarigo séf fogása nálunk a fesztivál levese, pedig csupa finomságot kóstoltunk. A hortobágyi palacsinta önmagában egy geg: mini palacsintalapocskák fogták közre a tölteléket. Az étel gazdag szószban állt, a palacsinta tetején savanyított medvehagymatermés és hagymakarikák tették izgalmasabbá az egyébként is furfangos ételt.A Mák Restaurantnál nagyon megörültek az idei tematikának, hiszen az elmúlt években a Kárpát-medence számos régióját járták be, rengeteg emberrel, recepttel, alapanyaggal találkoztak. Ennek mentén készült az étterem hortobágyi palacsinta változata, ami inkább hasonlított küllemében arra, amit az éttermekből ismerhetünk, azonban az íze olyan komplex, amit átlagos fogyasztó el sem tud képzelni erről az ételről. Ezért is jó ez a fesztivál, mert a látogatók olyan ízharmóniákkal találkozhatnak teljesen átlagos, illetve annak hitt ételeket kóstolva, amit talán el sem tudtak volna addig képzelni. Mizsei János séf kreációjához mangalica körmét, pofáját használta, tormahabbal és mesés jus-vel kínálta. A koronát az étel tetejét díszítő zöld fokhagymaszár-karikák, és aszaltparadicsom-saláta jelentette.

Street food, kicsit másképp

A Mák Restaurant egyébként ismét elhozta zseniális mák(os)lángosát, ami Mizsei János séf szerint igazi fesztivál food. Koltai Gábor, az étterem résztulajdonosa egy új pop up projekttel, a Lángosss!-ra keresztelt, egyelőre kísérleti fázisban tartó vállalkozásánál továbbfejlesztette a lángostematikát. Az öt különböző lángosból mi a szarvasgombást választottuk, amelynek a tésztája burgonyával készült. Na, ilyennek kell lennie egy jó kis lángosnak. Reméljük találkozunk még a projekttel!

Régi ismerősünk a Majorelle marokkói étterem, csapatuk minden alkalommal lenyűgöz bennünket elhivatottságával, amit idén is prezentáltak, hiszen egyrészt kizárólag tenger gyümölcsivel érkezetek, másrészt a séf, Saad Douyal egész napon át grillezte a finomságokat a rekkenő hőségben, tűző napon is. (Hasonlóképpen állták a sarat kitartóan a Baalbek, a Budaprés vagy a Tunning Burger munkatársai a folyamatos igényeknek megfelelve.) A tengeri gyümölcsös tacójuk friss mangós-sáfrányos salsával hozta a megszokott kiváló minőséget.Ki nem hagytuk volna idén sem a Trattoria Pomo D’orót (ételeiket, fagylaltjaikat egyaránt szeretjük), de leginkább Horváth Attila személye miatt, aki a fesztivál igazi színfoltja. Folyamatosan viccelődik, de nem tolakodón, végtelenül energikus és szellemes, az étterem egyik legnagyobb erőssége ő. Megkóstoltuk náluk a Cartocciót, ami igazi tengerparti csemege: tintahal és garnélarákfarok ropogósra sütve, ízes majonézzel, papírtölcsérben szervírozva.
Aztán jöhetett a Tortellini alla Bolognese, vagyis a bolognai raguval töltött és megpirított tortellini, parmezánhabbal, borjú jus-vel – hát e fogást valami pazar összhang jellemezte. A végére hagytuk a legnagyobb dobást, a Burrata Tartuffót, amit Attiláék hamis szarvasgombaként hirdettek. Az étel tintahal tintájával feketére festett morzsában sült füstölt burratát rejtett, amihez sós pisztáciamártást adtak. S hogy hol a szarvasgomba? A mártást ízesítették vele, miközben az étel is éppen úgy nézett ki, mint egy óriásira nőtt szarvasgomba.

Csokitól a zöldségeken át a csokiig

A fesztiválon nem csupán éttermeket találhatott a figyelmes szem, számos különlegességgel érkezett hely kínálatát is érdemes volt böngészni. A Bocca Gourmet Stories például champagne-okkal, olívaválogatással, bean to bar csokoládékkal (közte egy különlegességgel, a juhtejjel készült tanzániai táblával) érkezett, amelyeket meg lehetett vásárolni. A több mint ötven ország magas minőségi termékeit kínáló delikátesz nemrégiben nyitotta meg második üzletét, ahol hússpecialitásokat kínálnak. A leendő vásárlók a helyszínen tesztelhették a kínálatot – vélelmezzük, nem kell részleteznünk, hogy az argentin ribeye steak milyen mesés volt.Innen nem messze állt a Pilpel standja, ami lényegében egy „világzöldséges”, olyan csodákkal, amit máshol nem vagy alig találni. A számos egzotikus gyümölcs és zöldség mellett a figyelmünket az uborka őse, a kiwano keltette fel, ami alig hasonlít a ma ismert kígyóuborkára. Csepp alakú, külseje pedig tüskés. A frissen reszelt kaffir lime illatát pedig egyszer mindenkinek meg szagolnia! A Pilpel mindemellett grátisz osztogatott valódi gyümölcsből készített zselés cukorkákat is, egyik jobb volt, mint a másik.A ChocoMe és tulajdonosa, Mészáros Gábor régi ismerősünk, mégsem találkoztunk a cégvezetővel úgy, hogy valami újdonságot ne tudott volna mutatni nekünk. Márpedig 15 év alatt ez igen nagy szó! A tavaly megismert fagylaltjaik mellett például elhozták a májusban rendezett International Chocolate Awards európai elődöntőjében aranyérmet szerzett chocoMe Atelier Rugoso 70% étcsokoládéjukat, amit kóstolva megállapíthattuk, nem véletlenül nyerte el a legmagasabb kitüntetést.Számunkra azonban még ennél is nagyszerűbb élményt nyújtott a csupa csoki chocolate chip cookie. Az átélt ízélményről mindent elárul Mészáros Gábor beszámolója a desszert születéséról. Céljuk az volt, hogy a legkevesebb lisztet használják fel az édességhez, épp csak annyit, ami összetartja a csokoládét. Az eredmény? Textúrájában lágy, aromában gazdag, frenetikus csokoládémámor. A végére hagytunk egy igazi geget. A ChocoMe liofilizált csokifagyival is előrukkolt, ami lényegében vészmegoldás, anyagmentés hozadéka. Meghibásodott a hűtőgépük, s hogy ne menjen tönkre a benne tárolt fagylalt, egy gyors ötlettől vezérelve liofilizálták a veszélyeztetett készletet. A kvázi csokis kekszet standjukon meg is lehetett kóstolni. Ajánljuk. Egy hármas kollaboráció részeként idén megjelent a váci Mihályi Patisserie is a fesztiválon. A Porsche Hungária kérésére Mihályi László cukrászmester egy zöld monodesszertet alkotott, amiról akkor tudta csak meg a látogató, milyen csodát rejt a belseje, ha beleharapott vagy kettévágta. Haladjunk kívülről befelé! A zöld réteg nem más, mint matcha teával infúzionált glazúr. A belsejében tahiti vaníliás bavaroise (bajor krém), alatta vörös áfonya és morello meggy keveréke bújt meg, amit a cukrász Carolina reaper csilivel bolondított meg. A felépítmény kakaós-szezámos-mandulás streuselen nyugodott.A cukrászmester fia, Mihályi Lackó fagylaltjaival búcsúztunk a 2026-os Gourmet Fesztiváltól, és milyen jól tettük. Tahiti vanília, bazsalikom, maracuja, vörösáfonya, egyik fenségesebb volt, mint a másik.