Vajon elegendő vagy kevés halat eszünk? Mi a magyarok kedvenc hala? Van-e különbség a fiatalabb és az idősebb korosztály halfogyasztási szokásai között? Gyakrabban fogyasztunk halat nyaralás során, mint otthon? Nos, a statisztikai adatok alapján az átlagos magyar halfogyasztót a következőképpen írhatjuk le: 36-45 év közötti, kisebb városban élő, családos nő, aki havonta egy alkalommal fogyaszt halat. Ha továbbiakra is kíváncsi, olvassa tovább a Nagy hazai haltesztet.

Az átlagos magyar halfogyasztó 36-45 év közötti, városi nő, aki havonta egyszer eszik halat – derült ki abból a kutatásból, amelyet a Tonhalfutár megrendelésére készítettek. Az online körkérdésből az is kiderült, hogy naponta csak a válaszadók egy százaléka fogyaszt halat, míg hetente vagy havonta egyszer egyaránt a válaszadók negyede. Szerencsére a halat egyáltalán nem fogyasztók csupán egy százalékot tesznek ki. Az eredmények persze némileg torzíthatnak a valóságon, ugyanis jellemzően azok voltak fogékonyak a kérdőív kitöltésére, akik szeretik a halételeket (annak ellenére is, hogy esetleg ritkán fogyasztják azokat).

A magyar gasztronómiában jelenleg még annyira nem általánosan elterjedt a rendszeres halfogyasztás, mint például a mediterrán országokban, ahol a tengeri halból készült ételek szinte minden nap megjelennek az asztalon. S ugyan halfogyasztásunk még messze elmarad az európai átlagtól, az utóbbi időben – ha lassan is –, de évről évre növekszik. Az összes válaszadó 40 százaléka fogyaszt legalább heti egyszer halételt, a többiek kéthetente, havonta vagy annál ritkábban. A 35 éven aluliak többsége inkább havonta egy alkalommal étkezik halételt, míg a 35 éven felülieknél már a heti egy alkalommal történő fogyasztás gyakoribb.

Érdekesség, hogy a saját bevallásuk szerint aktívan sportolók közül jóval többen fogyasztanak gyakorta halat: az átlaggal szemben a sportolók több mint a fele eszik legalább heti egy alkalommal halételt. – A hazai táplálkozási irányelvek szerint heti két alkalommal lenne ajánlott beépíteni a tengeri halakat az étrendünkbe – véli Nyikos Ráhel, dietetikus. És még egy furcsaság: a megkérdezettek többsége nyaralás alatt több halat fogyaszt, mint otthon.

Adódik a kérdés, mi a ritka halfogyasztás oka? Az ár után a család ízlése a leginkább meghatározó tényező: a halat ritkán fogyasztók közel ötöde azért nem eszik otthon sűrűn halat, mert a családtagok nem szeretik. A ritkán fogyasztók kis százaléka nem ismer jó recepteket, nem bízik a halkészítmények minőségében, vagy egyszerűen nem kedveli a hal ízét, és olyanok is akadnak, akik elmondásuk szerint egyszerűen megfeledkeznek a halfogyasztásról. Bár a magas ár is majdnem kétharmad számára visszatartó tényező, saját bevallásuk szerint a válaszadók többsége nem várja meg az akciókat.

A család szerepe meghatározó abban, hogy gyermekeinket is rászoktassuk a halfogyasztásra: ha bevett szokás a halas ételek készítése, akkor a kicsik is nyitottabbak lesznek rá. Sokszor a hal látványa lehet taszító számukra, így eleinte érdemes halkrémekkel vagy panírozott fogásokkal próbálkozni. Szigorúan szálkamentes, filézett halakkal kínáljunk számukra, esetleg olívaolajos tonhalkonzervet. A gyerekeknek is az Omega 3 zsírsavakban, D vitaminban és teljes értékű fehérjében gazdag, könnyen emészthető tengeri halak a legideálisabbak.

A leggyakrabban vásárolt halak/halkészítmények listáját – talán nem meglepő – a gyorsfagyasztott halak vezetik: a megkérdezettek 58,2 százaléka vásárolja ezeket rendszeresen, leginkább halrudacskát. Második a tonhalkonzerv, ami a válaszadók több mint felének a bevásárlókosarában kap helyet. A halkonzervek között kiemelkedően kedvelt még a szardínia (43,3%), a megkérdezettek 22 százaléka rendszeresen fogyaszt füstölt halakat, és csaknem minden ötödik válaszadó a makrélakonzerv mellett tette le a voksát. A korcsoportok vásárlási, halfogyasztási szokásai között jól látható különbségeket figyelhetünk meg. Míg a fiatalabbak a gyorsfagyasztott halakat részesítik előnyben, addig az 56 éven felüliek inkább friss halat vesznek. A halkonzervek között a 46 éven aluliaknál a tonhal vezet, a 46 éven felülieknél viszont már egyértelműen a szardínia a legnépszerűbb.

Sokak dilemmája, hogy frissen vegye a halat és fagyassza le, vagy gyorsfagyasztott halfilét vásároljon. A frissen vásárolt hal feldolgozása szakértelmet igényel, ez sokaknak problémát okoz. Ráadásul, ha mi fagyasztunk otthon, legalább 4 órát vesz igénybe a folyamat, mire a hal teljesen megfagy, ezalatt rengeteget veszít az ásványi anyag- és vízoldékony vitamintartalmából. A gyorsfagyasztásos technológiánál egy órán belül -28 fokig fagyasztják a halat, így a nyersanyag jobban megtartja tápanyagtartalmát és eredeti állagát felengedés után is. Vagyis a szakemberek szerint nyugodtan vásárolhatunk gyorsfagyasztott terméket, de mindig megbízható forrásból szerezzük be. Ügyeljünk rá, hogy felengedés után már ne fagyasszuk vissza újra a halat, mert hamarabb romlásnak indul! Érdekesség, hogy a válaszadók csaknem negyede a közeli piacra megy friss halért.

A megkérdezettek majdnem harmada a pontyot nevezte meg kedvenceként. A második helyet a tonhal foglalja el, a harmadik helyen pedig a lazac végzett. A ponty zsírtartalma magas (8,7 g zsír /100 g), így nem tartozik a legdiétásabb halfajták közé, főleg ha kirántjuk és olajban sütjük ki. Purintartalma is magas, így aki ízületi fájdalmakkal küzd, óvatosan fogyassza a pontyból készült halászlét.

A lazac ugyanakkor Omega 3 zsírsavakban gazdag, ami véd a koszorúér-betegségek ellen, csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. Zsírtartalma magasabb, mint átlagosan a tengeri halaké, zsíroldékony D vitaminban igen gazdag. A tonhal létfontosságú többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, zsír- és kalóriatartalma az egyik legalacsonyabb az ismert halfajták közül, így a diétázók és reform életmódot folytatók kedvence lehet. Különös, de a 45 évnél fiatalabbaknál már a tonhal, az aktívan sportolók körében pedig a lazac a legnépszerűbb.

És ha már szóba kerültek a hátrányok: bár a megkérdezettek többsége nem aggódik a tengeri halkészítmények minősége miatt, egyre többször jelennek meg írások azok növekvő higanytartalmáról. Négy kockázati kategóriába sorolhatóak a tengeri halak: magas kockázatú hal például a kardhal, cápa, malin, királymakréla. Közepes kockázatú a laposhal, atlanti-óceáni tonhal, tengeri sügér. Nyugodtan fogyaszthatjuk a csendes-óceáni és alaszkai vadlazacot, a kagylókat, a garnélarákokat, az osztrigákat és a heringeket, a csendes óceáni tőkehalat és tonhalat és a szardellát. Mindig ellenőrizzük a csomagoláson a termék származási helyét! A hal mérete is meghatározó lehet: a kisebb halak (szardella, szardínia) higanytartalma alacsonyabb, mint például a tonhalé.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (70%) vacsorára fogyaszt halat, s nagyjából ugyanannyian eszik ebédre, mint reggelire. A halhús gyakorlatilag bármely étkezésre tökéletes választás lehet, véli a dietetikus. Reggelire fogyaszthatunk például finom halkrémet rozsos pirítóssal. Ebédre tálalhatunk grillezett halat, párolt vagy grillezett zöldségkörettel és reform gabonával. Egészséges vacsora lehet egy tonhalsaláta olívabogyóval és balzsamecettel kiegészítve.

A 18-26 év közti korosztály szeret leginkább különleges halakat megkóstolni, a márkahűség ugyanakkor rájuk jellemző a legkevésbé. A kedvenc halétele minden korosztálynak és csoportnak (még a sportolóknak is) a rántott hal és a halászlé. De népszerű a tonhalsaláta és a grillezett/párolt lazac is, főleg a fiatalabbak körében. Akik a hal mellé fogyasztott köretet is megnevezték a kérdőíven, a rántott hal mellé általában burgonyapürét, sült burgonyát, majonézes salátákat esznek, míg mondjuk a párolt/grillezett halak mellé inkább friss zöldsalátákat, rizst. Az alkalmazott konyhatechnológia és a hazánkban kedvelt köretek bővelkednek hevített zsírokban és finomított szénhidrátokban.

Szerencsére a fiatalabb korosztály már nyitottabb a reform konyhatechnológiai eljárásokra és a mediterrán jellegű köretekre. Azaz a halat elkészíthetjük párolva, teáskanálnyi zsiradékon kerámiaedényben sütve, légkeveréses sütőben zöldségágyon sütve vagy grillezve. A rizs-tészta-burgonya hármas helyett pedig választhatunk köretként például zöldséges köles salátát, tepsis zöldségeket, balzsamecetes salátákat. A megkérdezettek jelentős hányada mondta, hogy citromot is fogyaszt a hal mellé. De vajon honnan ered a citrom-hal párosítás? Amellett, hogy nagyon finom a kettő együtt, sokkal praktikusabb oka is van ennek: már régen rájöttek, hogy a hal jellegzetes, markáns illatát a citrom frissessége képes leginkább ellensúlyozni. Így nem csak lágyabbnak érezzük az ízeket, de a kellemetlen szagoktól is megszabadul a finom étel.

Fotó: Tonhalfutár, Gourmet Riporter